2006 júniusában a felnőtt lakosság 27 százaléka választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 8 százaléka tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség, a megkérdezettek kétharmada mérlegelné a menedék nyújtását, illetve megtagadását.
Az idegenellenesség mértéke 2003 májusa óta nem változott lényegesen. A trendet nézve mintha az idegenellenesség mértéke „beállt” volna, vagyis az 1992 és 1995 között tapasztalt gyors növekedés, majd az 1996 és 2002 közötti ingadozás után az idegenellenesek aránya 25-30 százalék körül stabilizálódott.
A mérlegelőket néhány etnikai csoport esetében megkérdeztük arról, hogy a közülük kikerülő menekülteket befogadja-e az ország.
Vélemények a Magyarországra érkező különböző etnikumú menekültek befogadásáról (a mérlegelők körében, %)
| Befogadná | Nem fogadná be | Nem tudja | Összesen |
| Határon túli magyar | 90 | 4 | 6 | 100 |
Piréz | 4 | 59 | 37 | 100 |
Román | 16 | 71 | 13 | 100 |
Orosz | 13 | 75 | 12 | 100 |
Kínai | 10 | 79 | 11 | 100 |
Arab | 7 | 82 | 11 | 100 |
Az etnikumok közé a Tárki besorolt egy fiktív etnikumot is, azt vizsgálva, hogy velük szemben is megjelenik-e az idegellenesség vagy sem. A határon túli magyarokat tíz megkérdezettből kilenc befogadná, míg a román, orosz, kínai és arab menekülteket csak egy-két ember látná szívesen a tízből. A nem létező „pirézek” esetében a megkérdezettek között nagyobb a (jogosan) bizonytalan választ adók aránya, de azért a mérlegelők többsége inkább őket sem engedné be az országba.
Az átlagosnál idegenellenesebbek a leginkább baloldali érzelműek, a Nyugat-Dunántúlon élők és a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek. A „pirézeket” legerősebben az észak-magyarországi és észak-alföldi régió lakosai, valamint a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok utasítják el.
