A szakminiszter kérte az Ab-t, hogy "törölje el a médiatörvény azon rendelkezéseit, amelyek a Magyar Köztársaság Alkotmányába, illetve az európai közösségi jogba ütköznek, mert aránytalan mértékben korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alkotmányos alapjogot, illetve akadályozzák a digitális televíziós szolgáltatások és a digitális műsorterjesztés kialakulását Magyarországon" - tartalmazza az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény.

Kovács Kálmán a digitális műsorterjesztésről szóló törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan fordult az Alkotmánybírósághoz. Az IHM-nek a médiatörvényt érintő korábbi törvénymódosítási törekvései ugyanis eddig sikertelennek bizonyultak, feltehetően politikai érdekellentétek miatt. Ugyanakkor a digitális televíziózás hazai és uniós jelentősége miatt elengedhetetlen az Ab politikai érdekektől független, jogi álláspontjának megismerése - olvasható a közleményben.

Ez egyben elősegítheti az EU által is felvetett probléma gyors és hatékony kezelését, tekintettel arra, hogy az Ab jogalkotási kényszert teremthet a mulasztásos alkotmánysértés megállapításával - írták.

A rádiózásról és televízió-zásról szóló 1996. évi I. törvény

Kattintson ide, s böngéssze át a törvényt.

Az Európai Bizottság október 14-én kezdeményezett eljárást a médiatörvény vitatott pontjaival összefüggésben. Az alkotmánybírósági beadványokkal két önálló, mégis összefüggő eljárás indul. Az első eljárás azt indítványozza, hogy az Ab vizsgálja meg, vajon a médiatörvényben foglalt egyes szabályok a jelenlegi technológiai és társadalmi körülmények között nem korlátozzák-e aránytalan mértékben a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alkotmányos alapjogot. 

A másik eljárás a médiatörvény bizonyos rendelkezéseinek európai uniós normákkal való összeférhetetlenségén alapul. A beadványok kedvező elbírálása esetén az analóg műsorterjesztés is felszabadulhat az indokolatlan korlátozások alól, jelentős változásokon mehet át, és új befektetésekre nyílhat lehetőség - közölte az IHM.