Illetmények, szorzók, pótlékok. © Marton Szilvia

„Én 6 éve vagyok a rendőrségénél, soron kívül léptettek elő általában a teljesítményem miatt, most zászlós vagyok, az átlag nettó keresetem 100-105 ezer forint” – meséli egy vidéki motoros járőr. A 36 800 forintos köztisztviselői alapon túl a beosztási és rendfokozati illetményből, közterületi, éjszakai, délutáni és motoros pótlékból áll össze a havi juttatása a fiatal rendőrnek. "Az ember meghatározott időt tölt fizetési és rendfokozati besorolásban, idővel tehát nő a fizetése az illetmény-szorzóknak köszönhetően"- vázolja az anyagi előrejutás lehetőségét. „Nekem nincs mellékállásom és a kollegáim között sem jellemző, hogy valaki mellékállásban dolgozik, bár van, aki megpróbálja kiegészíteni a rendőri fizetését: például mentőzik vagy eredeti szakmáját is folytatva autószerelőként dolgozik” – magyarázza. Elmondása szerint vidéken egyáltalán nem jellemző, hogy egy rendőr biztonsági őrként vagy vagyonőrként egészíti ki a keresetét. „Nem túl szerencsés az éjszakában dolgozni, hiszen sok helyet bizonyos cégek ’bevédenek’, ráadásul egy vidéki városban mindenki ismer mindenkit, lehet tudni, hogy ki rendőr” – mondja a névtelenséget kérő interjúalany.

© Müller Judit

A rendőrségénél dolgozók havi juttatása a már említett köztisztviselői alapilletményből, ez 36 800 forint, egyéb illetményekből és pótlékokból áll össze. A beosztási és a rendfokozati illetmény (az úgynevezett csillagpénz), valamint az adott pozícióban eltöltött idő szorzójával számolnak tovább. A szorzók 1 és 6 között változnak. Egy középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő bruttó 170 ezer forint körül kereshet, de ha diplomával bír, azért illetménykiegészítés jár, megyei illetőségű szerveknél például 30 százalék, vagyis 10 000 forint. Ehhez jönnek még a pótlékok, ruhapénz, étkezési jegy, utazási támogatás, tizenharmadik havi juttatás. Néhány egység – például a kommandósok – bevetési pótlékot is kaphatnak, ez az illetményalap 100-150 százaléka, vagyis 36 800 vagy akár 55 200 forint is lehet. Az októbei események kapcsán is volt, aki bevetési pótlékot kapott, míg azoknál az egységeknél, ahol ilyen nincs, túlórapénzt fizettek. Az ORFK sajtóján arról nem tudtak felvilágosítást adni, hogy ez pontosan mekkora összeget jelentett.

Egy középfokú C nyelvvizsga az alapilletmény 30 százalékával, vagyis 11 040 forinttal növelheti a fizetést, ha emellett valaki még autót is vezet, akkor 13 százalékot, vagyis 4784 forintot számolnak el neki gépjárművezetői pótlék címén. A lovasjárőröknek 25 százalék, 9200 forint jár pluszba, a zenekari tagoknak 10 százalék, vagyis 3680 forint. A nyomozói pótlék az illetményalap 65 százaléka, 23 920 forint, a közterületi pótlék pedig 45 százalék, azaz 16 560 forint.

	Főnyomozó (tiszti beosztás, főiskolai végzettség)	Járőrvezetői (tiszthelyettesi beosztás, középfokú végzettség)
Az adott beosztásban kezdő:
beosztási illetmény	195 040	110 400
rendfokozat	20 608	13 984
illetménykiegészítés	58 512	16 560
illetménypótlékok	46 000	36 300
összesen	320 160	177 244
10 éves szolgálati viszony után:
beosztási illetmény	206 080	132 480
rendfokozat	23 184	15 088
illetménykiegészítés	61 824	19 872
illetménypótlékok	50 600	40 700
összesen	341 688	208 140
Forrás: BRFK

A BRFK Központ bruttó adatai forint/fő/hó.

Hogy megy ez Londonban?

