A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén Markó - aki egyben a kormány miniszterelnök-helyettese is - szenvedélyes beszédében vonta meg a jelenlegi kormány működésének egyéves mérlegét, arra a következtetésre jutva, hogy Románia továbbra is a nagy ellentétek országa. Példaként említette, hogy októberben megrendezték Bukarestben a közös román-magyar kormányülést, de mindössze négy nappal később a román szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. Ez azért vált lehetővé - mondta -, mert számos kormánypárti honatya félreállt a szenátusi vita során.

Utalt a koalíció részét alkotó Demokrata Párt (PD) politikusainak, így a párt elnökének magatartására, amellyel késleltetik a kisebbségi törvény megszületését. Markó emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, a választások után Traian Basescu államfővel és a miniszterelnöki posztot átvenni készülő Calin Popescu Tariceanuval egyetértésre jutottak: olyan kisebbségi törvényt készítenek majd, amely magában foglalja a kulturális autonómia intézményének létrehozását.

A koalíciós partnerek (liberálisok, demokraták, konzervatívok és az RMDSZ) végül kompromisszum eredményeként a parlament elé terjesztették a tervezetet, megegyezve, hogy abban a formájában támogatják azt a törvényhozó testületben. Markó ezért nevezte "szószegőknek" azokat a kormánypárti politikusokat, akik miatt a korábbi egyezség most omladozni látszik.  

A szónok a jelenlegi helyzetet jellemezve úgy fogalmazott, Románia továbbra is a nagy ellentétek országa, még mindig nem mondható el, hogy ez az ország biztosan "sínen van" már az európai integráció útján. Az RMDSZ kormányzati tevékenységének sikerei és kudarcai is ezeket az ellentmondásokat tükrözik. A sikerek között Markó utalt például a restitúciós törvény módosítására (amely a gyakorlatban is megkönnyítette az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát), a székelyföldi úthálózat korszerűsítésére, a csíkszeredai konzulátus megnyitásáról szóló megállapodásra, arra, hogy több magyar iskolát hoztak létre, magyarrá vált a marosvásárhelyi Bolyai líceum, az észak-erdélyi autópálya továbbépítése előtt pedig elhárulni látszanak a korábbi akadályok.

A kudarcok listáját meghátrálások, szószegések gyarapítják - állapította meg a politikus, felidézve a kisebbségi törvénytervezet hányattatásait, emlékeztetve arra is, hogy az autópálya ügyét egy éven át húzták-halasztották. Az egyházak támogatásában sikerült ugyan előrelépni, de - fűzte hozzá - még mindig nincs felekezeti törvény. 

Az ellentétek rengetegében az RMDSZ-nek mindent meg kell tennie, hogy ezt a koalíciót sikerüljön összefogni, befolyásolni abban, hogy vigye végig a hátralévő három esztendőt. Megemlítette, sokan kérdezik tőle, hogy az RMDSZ kilép-e a koalícióból, ha a kisebbségi törvényt nem fogadják el. Markó leszögezte, a koalícióból annak kell kilépnie, aki megszegi a koalíciós egyezséget. Ez a koalíció ma azért létezik, mert annak idején az RMDSZ így akarta, ezért ezt a szövetséget nem lehet függeléknek tekinteni ebben a koalícióban - fűzte hozzá.

Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek még inkább törekednie kell a szolidaritásra és az összefogásra. Bár nem fog egyetérteni az esetleges előrehozott választások megrendezésével, de fel kell készülnie erre az eshetőségre - hangoztatta a szónok, hozzátéve, készülni kell az európai parlamenti választásokra is, amelyekre remélhetőleg 2006 végén sor kerülhet.

Nagy fontosságot tulajdonított az elnök annak, hogy a szövetség most még szorosabbra fűzze egységét. Rendkívül élesen bírálta a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ), különösen annak elnökét, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, aki Markó szerint éppen ezt az egységet akarja megbontani (az MPSZ párttá kíván szerveződni - a tud.). Markó súlyos dolognak minősítette, hogy Szász Jenő azonos álláspontra helyezkedett a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármesterrel. Nem szabad átengedni a terepet ultranacionalista és ultraradikális csoportoknak - szólította fel hallgatóságát Markó.

A kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazásra emlékezve az RMDSZ-elnök úgy vélekedett, annyi eredménye volt ennek a romániai magyarok számára szomorú eseménynek, hogy most, egy évvel később, minden magyarországi politikai erő azon gondolkodik, milyen megoldást lehetne találni e kérdésben.