Visszásságot okozhat többek között, hogy a pénzintézetek nem értesítik előzetesen az adósokat a tartozás beszedéséről, az adósoknak nincs érdemi jogorvoslati lehetőségük és az azonnali inkasszó olyan pénzösszeget is érint, amely a törvény erejénél fogva mentes a végrehajtás alól, amennyiben nem pénzügyi intézménynél kezelik - közölte az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke és az illetékhivatalok az esetleges törvénysértő végrehajtási gyakorlattal kapcsolatos felelősséget azzal hárítják el, hogy az inkasszó tényleges végrehajtása a bankok feladata, s így az esetleges jogsértésekért is a bankokat terheli a felelősség.
"Megállapítottam, hogy a magánszemély adósok bankszámlája ellen, adóhatóságok által benyújtott azonnali beszedési megbízások teljesítésének jelentősen eltérő gyakorlata – az adott kérdés jogi szabályozásának hiánya, illetve hiányossága miatt – a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonsággal összefüggő visszásság közvetlen veszélyét okozza" - fogalmaz Takács Albert.
Az adósok közötti – pénzeszközeik kezelésének helye szerinti – megkülönböztetés alkalmas lehet arra, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságot okozzon. A pénzintézeteknek ügyfél-reklamáció esetén sincs lehetőségük arra, hogy az azonnali beszedési megbízás adattartalmán kívül érdemi információt adjanak ügyfeleiknek, akik ezért csak a nyitva álló határidőt követően, vagy egyáltalán nem szerezhetnek tudomást jogorvoslati jogukról.
