Gyurcsány Ferenc © Müller Judit

Gyurcsány Ferenc (44 éves) miniszterelnök hatalomra jutásával az egykori állampárt ifjúkommunista garnitúrájának egyik reprezentánsa jutott fel a csúcsra. A kilencvenes években még párton kívüli milliárdos üzletember az MSZP-hez történt csatlakozását követően blairista retorikával négy év leforgása alatt szerezte meg a hatalmat. Magyarország 64. miniszterelnöke tudatosan szakított a kádárista hagyományokra épülő, lavírozó, egyensúlyozgató politikai iskolával. "Nem vagyok hajlandó követni elődeimnek azt a példáját, amelyben ők mindig picikét szégyellősen, (...) majdnem lelkiismeret-furdalással keresték, (...) kössünk-e kompromisszumot." Színre lépését követően felhagy Medgyessy Péter "nemzetiközép"-politikájával, melynek kidolgozásában aktív szerepet játszott. Ehelyett a baloldal elbizonytalanodott szavazóinak a mozgósítására törekszik. Rendre vállalja, sőt kezdeményezi a nyílt konfrontációt az ellenzék vezérével, akit antiparlamentáris húzásai és populistának tartott ígéretei miatt támad. Ő maga kínosan ügyel arra, hogy az Országgyűlésnek felelős miniszterelnökkel szemben támasztható minden elvárásnak eleget tegyen. Fegyelmezetten megjelenik például a vagyonosodását vizsgáló bizottság ülésein. Ebben "fogyatékos" legitimitása is szerepet játszhat: 1867 óta először vezetheti másfél éven át egy olyan politikus a kabinetet, aki parlamenti mandátum, azaz közvetlen választói felhatalmazás nélkül került a kormányrúdhoz. A hatalmi gépezet napi működését eddig különösebb fennakadás nélkül képes volt biztosítani. Több nemzetstratégiai kérdéssel (például a demográfiai válsággal) viszont egyelőre nem igazán tudott mit kezdeni.

Baráth Etele

Baráth Etele (63) európai uniós koordinációért felelős tárca nélküli minisztert a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) éléről léptette elő Gyurcsány Ferenc, bár eredetileg a sporttárcát szánta neki. A nyár elején elterjedt, hogy a miniszterelnök máris szívesen megválna Baráthtól, akinek alapfeladatát, hogy az NFH-t európai léptékű stratégiai központtá változtassa, nem sikerült megvalósítania. Ehelyett szép csendesen bevonta a második nemzeti fejlesztési terv készítésébe Kóka János gazdasági minisztert. Baráth igyekszik kerülni a konfrontációt a többi tárcával a fejlesztési pénzek elosztásának igencsak kényes folyamatában.

Bozóki András © Végel Dániel

Bozóki András (46) mintha épp az ellentéte lenne elődjének, a főállású MSZP-elnökké lett Hiller Istvánnak. A monstre kulturális kiállítások hagyományát továbbvitte, de szinte minden másban új utat jár. Nem a szerep találta meg őt, ő alakítja saját világképéhez a kultuszminiszteri funkciót. Amilyen meghökkentő volt, hogy politológusként elvállalta a miniszterséget, olyan meghökkentőek az intézkedései. Az új vezetők kinevezésénél érvényesülő, sokszor polgárpukkasztó káderpolitikája miatt, s mert sokáig tétlenül nézte a kulturális intézményeket sújtó elvonásokat, cinizmussal is vádolják. Szakállas kultúrforradalmár, aki szerint a 20. századi kultúrpolitikák leszerepeltek. A szabadság kultúrája című kiáltványában új súlypontokat próbált meg kijelölni: nagyobb esélyt a tömegkultúrának és a szórakoztatásnak. A kortárs könnyűzene pártfogása miatt PANKKK-miniszternek is titulált Bozóki mostanra mintha kezdené belátni: fegyverszünetet kell kötnie a szféra hagyományos szereplőivel.

