Kiricsi Gábor
Kiricsi Gábor

Miközben a magyarországi orvosok túlnyomórésze úgy érzi, munkáját az állam nem becsüli meg kellően, 7-8 százalékot kitevő kicsiny hányaduk fejedelmi módon megél a hálapénzekből és a gyógyszercégek által fizetett juttatásokból. A megcsontosodott rendszerből a friss diplomások legszívesebben külföldre menekülnének.

Az orvosi keresetekről ugyan jobbára a köpenyzsebbe vándorló hálapénz jut  eszünkbe, úgy fest, a szakemberek kisebb része él csak jól paraszolvenciából. Az orvosok szerint ráadásul már gyógyszeripari cégek is kezdik megspórolni rajtuk a csúszópénzeket.

Az orvosi karrier tíz-tizenkét év lemondással kezdődik, egyes szakterületek esetében pedig a nélkülözés ezt követően is folytatódik – festenek riasztó képet a szakma lapunk által megkérdezett, jellemző módon név nélkül nyilatkozó képviselői. Az orvosképzés első hat évét követő diplomaszerzés ugyanis jóformán csak arra ad jogosultságot, hogy a medikus szakterületet válasszon magának. Az első hat évben nyári szakmai gyakorlaton vesz részt, ezen azonban jórészt adminisztratív teendőket bíznak csupán rá, arról pedig nem is álmodhat, hogy ezért bármilyen ellenszolgáltatásban részesül.

Az orvosi diploma megszerzését és a szakterület-választást követő 3-6 éves tanulmányi időszak egy részét rezidensként ellátó, pótlékokkal együtt bruttó 142 ezer forint jövedelemmel rendelkező orvosnak adózás, járulékfizetés, kamaratagsági és egyéb közterhek levonása után alig több mint nyolcvanezer forint marad a zsebében. (A szakképzés során a gyakornoki fizetésért a szomszédos szakterületeken - manuális szakmák esetén: sebészeten, nőgyógyászaton - is el kell tölteni néhány hónapot.)


Alapbérek és keresetek foglalkozásonként és életkoronként

                          Alapbér (ezer forint)          Kereset (ezer forint)
             Életkor: -30   -40   -50  -55   -56  Ö.*   -30  -40   -50  -55   -56   Ö.* 

Általános orvos 117 144 188 193 186 142 185 222 252 259 234 212
Szakorvos 167 178 189 206 226 198 280 256 270 285 301 277
Fogorvos 118 165 174 196 204 170 155 189 202 232 240 202
Fogszakorvos 226 156 159 229 216 196 266 188 198 253 253 231

Forrás: FEOR
* Ö. = összesítve


A szakvizsga megszerzése után kerülhet olyan helyzetbe, hogy saját pácienseket szerezzen. Ritka ugyanis, hogy a fiatal gyakornoknak idősebb kollégái megengedik, hogy "végigmenedzseljen" egy beteget. Márpedig utóbbi folyamat – azon túlmenően, hogy szakorvosként eleve magasabb, bruttó 198 ezer forintos bruttó bér jár – elvileg magába foglalja azokat a kulcsmozzanatokat is, amelyek során a beteg - hálája jeléül – borítékot csúsztat az orvos zsebébe.  

Ahol nincs hála (Oldaltörés)

 

Hálapénz-tarifák
Az orvosok szerint a nőgyógyászat a leginkább hálapénzes szakma, szerintük a betegek 85 százaléka ad paraszolvenciát a nőgyógyász-nak, míg a sebészeknek 73, a belgyógyásznak-szemésznek 54, a háziorvosnak 42 százalékuk - áll a Hálapénz a magyar egészségügyben című, a Közgazdasági Szemle 2000. áprilisi számában napvilágot látott, Bognár Géza, Gál Róbert és Kornai János által készített tanulmányban. Az orvosok átlagosan húszezer forintra saccolták a szülés esetén a páciensek által fizetett tarifát. Egy epeműtét  egyez-ményes árát átlagosan keve-sebb mint 9 ezer, a munka-képes kliensek leszázalékolásá-nak tarifáját közel ötvenezer forintra becsülték maguk az orvosok. A tanulmány íróinak a magyar lakosság egészére vetített makrobecslése szerint hazánkban évente körülbelül 29 milliárd forint hálapénz marad az orvosoknál, ezen felül 4 milliárd forintot csúsztatunk a nővéreknek, ápolóknak.

