Örökségrombolás diplomáciai mentességgel

Az ablakok. Törhetetlen? © hvg.hu

A Városligeti fasor 20. alatti egyemeletes eklektikus villa 1895-ben épült, míg a szomszéd (22.) szintén eklektikus épületet 1897–1898-ban húzták fel Quittner Zsigmond tervei alapján. Ma a két ház közös telken áll, amelynek a tulajdonosa a Kínai Népköztársaság. Nem messze innen, a Bajza utcában másik két háza is van Pekingnek, az egyikben működik a kínai nagykövetség. Az utóbbi években láttak hozzá az igen elhanyagolt épületek rekonstrukciójához. A dicséretes szándék megvalósításába több hiba csúszott, s a környék lakói többször is panasszal fordultak a VI. kerületi önkormányzathoz a munkálatok miatt. A legtöbb gond éppen a fasori építkezéssel van. A 24. szám alatt lakók például szóvá tették a fakivágásokat, a zaj- és porszennyezést – tudtuk meg Deák Erzsébettől, Terézváros jegyzőjétől.

Csakhogy a helyhatóság keze meg van kötve, ha a renitens szomszéd egy külképviselet, hiszen a diplomáciai épületek a küldő ország területéhez tartoznak, azzal szemben a fogadó ország hatóságai csak nagyon nehézkesen intézkedhetnek, a diplomáciai védettséget élvező területre a hatóságok csak engedéllyel léphetnek be. Így volt ez a Városligeti fasori építkezés esetében is. Az önkormányzat a Külügyminisztériumon keresztül vette fel a kapcsolatot a kínaiakkal. A tárca jegyzékben kereste meg Pekinget – tudtuk meg a minisztériumtól. Ezek után került sor az egyeztetésre a szomszédok, az önkormányzat és a Kínai Nagykövetség képviselője (a Rekonstrukciós Iroda munkatársa) között. Megegyeztek a napközbeni munkavégzés időtartamáról és a hétvégi munkavégzés tilalmáról, illetve sikerült megnyugtatni a lakókat arról, hogy a munkálatok a szomszédos épület statikai állékonyságát nem veszélyeztetik.

Róth Miksa egyik szecessziós ablaka. Történelmi ív © Róth Miksa Emlékház

Bár a rekonstrukció nagy erőkkel folyik, a boldog végkifejletre egyelőre még várni kell. Igaz, az építők most már nem a szomszédokkal, hanem az örökségvédőkkel akasztottak bajszot. A magyar üvegművesség legnagyobbja, Róth Miksa (1865–1944) készíthette ugyanis azon ablakoknak legalább egy részét, amelyek magukra hagyatva, építési anyagok és törmelékek mellett várják sorsuk jobbra fordulását. (Róth műhelyét dicsérik egyebek mellett a Bazilika, a Parlament, a Budai Vár, a Magyar Nemzeti Bank, a debreceni egyetem vagy a hágai királyi palota ablakai.)

A hvg.hu munkatársa még május végén figyelt fel négy nagyobb és két kisebb íves festett üvegablakra, amelyek a telek utcafrontján a kerítés mögött árválkodtak. Ezek után felhívtuk a Magyar Építészeti Múzeumot (MÉM), amelynek két kutatója is a helyszínre sietett. Mint Prakfalvy Endre művészettörténésztől megtudtuk, nem engedték be őket az építési területre, így nem vizsgálhatták meg alaposabban, hogy mekkora értékekről van szó, de azt így is megállapították, hogy az ablakokat méltatlan módon tárolják. A múzeum munkatársainak sikerült beszélniük az építkezés magyar vezetőjével, aki ugyan elutasító volt, de ígéretet tett, hogy megpróbálja kijárni kínai megbízóinál, ha már nem építik vissza az ablakokat, akkor legalább a MÉM-ben helyezzék el „megőrzésre”. „Szomorú, de akár apró cserepekre is zúzhatják kalapáccsal az ablakokat, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal meg más hatóságok tehetetlenek” – véli Prakfavy.