Csizmár Gábor © Marton Szilvia

Csizmár Gábor (51) foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter számos olyan jogszabály-módosító javaslattal állt elő, amelyeket a munkaadók és a munkavállalók régóta szorgalmaztak. A megvalósítás azonban nem egy esetben késik, ami arra enged következtetni, hogy Csizmárnak nincs túl nagy hatalma a kormányon belül. Sokáig halogatta a munkaügyi ellenőrzés rendszerének átalakítását, és az év eleje óta nem sikerült kiharcolnia, hogy felállhasson a munkavállalói jogok biztosa. Csizmár nem tudta igazán jól megszervezni a tárcáját sem, irányítása alatt nem sok produktum jött ki az elmúlt egy évben a minisztériumból. A nagy elánnal meghirdetett lépések viszont nem mindig voltak megalapozottak.

Göncz Kinga © Túry Gergely

Göncz Kinga (58) - a még ifjúsági és sportminiszterként esküt tett - ifjúsági, szociális, családügyi és esélyegyenlőségi miniszter pillanatnyilag a kormány legnépszerűbb tagja, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban heves vitákat gerjesztett maga körül. Az egyházakat azzal haragította magára, hogy felvetette: újra kellene tárgyalni a vatikáni megállapodást annak érdekében, hogy kevesebb önkormányzati szociális intézmény alakuljon át magasabb állami finanszírozásban részesülő egyházi fenntartásúvá. Eddig nem kapott lendületet a cigánytelepek felszámolása sem: idén mindössze kilenc romatelep integrációjára futja. Göncz elérte viszont a családtámogatási rendszer átalakítását, melynek nyomán reményei szerint igazságosabb lesz a szisztéma, s ígéretesen indult a hajléktalanbefogadó s a hajléktanná válást megelőző program is.

Gráf József © Marton Szilvia

Gráf József (58) egy volt téesz, illetve a Bóly Rt. résztulajdonosaként a nagyüzemi lobbi segítségével került az agrárminiszteri székbe, éppen azéval, amelyik elődjét, Németh Imrét (50) felállította onnan. Pedig a Medgyessy-kabinetből átvett Németh még Gyurcsány kedvenceként indult: a kormányfő egyenesen csodatévőként emlegette, mint aki "rendbe hozta" a nagy elmaradással örökölt ágazatot. A területalapú támogatások kifizetésekor, illetve az intervenciós gabonafelvásárláskor azonban kiderült, hogy az EU agrárrendtartásának adaptálására mégsem készült fel jól az agrártárca, ami tüntetéssorozatot robbantott ki, melynek lecsillapítása Németh búcsúfeladata lett. Gráf a kifizetések felgyorsítását, illetve az élelmiszer-biztonság megerősítését ígérte. Utóbbit piacvédelemmel próbálja ötvözni, erre utalnak az üzletbezárással is járó ellenőrzések és a nyomásgyakorlás a multinacionális élelmiszer-kiskereskedelmi láncokra a magyar termékek preferálása érdekében.

Juhász Ferenc © Túry Gergely

Juhász Ferenc (45) honvédelmi miniszternek illusztris vitapartnere akadt: a mecseki Zengő-csúcsra tervezett rádiólokátor ügyében előbb-utóbb alighanem kénytelen lesz állást foglalni az aktív környezetvédő új köztársasági elnökkel, Sólyom Lászlóval szemben. A miniszter két jelentős sikert mondhat a magáénak: hivatali idejéhez köthető a sorkatonaság tavaly őszi megszüntetése, illetve az ő tárcája az, amelyet ezúttal a legkevésbé érintenek a költségvetési megszorítások. Tavaly év végén átszervezte a tárca vezetését: kabinetfőnököt és közigazgatási államtitkárt cserélt, kommunikációs főigazgatóságát igazgatósággá fokozta le, az idén januárban pedig - hatásköri konfliktusok miatt - távozott a vezérkari főnök. Az Állami Számvevőszék élesen kritizálta a HM-et, hiányolva a haderőreform koncepcióját, s az ellenzék is össztűz alatt tartja a minisztériumot a tervezett honvédségi leépítések miatt.