Az orvostársadalom 7-8 százaléka kap olyan paraszolvenciát, amely a nyugat-európaiéhoz hasonló jövedelmet biztosít neki - mondja Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára a hvg.hu-nak. Egy, a ranglétrán türelemmel felfelé araszoló orvos 10-12 évet is eltölthet a szakmában úgy, hogy igazán nem kerül hálapénz közelébe. „Nemrég egy napot töltöttem ügyeletben, ezalatt húsz beteget láttam el ambulánsan, de egyikük sem gondolta úgy, hogy borítékkal jöjjön a kórházba” – próbálja eloszlatni az egyik fiatal orvos azt a hiedelmet, hogy a betegek csak úgy tömködik a pénzt az orvosok zsebébe. 

Ahogyan paraszolvenciától mentes pozíciók, úgy egész szakterületek is léteznek, amelyekbe ilyen úton nem áramlik pluszpénz. Egy doktorival rendelkező, egyetemi adjunktusként tanító kutatóorvos alapilletménye például alig több mint bruttó 190 ezer forint, s abban még csak nem is reménykedhet, hogy hálálkodó betegek vagy gyógyszergyárak egészítik ki keresetét. Tudományos publikációiért pénzt nem várhat, mellékes jövedelme esetleg a térítéses orvosképzésből származhat, óránként 6-8 ezer forintot fizetnek az oktatóknak.

A lakcímre kiszálló mentőorvosok szerencsésebb helyzetben vannak, nekik olykor 500-5000 forint közötti összeget szoktak átnyújtani a rokonok. „A borravalót a nap végén a három-négyfős csapat elosztja, ha tehát valakinek eszébe jutna visszautasítani a felkínált pénzt, akkor a kollégáktól is megvonná azt” – meséli mentős szolgálatvezetőként dolgozó forrásunk, fejenként körülbelül 5-6 ezer forintra saccolva az egy-egy ügyeleti nap során összeszedett hálapénz-bevételt.

Hálapénz = vesztegetés?
A hálapénz legbőszebb ellenzői szerint a paraszolvancia adása és elfogadása szimpla vesztegetés. A Büntető Törvénykönyv szerint az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjed, ha a bűncselekményt vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el. Akár tíz évet is kaphat az elkövető, ha vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. A vesztegető alapesetben legfeljebb három éves börtönre számíthat. Hivatalos személyeket feljelentési kötelezettség is terheli, amennyiben tudomásuk van a vesztegetésről, akkor a rendőrséghez kell fordulniuk, ellenkező esetben kétéves szabadságvesztést kockáztatnak.

A közterületi eseteket ellátó mentős kollégák azonban megint csak nem dőzsölnek a mellékes jövedelmekben, a sürgős helyzetből adódóan ugyanis a pácienseknek és hozzátartozóiknak nem a hálapénzen jár az eszük. Ugyanígy az intenzív osztályon is ritkábbak a pénzt dugdosó betegek: a páciensek bekerülnek oda, majd kikerülnek onnan. 

Megint más a helyzet a magánkórházakkal, ahol minden műtétről számla készül, s a hálapénzt elfogadó, mutyizó orvosokat a tulajdonos nem tűri meg. A szakorvos számla ellenében a beteg által egy műtétért kifizetett pénz körülbelül húsz százalékát kapja meg. Egy 200 ezer forintos epeműtétnél (s az ezért kiszámlázott adóköteles 40 ezer forintnál) tehát kifizetődőbb az orvos számára egy közkórházas beteg, akitől ugyanezt az összeget zsebbe csúsztatva kaphatja meg. Forrásaink szerint a magánkórházak nem próbálnak sokkal többet fizetni alkalmazottaiknak, mint a közkórházak, bár a munkakörülmények értelemszerűen az előbbinél kedvezőbbek.