A londoni kezdő rendőrök 800 ezer forintnak megfelelő fontot kapnak havonta, majd 18 hetes kiképzés és két évi próbaidő után 920 ezret. E felett jár túlórapénz, ingyenes tömegközlekedés a brit fővárosban és 30 nap évi szabadság – adta hírül a London Evening Standard című brit lap. Londonnak 31 ezer 284 rendőre van, fizetésük magasabb vidéki kollégáikénál, mert a fővárosban drágább az élet. Több mint ezer londoni rendőr dolgozik amúgy másodállásban is, van köztük masszőr és fotómodell, hipnotizőr, mások virágboltokban, vízvezeték-szerelőkként vagy élelmiszer-szállítókként egészítik ki rendőri fizetésüket.

„Annyira becsüli meg ez a társadalom a rendőreit, hogy az 'adóreform' okán 2006. szeptemberétől átlagosan nettó 10 ezer forinttal csökkent a fizetésük” – panaszolja Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára. „Bérfejlesztésről 2007-ben csak annak a 6, 2 százaléknak a formájában van szó, amelyről azt mondják az illetékesek: majd teljesítmény alapján osztják, tehát nem építik be a bérbe”. Nehezményezi azt is, hogy a rendőrök sokszor a különböző illetmények, pótlékok, juttatások havi elszámolását átláthatatlan formában kapják meg. „Az az igazság, hogy a rendőrtársadalom elszegényedett” – teszi hozzá.

Szima szerint a rendőröknek meg kellene hagyni felnőtt emberként annak eldöntését, hogy másodállást vállalhassanak, éppen a miatt, mert az állam az évről-évre nem kellő mértékű illetményemelést hajt végre. "Jelenleg a munkáltatói jogokat gyakorló vezetők sokszor sajátos és a kérelmezőhöz fűződő személyes viszonyuk alapján foglalnak állást a dolgozó másodállás-igénye vonatkozásában. Természetesen a legjobb az lenne, ha olyan mértékű illetményemelésben részesülne az állomány, hogy a másodállás végzésére nem szorulna rá a kisrendőr” - mondja a főtitkár. Szerinte a nyugdíjba vonulás után szinte azonnal megbízási jogviszony keretében reaktivált, visszafoglalkoztatott egyes rendőri vezetők továbbfoglalkoztatásának általánossá váló jelensége pedig mind morális, mind pénzügyi vonatkozásban megindokolhatatlan, nem beszélve, arról hogy "ez sok mindennek nevezhető, de racionalizációnak semmiképpen."

Sokan tartják jellemző "bérkiegészítésnek" a rendőri csúszópénzeket, s ezt a személyes tapasztalatokon túl az Országos Kriminológiai Intézet 2001-es felmérésének megállapítása is megerősítette, eszerint ugyanis a rendőrök többsége úgy tekint ezekre a hivatásos iratokba rejtett, "elnézésért" juttatott összegekre, mint az orvosi hálapénzre, vagyis az alacsony fizetések jogos kiegészítésére. "Nálunk nem jellemző az ilyen fajta pénzek elfogadása, én legalábbis nem kockáztatnék 2 év börtönt" - mondja a cikkünk elején már megszólaló fiatal vidéki rendőr, aki szerint a fővároson kívül általában pontosan lehet tudni melyik körzethez melyik járőr tartozik - így nem veszélytelen dolog a csúszópénz elfogadása.

Törvény határozza meg, hogy egy rendőr milyen mellékállást vállalhat, melyhez kell a felettese engedélye, és mit lehet gond nélkül végezni a rendőri munka mellett. Sokan gondolják, hogy az egyenruhások gyakran végeznek őrző-védő munkát is. „A mi munkatársaink 99, 9 százaléka nem rendőr, nem jellemző, hogy valaki rendőrként ilyen típusú mellékállást vállalna” – cáfolja Lasz György, az In-kal Security ügyvezető igazgatója az állítást. „Komoly procedúra engedélyeztetni, hogy valaki rendőrként ilyen tevékenységet végezzen, és Gergényi Péter pozícióba kerülése óta még kevésbé jellemző, hogy jóváhagyják” – mondja a cégvezető, aki egyébként maga is rendőrként kezdte. Hozzáteszi azonban azt is: az viszont már nem ritka, hogy valaki a rendőri pályát hagyja maga mögött és vált a civil szektorra, vagy nyugdíjazása után kezd el náluk dolgozni. „Egy középvezető például nettó 200 ezerrel kezdhet egy személy- és vagyonvédelmi cégnél” – vázolja a rendőrök továbblépési lehetőségeit.