A baloldali szlovák lap megkérdezte a magyar államfőt: mit gondol arról, hogy a másfél éve hivatalba lépett magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és szlovák kollégája, Mikulás Dzurinda azóta sem találtak időt egy kétoldalú kormányfői találkozóra. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány és Dzurinda - kivált az unió fórumain - már számos alkalommal találkoztak, ráadásul a szlovák kormányfő a múlt héten Budapesten járt. "Nem tudok arról, hogy Gyurcsány miniszterelnök úr lemondott volna bármilyen szlovákiai látogatást. Elviekben azonban nagyon fontosnak tartom a rendszeres magas szintű kapcsolatokat. Ennek érdekében mindent megteszek. Én is sietek Pozsonyba és örülök, hogy ez ilyen gyorsan sikerül" – tette hozzá.

"Alapvető érdekünk, hogy jó viszonyt tartsunk fenn a szomszédos államokkal. Együttműködésünknek az Európai Unióban, a közös érdekérvényesítés miatt adott esetben még ennél fontosabb küldetése van. Különösen fontossá teszi a jó viszonyt, ha a szomszéd országban magyarok is élnek. A magyar állam ugyanis alkotmányos küldetéséből eredően köteles gondoskodni a határain kívül élő magyarokról. Ennek optimális kerete a jószomszédi viszony" – válaszolta Sólyom László a lap munkatársának, aki azt firtatta, vajon Budapest nem kezeli-e a szlovák-magyar szomszédviszonynál is hangsúlyosabban a szlovákiai magyarokat érintő kérdéseket.

A szlovák politika által oly gyakran kijátszott "magyar kártya" Sólyom szerint "magyarellenes kártyát jelent, ezzel szemben Magyarországon nem közelítenek ellenségesen az ott élő nemzeti kisebbségekhez, mert közösségeik kis lélekszáma miatt a közvélemény eleve megértéssel és jóindulattal viszonyul hozzájuk.

"Teljes mértékben kizárt, hogy valaki szlovákellenes kártyát akarna kijátszani a magyarországi szlovákok ellen"– így az elnök. Úgy látja: Magyarországon a "nacionalista kártya" akkor jelenik meg a belpolitika eszköztárában, amikor a pártok azon versengenek, hogy melyikük áll ki keményebben a határon túli magyarokért.

"Feltételezem, hogy Magyarországon nagyon kemény lesz a kampány, de elnöki pozícióm teljes súlyával fogok kiállni annak mérséklése mellett" – szögezte a köztársasági elnök.

Az Antall József egykori, tizenöt millió magyarról szóló kijelentésére emlékeztetve a lap megkérdezte Sólyom Lászlótól: "Ön hány magyarnak az elnöke ? Tízmillió magyar állampolgáré e, vagy tizenöt millió magyar nemzethez tartozó emberé" ? Válaszában a magyar államfő emlékeztetett arra körülményre, hogy Antall József emlékezetes mondatának idézésekor gyakran kimarad egy fontos szó: az, hogy "lélekben." Antall ugyanis annak idején így fogalmazott: "Lélekben tizenöt millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni."
 
Sólyom értelmezése szerint a néhai kormányfő ezzel "csupán azt fejezte ki, amit a magyar alkotmány is tartalmaz, "és ami őt is kötelezi" – mondta és kifejtette: "A Magyar Köztársaság elnöke vagyok, értelemszerűen a határon belül élő magyar állampolgárok elnöke. Közjogi státusom tehát egyértelmű. Azonban az alkotmány egyszersmind arra is kötelez, hogy a határon túli magyarok iránt is felelősséget érezzek. Ezt a felelősséget át is érzem. Látogatásom során szlovák kollégámnak is örömmel kifejtem, hogy ez a felelősségérzet a két ország kapcsolatában inkább pozitív tényezőként értelmezendő, semmint hogy bármilyen bizalmatlanságot, aggodalmat indokolna" – mondta a pozsonyi Pravdának a magyar államfő.