Kevesebb a para és a konferencia

Még aki részesül paraszolvenciában, az is panaszkodik. A hvg.hu által megkérdezett orvosok szerint „egyre kevesebb a parás beteg”, amelynek – állítják - nem csupán a pénzhiány az oka; szerintük a hálapénzzel rendszeresen foglalkozó média öntudatosabbá hangolta az embereket. „Pénzesebb, jelentős tb-befizetést maga után vonó állásban lévő ismerőseim jogosan érzik rablásnak, ha ezen felül is pénzt várnak tőlük” – mond egy példát a lehetséges okok közül egyik forrásunk, megjegyezve: már a gyógyszercégek sem akarják megkenni annyira az orvosokat, mint korábban.

A gyógyszergyártók már a nyolcvanas években igyekeztek megkörnyékezni az orvosokat - emlékszik vissza egy, az említett időszakot jól ismerő forrásunk. "Elsősorban gyógyszerek kipróbálására kérték fel a szakembereket. Ennek haszonélvezői a gyógyszerek regisztrálását végző klinikák voltak, ezeken belül is elsősorban a professzoroknak sikerült - évente több alkalommal is - elutazni külföldi kongresszusokra" - meséli. A hvg.hu által informális úton felkeresett gyógyszerforgalmazók munkatársai cáfolták, hogy cégük orvoslátogatói csúszópénzzel, értékes ajándékokkal próbálnák meggyőzni az orvosokat. Más forrásból azonban úgy értesültünk: a továbbra is bevett eljárás csupán visszafogottabb és ritkább lett az utóbbi egy-másfél évben.

Ötszáz gyanús orvos
Januárig mintegy ötszáz, receptbotrányban érintett orvost hallgat meg a rendőrség - írta október 29-i számában a Népszabadság. A több mint egy éve kirobbant ügy során - a gyanú szerint - egy gyógyszergyártó cég színlelt megbízási szerződéseket kötött orvosokkal különféle szakmai tevékenységekről, miközben receptdíjat fizettek a szakembereknek, ha azok a cég szív- és keringési betegségekre ható gyógyszereit írták fel a betegnek. 

Az óvatosság nem alaptalan, hiszen egy két évvel ezelőtti miniszteri rendelet kimondja: a gyógyszereket ismertető orvoslátogatók a mindenkori minimálbér 1 százaléká-nál drágább ajándékot nem adhatnak a doktoroknak, s ingyenes gyógyszermintát is csak évente két dobozzal. Konferencia-meghívás estén egy-egy meghívott ellátására maximum 5300 forintot lehetne költeni, míg a receptfelírásban való közvetlen érdekeltség megteremté-sét egyértelműen tiltja a miniszteri rendelet. Bár a hírek szerint az orvosok pihenését szolgáló „konferenciautak” száma valóban megcsappant, egyes gyógyszercégek cserébe szívesen rendelnek különféle „tanulmányokat”, amelyeket azután számla ellenében fizetnek ki a velük jó kapcsolatot ápoló orvosnak.

Főnöknek kell lenni jó (Oldaltörés)

Hogy pontosan mennyit keres egy orvos, azt nem tudjuk, a KSH által nyilvántartott átlagok ugyanis csak abban az esetben mutatnák a valóságot, ha egy orvosnak csak egy állása lenne – fejti ki lapunknak Mihályi Péter közgazdász. Az egészségügyben dolgozókra azonban általánosan jellemző, hogy több állásuk is van, de hogy pontosan mennyi pénzt visznek haza, arról csak mendemondák, nem pedig megbízható adatok vannak. Az orvostársadalomban az életkor előrehaladtával nő a jövedelem, így egy keresett magyar sebész ötvenéves korára például nettó összegben többet (akár havonta 2-3 millió forintot) is keres, mint egy átlagos amerikai kollégája.