Kiss Péter © Horváth Szabolcs

Kiss Péter (46) kancelláriaminiszter munkaterápia segítségével heverte ki a kormányfőválasztáson elszenvedett vereségét, s tökéletesen alakította az "ideális második ember" szerepet. A habitusában inkább Medgyessy Péterhez közel álló Kiss a folytonosságot képviseli a kabinetben. Megbízhatósága, fegyelmezettsége, szakmai kompetenciája csaknem megkérdőjelezhetetlen. A kormányhoz feltétlenül lojális, magát a miniszterelnök "tettestársának" valló politikus Kóka János és Veres János mellett azon tárcavezetők közé tartozik, akiknek a véleményét Gyurcsány kikéri. Valóságos villámhárítóként működik posztján: közvetít a kormányfő és az MSZP között, elsimítja a tárcák közötti konfliktusokat, de békítő szerepben lépett fel a gyógyszercégek és a szaktárca között elmérgesedett konfliktusban is. Ugyanakkor nem túl innovatív: melléáll ugyan a reformoknak, például a közigazgatási reformnak, a kíméletlen megvalósítás azonban nem az ő műfaja.

Kóka János © HVG

Kóka János (33), a gazdasági és közlekedési tárca vezetője akár Matolcsy György reinkarnációja is lehetne: nagyotmondásai, az ír csodával való példálózásai, a gazdasági "sikerek" megjelenítése fizetett hirdetésekben vagy éppen konszenzusteremtő kerekasztal-kísérletei mind-mind az Orbán-kormány gazdasági miniszterét idézik. Csak éppen liberális változatban: a vállalkozói világból érkezett, ám immár bevallottan politikai babérokra hajtó Kóka a versenyképesség, az adócsökkentés, a privatizáció, valamint a hatékonyabb, de kisebb állam szószólójaként tökéletesen illik az őt bársonyszékbe segítő SZDSZ imázsába. A kormányfő első számú bizalmasaként emlegetett Kóka szociális érzékenysége jeléül a gázáremelés kompenzációját - a kisfogyasztó családok támogatását - az üzleti szférával finanszíroztatta meg, üzleti tárgyalásai eredményességét talán jelzi a működőtőke-beáramlás élénkülése.

Kolber István © Bánkuti András

Kolber István (51) regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter posztját újonnan kreálta a kormányfő, miután a neki szánt belügyminiszteri bársonyszék a pártalkuk során Lamperth Mónikáé maradt. A miniszterelnök-választási versenyben magát Gyurcsány mellett exponáló Kolberhez került a területfejlesztés mellett a turisztika és a lakásügy. A magán-, a bank- és az igazgatási szférához ezer ponton kapcsolódó ágazatokban a korábban inkább megyei szinten játszó Kolber felemás eredményeket tud felmutatni. Imponáló országos idegenforgalmi adatok mellett a Balaton-fejlesztési Tanács exelnökeként hanyatló balatoni turizmussal kénytelen szembesülni, a lakásszektor élénkítésére tett kísérletekkel egyelőre dacol a piac, az építőipar vitathatatlanul fontos kifehérítési szándéka pedig oly sok társadalmi és szakmai csoport érdekeit sérti, hogy sikere kétséges.

Kovács Kálmán © Müller Judit

Kovács Kálmán (48) informatikai és hírközlési miniszter hiába tolja maga előtt a távközlési tarifák csökkenéséről és az internet-előfizetők dinamikus bővüléséről szóló statisztikákat, legfőbb gondja alighanem az önálló tárca létjogosultságának bizonyítása. A minisztérium megszüntetése a kormányátalakításkor ugyanúgy felmerült, mint nemrégiben, a számvevőszék vitriolos jelentése kapcsán. Az egyebek között a kirívóan magas és sajátosan osztogatott miniszteri saját keretet elmarasztaló kritika után pártja sem védte meg Kovácsot, akit a legszíntelenebb SZDSZ-es miniszternek tartanak. Kovács a kormányfőnél is szerzett már rossz pontot: Gyurcsány megsokallta az egységes digitális rádió-távközlési rendszer kiírásának halogatását, és a projektet egyszerűen átadatta a kancelláriának.

