Veres János. Ütött e reform órája? © Müller Judit

A pénzügyminiszter közölte: a három törvényjavaslat egyike a jelenlegi adórendszer átalakítási elemeit tartalmazza, a másik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), míg a harmadik a luxusadó bevezetéséről szól.

A személyi jövedelemadót érintő, 2006-tól bevezetendő változások közül kiemelte: a felső adókulcs 38-ról 36 százalékra csökken, az alsó, 18 százalékos kulcs határértéke 1 millió 550 ezer forint lesz. Az adóterhelés minden jövedelemszintnél csökken, de a legérezhetőbb az átlagkeresetűek számára lesz; ők jövőre havonta átlagosan 3500 forinttal többet vihetnek haza - mondta Veres.

A javaslat a 2007 és 2010 közötti időszakra is rögzíti az összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni adómértéket. Az alsó sávhatár évente emelkedik: 2007-ben 1,7 millió forint lesz, és 2010-re eléri a hárommillió forintot.

Veres János kitért arra, hogy az igazságosság jegyében egyrészt átalakul a kedvezményrendszer, a családi adókedvezmény beépül a családi pótlékba, továbbá a munkáltató által adható, egyes adómentes béren kívüli juttatások a jövőben a bér 15 százalékáig lehetnek adómentesek; ezt a keretet 10-10 százalékkal, de fejenként legfeljebb évi 72 ezer forinttal növeli a házastárs és a kiskorú gyermek.

Ugyanezen cél érdekében jövőre a mellékfoglalkozás, a másodállás díjazása és a tisztségviselői tiszteletdíj után is fizetni kell a négyszázalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot, így ez is táppénzre jogosító tényező lesz - közölte a miniszter.

2006 novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, 2007-ben három, 2009-ben további két százalékponttal csökken a munkáltató által fizetett tb-járulék mértéke.

Jövőre létrejön a nemzeti kockázatközösség, ami azt jelenti, hogy a költségvetés fizet minden, saját jövedelemmel nem rendelkező, de egészségügyi ellátást igénybevevő után. A folyamatos finanszírozás révén az Egészségbiztosítási Alapnál nem várható olyan, több száz milliárdos hiány mint idén; a jövő évi hiány mindössze 30 milliárd forint lesz - igéri a miniszter.

A kisvállalkozásoknál 2006-tól 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs, illetve egyéni vállalkozóknál a vállalkozói szja, amelynek feltétele többek közt, más adókedvezmény igénybe nem vétele.

2008-tól új iparűzési adózás lép életbe, de addig is fokozatosan csökken a teher; míg jelenleg az iparűzési adó 50 százaléka vonható le a társasági adóalapból, 2006-tól a teljes összeget le lehet majd vonni. A kieső önkormányzati bevétel pótlásáról 2006 végéig külön törvény rendelkezik majd.

Veres János hangsúlyozta: a cigaretta, az alkohol és a gépkocsi nem lesz olcsóbb, az áfacsökkenést a jövedéki, illetve a regisztrációs adó emelése ellentételezi.

A tárcavezető beszélt arról, hogy a javaslatok közé bekerült egy, a piac fellendítését szolgáló tőzsdei csomag is, amelynek része például a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetése, és az uniós tagállam tőzsdéjére bevezetetett értékpapír osztalékának 10 százalékos adóterhelése.

A pénzügyminiszter részletezte a művészek, újságírók, szellemi szabadfoglalkozásúak számára létrehozott ekho elemeit; az új adófajta lényege, hogy nem önálló jogviszony, hanem olyan adó és járulékátalány, amely egyenlő mértékben terheli a jövedelmeket. Az ekho évi 25 millió forintos bevételi határig alkalmazható. A magánszemély az ekhózó jövedelemből 15 százalékos, a kifizető pedig 20 százalékos adót és járulékot fizet.

Veres János ismertette a luxusadó részleteit is, amely a nagy értékű, 100 millió forintnál magasabb forgalmi értékű ingatlanok tulajdonosait terhelné a 100 millió feletti rész 0,5 százalékának megfelelő összegű éves adóval.

Katona Béla, az MSZP vezérszónoka a parlamenti vitában közölte: ma Magyarországon nem reális cél a drasztikus, egyetlen lépésben történő adóteher-csökkentés, arra viszont lehetőség nyílik, hogy folyamatosan mérséklődő adóközpontosítást érjünk el.

2010-re a jelenlegi 38-ról 34,8 százalékra lehet csökkenteni az adók és járulékok központosítását a GDP-hez képest – jelentette ki Katona –, amely azt jelenti, hogy öt év alatt ezermilliárd forinttal több maradhat az emberek zsebében.

Katona Béla bejelentette: az MSZP módosító javaslatban kezdeményezi majd, hogy az osztalékjövedelmek után is kelljen négyszázalékos járulékot fizetni.

Ez az adórendszer bünteti a munkát, nem segíti a gyermeket nevelő családokat, és drasztikusan adóztatja a hazai kis- és középvállalkozásokat – mondta Varga Mihály, a Fidesz vezérszónoka.

Az Orbán-kormány egykori pénzügyminisztere hangsúlyozta: nem az a kérdés, hogy mekkora az adókulcs mértéke. Véleménye szerint az adókulcs mértéke lehetne 90 százalék is, ha az emberek zsebében annyi pénz maradna, amiből valóban normális, emberhez méltó életet tudnának élni.

Varga Mihály szerint az adórendszernek az elmúlt három évben egyetlenegy célja volt, "megpróbálni csökkenteni a hiány mértékét, és az államháztartás lyukait betömködni".

Az ellenzéki vezérszónok megjegyezte: ez egy olyan adómódosítás, amelynek következtében az átlag- és átlag alatti jövedelemmel rendelkezők rosszabbul járnak, a felsőbb kategóriába tartozók pedig jobban.

"Vajúdtak a hegyek és egeret szültek" – minősítette Mádi László (Fidesz) az adórendszer szerinte "gyengécskére" sikeredett átalakítását a költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetésekor. Szerinte a javaslat nem váltja be a hozzá fűzött reményeket: sem az adóterhek érdemi csökkentése, sem az egyszerűsítés, sem a munkahelyteremtésre ösztönző hatás tekintetében, a családi adókedvezmények terén pedig "drasztikus visszalépés" történt.

Pető Iván (SZDSZ), a kulturális bizottság többségi véleményének ismertetésekor közölte, hogy módosító javaslatban kezdeményezik majd: az előfizetéses folyóiratok mellett az előfizetéses napilapok is tartozzanak kedvezményes áfakörbe.