Vannak, akik a tüntetők megleckéztetését, a gyülekezési jog alkotmányellenes megsértését látják abban a fővárosi közgyűlés által csütörtökön elfogadott rendeletmódosításban, amely péntektől ezentúl városházi engedélyhez köti a politikai rendezvényeken használt technológia és egyéb alkalmatosságok (hangosítás, kivetítő, színpad) elhelyezését, meg azt is, hogy letáborozhatnak-e közterületen járműveikkel (konkrétan például traktorjaikkal) a demonstrálók.

Traktoroknak keresztbe-fekvő  rendőrök

Elkezdték felállítani azokat a KRESZ-táblákat, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy mezőgazdasági gépjárművel, traktorral be lehessen hajtani Budapest belvárosába. Erről a Főpolgármesteri Hivatal közlekedési ügyosztálya a főpolgármester döntése alapján határozott. Így a KRESZ előírását sértené az, aki ezután engedély nélkül ilyen járművel a városközpontba akar behajtani. Demszky Gábor főpolgármester a jövő hétre Budapestre hirdetett Magosz-tüntetés kapcsán korábban levélben kérte a szervezőket, hogy ne traktorokkal demonstráljanak a fővárosban, ne tegyék tönkre a frissen felújított utakat. Pénteken a rendőrség is közölte: nem engedélyezi, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez. A Kossuth teret műveleti területté nyilvánították - közölte a rendőrség.

Az effajta politikai rendezvényekhez ezentúl, ha közterületen zajlanak, közterület-használati engedély szükséges, ennek kiadásáról pedig egy Fővárosi Közgyűlés által létrehozott szakbizottság dönt (ez a kulturális programok esetében eddig is így volt). A bizottságnak egy MDF-es képviselőn kívül csak kormánypárti tagjai vannak.

„Egy színpad vagy egy hangosbemondó engedélyhez kötése, adott esetben korlátozása alkotmányjogi szempontból elfogadhatatlan” – vélekedett a hvg.hu-nak a rendeletmódosításról Szikinger István alkotmányjogász.

Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint – noha az alkotmányos alapjogok között általános hierarchia nincsen - néhány alapjog magasabban áll, mint a többi – emlékeztetett Szikinger. Ezek közül az élethez és az emberi méltósághoz való jog abszolút és korlátozhatatlan, ezt követik a véleményszabadsághoz kapcsolódó ún. kommunikációs jogok. „A gyülekezési jog ebben a tekintetben az egyesülési jognál is magasabban áll, mert a gyülekezési jog egyértelműen és közvetlenül kapcsolódik a véleményszabadsághoz, a kommunikációs jogokhoz, amely jogokat még törvényben is csak a legkivételesebb esetekben lehet korlátozni, elsősorban egy másik alapjog érvényesülése érdekében. Egy hangosító berendezés vagy egy színpad állítását azonban nem lehet arra hivatkozva korlátozni, hogy más alapjogokat érint” – mutatott rá Szikinger István. Igaz persze az is, hogy az alkotmány szerint a köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez és a pihenéshez.

A közterület-foglalás engedélyeztetése szóba jöhet akkor, ha valamilyen tartós megmozdulásra kerül sor, s ennek keretében pavilonokat, sátrakat kell felhúzni – vélekedik Kőszeg Ferenc. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke szerint egyébként egy-egy tüntetés engedélyezése (helyesebben: tudomásul vétele) a rendőrség dolga, nem a fővárosé.

A traktoros tüntetésről Kőszegnek hasonló a véleménye: a rendőrségnek kell eldöntenie, hogy a résztvevők létszámukhoz képest esetleg nem indokolatlan mértékben akadályozzák-e a forgalmat. „Nyolcvanezer ember véleményének kifejezése elég fontos ahhoz, hogy órákig álljon a körúti forgalom, de pár tucat embernek talán nem kellene egy város életét megbénítania, csak azért, mert traktorral rendelkeznek” – vélekedik a jogvédő, utalva arra, mindez arányosság kérdése.

A Fővárosi Közgyűlés által hozott rendelet az Alkotmánybíróság vizsgálja felül (erre a Társaság a Szabadságjogokért, a TASZ is kéri a testületet), és meglehet, elmeszeli. Hogy mikorra kerül erre sor, az megtippelhetetlen, de a novemberre időzített traktoros felvonulásokat - úgy tűnik - sikerül a közgyűlésnek megakadályoznia. 