Lamperth Mónika © Horváth Szabolcs

Lamperth Mónika (48) belügyminisztert a pártalkuk tartották meg Roosevelt téri ovális irodájában. A miniszterelnök ellenében a pártelit ragaszkodott a népszerűségi lista 7. helyén álló Somogy megyei "erős emberéhez", akit a kormányfő egy időre Szilvásy György közigazgatási államtitkár gyámsága alá helyezett. A jelek szerint nem minden ok nélkül. Botrányosra sikeredett például a tavaly őszi váltás az ORFK élén: Gyurcsány vétózta meg, hogy Lamperth és Medgyessy jelöltje, a megfelelő végzettséggel nem rendelkező Gergényi Péter töltse be a tisztséget. Lemondatnák Lamperthet a jogvédők is, miután a rendőrség szerintük indokolatlan szigorral lépett fel a Greenpeace-aktivistákkal szemben, s megakadályozott több politikai demonstrációt. Az évek során ígéret maradt a közigazgatás reformja, s nem tűnik erősnek a tárca lobbizása az állami forrásokért: az ORFK 2004-ben csaknem félmilliárd forintos deficittel zárt.

© Túry Gergely

Magyar Bálint (52) újrázó oktatási miniszterként ott folytatta, ahol a Medgyessy-kormányban abbahagyta: reformra reformok. A kétszintű érettségi és az arra épülő új felvételi rendszer parlamenti elfogadtatásával még csak-csak megbirkózott, de a gyakorlati lebonyolítás - elsősorban a tétellopási botrány és a kirívóan magasra szökő ponthatárok miatt - csaknem a fejébe került. A történtek láthatóan megviselték, mostanra a kezdeti hevület is csökkent: újabban a korrekciókra koncentrál, mint például a nyelvvizsgapontok limitálása, az érettségi "logisztikai" korszerűsítése. Mindeközben továbbra is időzített bombán ül: a tavasszal elfogadott felsőoktatási törvényt - annak intézményi autonómiát szűkítő rendelkezései miatt - ugyanis az előző államfő, Mádl Ferenc kérésére az Alkotmánybíróság jelenleg is vizsgálja.

Persányi Miklós © Túry Gergely

Persányi Miklós (55) elődjeivel ellentétben távol tartotta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól a hangos botrányokat, miközben tárcája átrendezésekor lényegében csak befejezte, amit elődje elkezdett: a vízügyi, a környezetvédelmi és a természetvédelmi területi szervek egységes zöld hatósággá alakítását. Eközben az állami tulajdonosi, kezelői feladatokat mindhárom ágazatban következetesen szétválasztotta a hatósági munkától. A sikeres konfliktuskezelésen kívül gyakori médiaszereplései miatt Píár Sanyinak is becézett állatkerti exfőigazgató a költségvetési megszorítások ellenére igyekszik a dinamikus fejlesztések látszatát kelteni: számtalan Tisza menti vízügyi létesítmény avatásával jelzi, hogy beindult a fokozott árvízi biztonságot és az ökologikus tájgazdálkodást ötvöző Vásárhelyi-terv, miközben jelentős késésben van a program.

Petrétei József © Horváth Szabolcs

Petrétei József (47) igazságügy-minisztersége első évében is megmaradt jogászprofesszornak, nem lett belőle igazi közéleti szereplő. Ritkán áll a nyilvánosság elé, s akkor sem kelt nagy feltűnést. Bár érkezése a vártnál nagyobb személyi változásokkal járt a minisztériumi apparátusban, a tárca működése nem kapott nagy lendületet: visszafogottan halad az igazságügyi reform, s némi késéssel épülnek az új börtönök is. A büntetés-végrehajtási szervezet átalakítását miniszteri biztosra bízta. A leterheltségre panaszkodó apparátusnak jut energiája reménytelennek tűnő vállalkozásokra: az év végéig új alkotmánytervezet készül, s emellett arra is keresik a megoldást, hogyan lehetne büntetni a gyűlöletbeszédet. A kinevezésekor minőségi jogalkotást ígérő Petrétei hamarosan az Alkotmánybíróság előtt is megmérettetik: a testület dönt majd a cégfantomizálás megakadályozására született törvényjavaslatról, a "Lex Kaya Ibrahimról".