A magyar egészségügyben, különösen a kórházakban feudalizmus van – állítják egybecsengően forrásaink –, amelyben a főnök, az osztályvezető főorvos kezében összpontosul minden jogkör és funkció; ő dönti el: jó vezetőként ezekből leoszt-e valamit kollégáinak, vagy egyeduralkodóként ül rajtuk. A megcsontosodott, hierarchikus rendszer nem sok reménnyel kecsegteti a friss diplomásokat, ám cserébe a fiatalok többsége sem egy hazai kórház ambuláns orvosaként képzeli el életét. A hagyományos karrierút legkézenfekvőbb alternatívájának a magánpraxis látszik: a szakvégzettek egy része egyedül, vagy két-három kollégával összeállva nyit saját rendelőt. Persze ez sem feltétlenül leányálom: ha a magas helyiségbérleti díj és a drága eszközbeszerzés kialakulatlan, szűk betegkörrel párosul, akkor könnyen bedőlhet az üzlet.

A szakrendelésből származó jövedelmet ki is számlázzák az orvosok, meg nem is. „Kétmillió forintos éves árbevétel alatt az APEH vizsgálódni kezd, ennyit tehát ki kell számláznom, de ha ezen felül minden jövedelmet bevallanék, az elmenne adókra-járulékokra” – sopánkodik egy ötven körüli nőgyógyász, aki elmondja, hogy egy-egy vizsgálatot 5-7 ezer forintért végez el rendelőjében, míg a klinikán történő szülésekért a hálapénzt adó páciensek „az ilyenkor megszokott összeget”, azaz 40-60 ezer forintot adnak. Egy jólmenő orvos legalább 500-800 ezer forintot kereshet meg így havonta. Szakterülettől függően, természetesen, hiszen a sztárszakmát űző nőgyógyászok ennél többet is összeszedhetnek, míg egy belgyógyász vagy urológus ritkábban éri el ezt a szintet.

Az orvostanhallgatók egy része nem orvosként folytatja, hanem valamelyik gyógyszergyár felkérésére vállal orvoslátogatói munkát, erre pedig már a tanulmányai során elkezdhetik kiképezni. Nem csoda, hogy sokan nem folytatják szakorvosként: egy szakmája elején járó orvoslátogató a 140 ezer forintos nettó alapbérén felül, a gépkocsi- és mobiltelefon használat mellett még jutalékot is kap.

A legvonzóbb azonban a külföldi munka: a hazai egészségügy riasztó körülményei, és az alacsony bérek magukban rejtik az orvosok tömeges elvándorlásának veszélyét, a fiatal medikusok többsége állítólag a szakvizsga után külföldi karriert tervez. "Az uniós csatlakozás óta külföldön 1046 magyar orvos (főleg az aneszteziológusok, fogorvosok, háziorvosok és sebészek)keresett boldogulást, ami ugyan nem annyira magas szám, de a szakemberek elvándorlása folyamatos" - mondja Gyenes Géza. A főtitkár szerint egyébként a folyamatnak gátat vethetne, ha az orvosok ügyeleti ideje - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei bíróság legutóbbi döntésének, így az uniós elvek értelmében - túlórának minősülne, így a havonta tíz-tizenkét alkalommal ügyeletet vállaló kolléga a fizetésének megfelelő összeget is megkeresheti. 

Az orvosok hálapénzt elfogadó része mindenesetre úgy érzi, morálisan indokolható, amit tesz, hiszen ebből származik akkora jövedelme, amekkora egyébként járna neki. A paraszolvencia miatt sikerült itthon tartani a nagynevű hazai sebészeket - vélekedik a kamara főtitkára is. Ráadásul van, aki úgy gondolja: gyógyszert felírni könnyű, s az OEP pedig - a támogatott orvosságokkal - a gyógyszercégeket támogatja abból a pénzből, amivel az orvosokat kellene jobban premizálni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itthon

Erőtlen javaslatok - marad a hálapénz

A megkérdezettek 90 százaléka elítéli, illetve jogellenesnek tartja a hálapénzt – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A kilátásba helyezett intézkedéseket az Orvosi Kamara elégtelennek tartja. Mindenesetre a beteg és orvos számára megalázó gyakorlat a jelek szerint marad.

Itthon

Kökény támadja a hálapénzt

A legfőbb ügyész jogi állásfoglalását kérte az egészségügyi miniszter az orvosok által előre kért pénzek ügyében.

Itthon

Adatvédelmi biztos: a hálapénz személyes adat

„Jogi értelemben a közérdeklődés nem minősít át egy személyes adatot közérdekű adattá” – áll az adatvédelmi biztos a halapenz.hu ügyében tett vizsgálatának összefoglalójában.