Reménytelen a törvénymódosítás, de használna

Az bizonyos, hogy a gyülekezési törvény nem köti a gyülekezés jogát közterület-foglalási engedélyhez. A helyzet megoldását - vagyis azt, hogy a gyülekezési joggal és a választási törvénnyel visszaélve ne kerülhessen sor ismét egy-egy terület "megszállására", de szándékaikban békés tüntetők feloszlatására sem - inkább az 1989. januárban hatályba lépett gyülekezési törvény módosítása jelentené, ebben legalábbis a jogászok egyetértenek.

A rendszerváltáskor egy mindenfajta korlátozást elvető, liberális jogszabályt fogadtak el, az élet azonban új szempontokat vetett fel, amelyekről legalábbis érdemes párbeszédet folytatni. Az igazságügyi tárca éppen csütörtökön jelentette be, hogy a törvény módosítására készül.

A decemberben a parlament elé kerülő módosítás alapján - már ha megszavazza azt a képviselők kétharmada - a rendőrség csupán azért nem oszlatna fel egy spontán tüntetést, mert azt nem jelentették be előre. Azt ugyanakkor a jogszabály alapján meg lehetne akadályozni, hogy egyidőben két demonstrációt is ugyanarra a helyszínre hirdessenek meg, miközben a lebonyolítás biztonsága nem garantálható. (Erre faragtak rá 2003 tavaszán történt a kendernapi tüntetők.)

Az új tervezet szerint a több napig húzódó rendezvények (akár a Kossuth téri táborozás) esetében ötnaponta bejelentést kell tenni a hosszabbításról, nemzeti ünnepen és megemlékezéseken nem lehetne tüntetni, valamint a választási gyűléseket kampányidőszakban is be kell jelenteni. A módosítás szerint a tüntetések szervezőit köteleznék a közegészségügyi, környezetvédelmi és zajterhelési szabályok betartására.

Schiffer András, a TASZ ügyvivője szerint is lehet beszélni a törvény módosításáról, de mégis úgy véli, tizennégy évig az jól működött. A bajok akkor kezdődtek, amikor Medgyessy Péter alatt a rendőrség különféle indokokkal kezdte betiltani a jobboldali radikálisok s mások szabályosan bejelentett demonstrációit.

A törvény – Tölgyessy Péterrel, Ádám Antallal, Bán Tamással egyeztetett - módosítása decemberben kerülhet a parlament elé. Minthogy azonban megszavazásához a képviselők kétharmada szükséges, az ellenzék ellenállása miatt forrásaink szerint esélytelen, hogy keresztül menjen az Országgyűlésen. 

Mi folyik a Kossuth téren?

Október 23. óta nem világos, mi zajlik a Kossuth téren. A rendőrség műveleti területnek nevezi a teret, néha megengedi, máskor meg nem, hogy emberek csoportosuljanak, tüntessenek vagy megemlékezzenek. Miközben szerdán este a rendőrség nem oszlatta fel a több mint száz főre duzzadt csoportosulást, addig csütörtök este már igen, mondván, a tüntetők „kormányellenes jelszavakat skandáltak”. „Olyan, hogy műveleti terület, nincsen a rendőrségi törvényben. Ha vagyont vagy személyeket fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a rendőrség valóban lezárhat területet. Ha életveszély áll fenn, akkor akár a gyülekezési jogot is korlátozhatja, mert az élethez való jog „magasabban áll”, mint a gyülekezési jog, de ismereteim szerint a Kossuth téren ilyesmiről nincsen szó” – mondta ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak Szikinger István, aki szerint mindaz, ami ott folyik, a rendőrállam tüneteit mutatja. „A rendőrállam az, amikor valakinek az engedélyétől függ, hogy mozoghatok, lélegezhetek, írhatok. A rendőrállamban nem a törvények, hanem egyes emberek akarata szabályozza, hogy hogyan élhetek az alapvető jogaimmal” – mutatott rá a rendvédelmi szervezetek kíméletlen kritikusaként közismert alkotmányjogász.