A Kossuth téri demonstráció szervezői egységesek, sem szervezői, sem politikai ellentét nincs közöttük - hangsúlyozza hétfő esti közleményében a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (MNB) és a Forradalmi Nemzeti Bizottmány (FNB) nevében a demonstráció két vezéregyénisége, Takács András és Halász József. Szerintük a Kossuth téri tüntetők nevében csak a két rendező szervezet, az MNB és az FNB jogosult nyilatkozatot tenni. Igen ám, de az utóbbi napokban nemcsak e két szervezet hallatta hangját a térről, hanem mások is. Nem véletlen, hogy Takácséknak magyarázkodniuk kellett az egységet illetően: hétfő délelőtt ugyanis nem ők, hanem egy másik csoportosulás adott át egy petíciót az Országgyűlés Civil Irodája vezetőjének.

Magyar Nemzeti Bizottság 2006

Kétségtelen, hogy a Kossuth téren a múlt hét kedden megalakított Magyar Nemzeti Bizottság 2006, valamint a Forradalmi Nemzeti Bizottmány a két legbefolyásosabb csoportosulás. Az MNB létrejöttét Takács András, a demonstráció egyik vezéralakja, a Szabad Magyarországért Mozgalom elnöke jelentette be. Takács András vezetési stílusát bajtársai közül sokan bírálják, köztük a Szabadság téri akciója miatt már országosan is ismerté vált Budaházy György is, aki egy nemrég írt levelében Takács „leállítására” kérte fel a többieket, mondván: felesleges fontoskodásával „eljelentékteleníti” a mozgalmat, ahogy ezt szerinte a Szabad Magyarországért Mozgalommal is tette.

A MNB tizenhárom tagú, de ebből Takácson kívül csak három ember van megbízva „politikai képviselettel”: a Jobbiktól még a tüntetések elején kilépett Molnár Tamás, valamint dr. Tamás Károly, dr. Halász József és Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom huszonéves elnöke. Rajtuk kívül még a német-magyar kettős állampolgárságú gépészmérnök, Gonda László, valamint Balogh Barna is gyakran hallatja hangját. Utóbbi – Takács Andráshoz hasonlóan – ügyvivői posztot tölt be a bizottságban, melynek céljai között a Gyurcsány-kormány megbuktatása, egy Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása, valamint idő előtti országgyűlési választás kiírása, egyben az 5 százalékos parlamenti küszöb eltörlése szerepel. Az MNB Sólyom Lászlót tekinti Magyarország legfőbb méltóságának, és bár a parlamenti pártokkal hajlandók lennének tárgyalni, a szerintük illegitim Gyurcsány-kormánnyal nem.  

Forradalmi Nemzeti Bizottmány

Az MNB-vel karöltve ugyanazon célért küzdő Forradalmi Nemzeti Bizottmány tagjai közt találjuk a tüntetés egyik szervezőjét, Ekrem Kemál Györgyöt. Ő nem ismeretlen a hatóságok előtt: az alkotmányos rend elleni szervezkedés címén évekkel ezelőtt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Ekrem Kemál mellett az FNB sorait erősíti Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, Kőrösi Imre, illetve ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész (utóbbiak egykori parlamenti képviselők), Nagy László ügyvéd és Schuster Lóránt rockénekes. A vezetőségben van még egy a közéletben teljesen ismeretlen jogász és számítástechnikus, illetve egy vállalkozó is.

Új Magyarországért Egyesület

Hivatalosan ugyan még nem létezik a hétfői petíciós akciójával kisebb konfliktust előidéző Új Magyarországért Egyesület, amely ideiglenes kormány megalakulását és alkotmányos nemzetgyűlés összehívását követeli. A szerveződés tekintélyét annak köszönheti, hogy tagjai közt egykori politikusokat (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) éppúgy találunk, mint országosan ismert építészt (Makovecz Imre) és szívsebészt (Papp Lajos). Kossuth téri pozíciójukat erősíti az is, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a Kossuth téri demonstráción résztvevő csoportok közül egyedül az Új Magyarországért Egyesületet tekinti mérvadónak.

A tüntetők körében Makovecz-féle csoportnak nevezett szerveződés adta át petícióját hétfő délelőtt az Országgyűlés Civil Iroda vezetőjének, ami miatt később az MNB részéről Gonda László a sajtónak sietősen leszögezte: az MNB és az NFB nem működtek közre Makoveczék petíciójának elkészítésében, sőt szerinte az a dokumentum nem is petíció, hanem csak egy nyilatkozat. A Gondáék és Makoveczék közti feszültséget látva a rendőrség által keresett Budaházy György levelet írt a „hazafiaknak”, jelezve: Takácséknak inkább örülnie kellene annak, hogy Makoveczék a demonstráció mellé álltak.

További magyar hangok

A három fő szerveződésen túl más szerveződések is labdába akarnak rúgni a téren. Ilyen a Nemzeti Felemelkedési Mozgalom nevű szerveződés, amely követeli, hogy minden, de legalább 193 országgyűlési képviselő mondjon le, adja vissza mandátumát, hogy a köztársasági elnök új választásokat írhasson ki.

A tüntetésekből politikai profitot remélők közé sorolhatjuk a Kossuth téri demonstráción már kifütyült Csurka Istvánt is, aki egy Magyar Októberi Bizottság nevű szervezetével szállna be a „forradalomba”. A Kossuth téri tüntetést „happeningnek” nevező MIÉP-vezér szerint a Magyar Októberi Bizottság lenne hivatott az Alkotmányozó Nemzetgyűlés felállítására. Az általános sztrájkra buzdító Csurka nemcsak a kormányt döntené meg, de az egész rendszert megváltoztatná.