Itthon

A népesség fele jogellenesnek tartja a hálapénz-tarifákat

A megkérdezettek 45 százaléka jogellenesnek tartja a tarifaszerűen elvárt hálapénzt és több mint egy tizedük szerint bíróság elé kellene állítani a paraszolvenciát kiprovokáló orvosokat - derül ki a Tárki által az egészségügyi tárca megbízásából készült felmérésből.

Gazdaság

Nincs többé hálapénz Szlovákiában

A pozsonyi törvényhozás tegnap jóváhagyta azt a hat törvényt, amely lehetővé teszi a szlovákiai egészségügy gyökeres megreformálását és a magántőke bevonását.

Itthon

Polt: csak a hálapénz kicsikarása bűncselekmény

Az egészségügyi miniszter megkapta Polt Péter legfőbb ügyész jogi állásfoglalását az orvosok által előre kért pénzösszegek ügyében, és az abban foglaltak egybevágnak a minisztérium jogi vélekedésével - közölte a tárca sajtófőnöke.

MTI Itthon

Holnaptól 12 órás műszakra kötelezik a szolnoki sebészeket

Novembertől két műszakos munkarendre kötelezik a szolnoki Hetényi Géza kórház baleseti sebészeteit, azokat az orvosokat, akik az országban elsőként jogerősen pert nyertek munkáltatójukkal szemben a túlmunkadíjazás ügyében - írja hétfőn megjelent számában Jász-Nagykun-Szolnok megye napilapja.

MTI Itthon

Több mint ezer orvos kért igazolást külföldi munkához

Magyarország 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozása óta 1.026 orvos kérte szakképesítésének igazolását ahhoz, hogy külföldön tudjon munkát vállalni - mondta Kapócs Gábor, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára.

Hét nap

HÁLAPÉNZPROGRAM

A hálapénz visszaszorítására, illetve szabályainak tisztázására hat pontból álló programot hirdetett az egészségügyi...

Karrier

Hiányos a külföldön munkát vállaló orvosok nyelvtudása

Veszélybe sodorhatják a brit páciensek biztonságát, sőt akár életét is azok a külföldi orvosok, akiknek az angoltudása hiányos. A jelenlegi jogszabályok szerint Nagy-Britanniában csak az Európán kívüli országokból érkező szakemberek nyelvtudását ellenőrizhetik.

MTI Itthon

Az orvosi kamara elnöke szerint jogellenes az OEP alapszerződése

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) alapszerződése nem jogerős, jogellenes, mégis a pénztár országszerte megkezdte ennek kiküldését a szolgáltatók számára, amelyet sok helyen már alá is írtak - jelentette ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke.

MTI Itthon

Már csaknem 700 orvos vállalt munkát külföldön

Egyre több magyar orvos vállal munkát külföldön, csaknem hétszáz azoknak a száma, akik már kezdeményezték külföldre távozásukat - mondta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke Kazincbarcikán.

A gyereket a szülők teszik idegesítővé. Hogyan lépjünk ki az ördögi körből?

A gyereket a szülők teszik idegesítővé. Hogyan lépjünk ki az ördögi körből?

1160 évvel ezelőtt egy ember úgy gondolta, ő most bizony repülni fog

1160 évvel ezelőtt egy ember úgy gondolta, ő most bizony repülni fog

Nagyapjuk légfegyverével lőtte meg testvérét egy 15 éves lány

Nagyapjuk légfegyverével lőtte meg testvérét egy 15 éves lány

Trabant és szexpartner nyugatnémet márkáért – "Eljött a paradicsom", 1990. február 15.

Trabant és szexpartner nyugatnémet márkáért – "Eljött a paradicsom", 1990. február 15.

„Amikor otthon leszállok a gépről, érzek egy szagot, amit itt nem”

„Amikor otthon leszállok a gépről, érzek egy szagot, amit itt nem”

Tucatnál is több gyerek halt meg Haitin egy árvaházban kitört tűzben

Tucatnál is több gyerek halt meg Haitin egy árvaházban kitört tűzben