Gyurcsány Ferenc. Hajózni muszáj © hvg.hu

A miniszterelnök egyetértett azzal, hogy hiba volt évekig a jólét illúzióját kelteni, utólag vitathatónak nevezte a legfelső áfa-kulcs csökkentéséről hozott döntést, valamint azt is, hogy a szocialisták megpróbálták a választási kampány központi témái közül kiiktatni a költségvetés helyzetét. Az interjúban – amely az Axel Springer Magyarország kiadó megyei napilapjaiban hétfőn jelenik meg – Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a folyamatos egymásra ígérgetéssel csapdába ejtették magukat a pártok.

„De igen. Elismerem, az elmúlt hat évben nem tudtuk pontosan összeegyeztetni a szociális szükségletet a gazdasági lehetőségekkel” – válaszolta a kormányfő a Vasárnap Reggel című internetes hetilapnak adott interjújában arra a kérdésre, hogy nem lett volna jobb olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely nem kelti az emberekben évekig a jólét illúzióját?

Gyurcsány utólag vitathatónak nevezte a 25 százalékos legfelső áfakulcs idén január elsején végrehajtott öt százalékpontos csökkentését, ami ugyan több mint másfél százalékkal mérsékelte az árnövekedés ütemét, de kiderült, hogy sok lett a költségvetési bevétel csökkenése, különösen azért, mert az Európai Unió éppen akkor közölte, hogy az autópálya-építéseket nem lehet a kormány által tervezett formában finanszírozni. „Senki sem vállalta volna a nem kellően átgondolt korrekció politikai kockázatát” – indokolta, hogy miért nem vonták vissza a parlamentben már benyújtott javaslatot.

A miniszterelnök kijelentette: elfogadja azt a bírálatot is, hogy megpróbálták a költségvetés helyzetét kiiktatni a választási kampány központi témái közül, bár szerinte ennek az ellenkezője is hiba lett volna. „A választások előtt is azt mondtam: indokolt esetben hozzányúlunk a költségvetéshez. Meglehet, a kiigazítás szót soha nem használtam. Ugyanakkor, ha a költségvetésről szól a kampány, lényegében nem lehet másról beszélgetni” – mondta.

Az interjúban a miniszterelnök közölte, hogy nagyjából az idei szinten rögzítik a személyi jövedelemadóban az adómentes határt, mivel a minimálbérek adómentessé tételének az – a kormány számára váratlan – következménye lett, hogy a munkavállalók negyven százalékát minimálbéren jelentettek be foglalkoztatóik. „Eközben négy minimálbéresből három zsebbe is kap jövedelmet. Magyarország a minimálbérrel fizetettek országa lett, miközben tudjuk, hogy ez nem így van” – tette hozzá.

A ténylegesen minimálbérekből élőket azzal vigasztalta, hogy „a legnagyobb terhet azok viselik majd, akik eddig kibújtak az adózás alól”, illetve a vállalkozásoknak – köztük a veszteségeseknek – is hozzá kell járulniuk a költségvetés rendbetételéhez, mert „a legalacsonyabb keresetűek innák meg leginkább a levét annak, ha felborulna a költségvetés egyensúlya”.

A miniszterelnök utólag pontosította az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elmondott – és kemény ellenzéki bírálatot keltő – szavait arról, hogy a magyar vállalkozások a nagyobb adóterhek elől menekülve akár Szlovákiába is áttelepülhetnek. „Egy vállalkozó mérlegelheti, mi éri meg neki a legjobban, de az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetlen munkáltatói érdekképviselete sem vághatja az ország szemébe, hogy ha több terhet kell vállalni, akkor Szlovákiába települnek át a cégek. Amit mondtam, nem azt jelenti, hogy menjenek el a hőzöngő vállalkozások, hanem azt, hogy szégyelljék magukat. A kettő nem ugyanaz” – fogalmazott.