Rácz Jenő © Horváth Szabolcs

Rácz Jenő (54) reformügyi helyettes államtitkárból "nem reform" egészségügyi miniszter lett. Első hónapjai a sztrájkra készülő érdekképviseletek lecsillapításával és a népszavazásra bocsátott kórház-privatizáció vitáival teltek. Az irányított betegellátás kiterjesztése helyett annak csendes elsorvasztásához asszisztál. A kompromisszumok és a kis lépések politikusa, aki igyekszik a sürgősségi betegellátást továbbfejleszteni, ingatlaneladásokkal sikerült pénzt szereznie mentőautókra és helikopterekre. Ígéretet tett az egészségügyi dolgozók bérének felzárkóztatására is - bár tíz évre tette az ehhez szükséges időt. Megegyezett a gyógyszergyártókkal az árbefagyasztásról, ám ennek ellenére megállíthatatlanul tovább nőtt a tb-kassza medicinaszámlája. Nem sikerült a minisztérium tervezte patikaverseny kialakítása, (ő is) meghátrált a gyógyszerészek piacvédő törekvésével szemben. Egészségbiztosítási koncepcióváltásra készül: az ellátások köre világosan elkülönülő, háromszintű rendszer lesz.

Somogyi Ferenc © Marton Szilvia

Somogyi Ferenc (60) régi vágású, a szocialista érában iskolázott karrierdiplomatából lett - némi üzleti kitérővel - külügyminiszter. Korábban több kormányban is a tárca második embere volt, ezért sokan azt várták tőle, hogy rendbe teszi az általa kívül-belül jól ismert intézményt, miután elődje, Kovács László az MSZP elnökeként inkább belpolitikai csatározásokra fordította energiáit. Az előző miniszter által kinevezett külügyi vezetők azonban megtartották befolyásukat, s apparátusa Somogyit többször nehéz helyzetbe hozta. A külügy rosszul elemezte például tavaly novemberben az ukrajnai helyzetet, s figyelmen kívül hagyta, hogy az EU és az Egyesült Államok elkötelezett Juscsenko mellett; s nem állt a helyzet magaslatán a cunami idején a thaiföldi magyar nagykövetség sem. Háttérbe szorul ugyanakkor a miniszter nemzetpolitikai ügyekben, amelyek kezelését előszeretettel tartja fenn magának a kormányfő.

Veres János © Müller Judit

Veres Jánosnak (48) elődjéhez, Draskovics Tiborhoz hasonlóan a fő foglalatossága az államháztartási hiány ésszerű keretek között tartása a legkülönbözőbb pénzügytechnikai manőverekkel. Holott kinevezésére - amely egybeesett a száz lépés meghirdetésével - elsősorban azért szánta rá magát a miniszterelnök, hogy a pártjában közkedvelt politikus próbálja meg eladni a fájdalmas strukturális reformokat. Csakhogy ezek közül eddig csupán az öt évre előre meghirdetett és a közterhek radikális mérséklésével kecsegtető adóreform kapott zöld utat. Veres a legnagyobb pofont épp az örökölt sztrádaépítési konstrukció miatt kapta az EU-tól (lásd cikkünket a 103. oldalon). Ha emiatt az idei költségvetés elszáll, azt elődjének róhatja fel. Más kérdés, hogy Draskovics a nemzetközi fórumokon sikeresen képviselte a magyar érdekeket; a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések állami bevételként történő elkönyvelhetőségének kiharcolásával megkönnyítette az euró átvételéhez vezető utat. Ám az államháztartás karcsúsítása hiányában a költségvetési túlköltekezés szinte megfékezhetetlen, az euró 2010-es bevezetése pedig egyre valószínűtlenebb.