Róth műhelye. Zárt helyi © Róth Miksa Emlékház

A hvg.hu megkereste a Róth Miksa Emlékházat (RME) is. Fényi Tibor, az intézmény igazgatója azóta többször próbálkozott személyes találkozót kapni a nagykövetség kulturális tevékenységének felelősétől, de próbálkozásai hasztalannak bizonyultak. Amennyiben létrejönne a találkozás, Fényi felajánlaná, hogy a magyar díszítő- és iparművészet klasszikusa hagyatékát gondozó emlékház „befogadja” az ablakokat. Fényi gyakori megjelenéseinek azért egy haszna bizonyosan volt: sikerült ugyanis megállapítani, hogy az egyik ablak felső része biztosan Róth műhelyéből került ki, erre vallanak a motívumok és a felhasznált üveg fajtája is. A nagyobbik rész kisebb értéket képviselő későbbi pótlás lehet.

A magyar ólmozott üvegművesség remekei egyébként több hullámban pusztultak/pusztulnak el. A „nemzetidegen” szecessziós alkotásokat először a két világháború közötti kultúrkurzus nézte rossz szemmel, aztán jött Budapest ostroma, majd a lakásállomány államosítása, az IKV-korszak, 1956. A hetvenes években Szűcs Endre feltérképezte a fővárosi lakásokban, lakóházakban található díszüveges munkákat. Az RME pedig megnézte, mára mi maradt meg ezekből.
 
„A harminc évvel ezelőttieknek mostanra nagyjából a fele maradt meg, a legtöbb a rendszerváltás idején zajló lakásprivatizáció során tűnt el, s kötött ki müncheni fogorvosi rendelőkben” - mondja Fényi. A gond az, hogy még a védett épületek festett üvegablakai sem feltétlenül védettek, így a tulajdonosuk akár értékesítheti is őket. Az is igaz, hogy még az így eladott műtárgyakat sem lehet kivinni az országból. De ez az „új tulajdonosokat” nem túlságosan izgatja. Egyéves történet, hogy az egyik Andrássy úti villából egy francia üzletember a főbérlőjétől megvette a Róth-ablakokat, és hazaszállítatta. Ez persze törvénytelen - értékel a muzeológus. 

A Budapesten működő külképviseletek legtöbbje műemlék- vagy műemlék jellegű épületben működik. A küldő államoknak nem érdekük, hogy műemlékké nyilvánítsák e házakat, mert az korlátozza a használatukat, nehezíti az átépítésüket. (Az érintett fasori épületek sem védettek.) Ezzel együtt ezek a házak, villák a magyar épített örökség kitüntetett részei, nem mindegy, mi történik bennük.

A diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961-ben Bécsben elfogadott nemzetközi egyezmény számos kiváltságot és mentességet biztosít a diplomáciai szolgálatot teljesítőknek. Magukról a külképviseleti épületekről kevés szó esik, csak annyi, hogy a fogadó állam köteles megkönnyíteni a küldő államnak a képviselet részére szükséges helyiségek megszerzését a területén vagy segítségére lenni a képviselet más módon való elhelyezkedésében. A képviselet helyiségei sérthetetlenek. A fogadó állam hatósági közegei a képviselet helyiségébe nem léphetnek be, kivéve, ha ahhoz a képviselet vezetője hozzájárult. A képviselet helyiségei, azok berendezése és az ott levő egyéb vagyontárgyak, valamint a képviselet közlekedési eszközei mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás vagy végrehajtás alól.

A diplomáciai mentesség azonban nem jelenti azt, hogy a képviselet munkatársai azt csinálhatnak, amit akarnak. A bécsi egyezmény ugyanis azt is kimondja, hogy „kiváltságainak és mentességeinek sérelme nélkül kötelessége e kiváltságokban és mentességekben részesülő minden személynek, hogy tiszteletben tartsa a fogadó állam törvényeit és más jogszabályait”, így az örökségvédelemre vonatkozókat is.

Szerencsére vannak pozitív példák is: az Oroszországi Föderáció Bajza utca 42. alatti kereskedelmi képviseletén a példás rekonstrukciónak köszönhetően az eredetileg is luxusbérháznak épült sarokház a régi fényében pompázik.

Nagykövetségek régi házakban

A fővárosi kerületek közül a hatodikban van a legtöbb olyan századfordulón emelt épület, amelyben nagykövetség működik. Déry Attila Budapest építészeti topográfiája című kötete alapján összefoglaljuk, mit lehet ezekről tudni. Bolgár Andrássy út 115. A kétemeletes villa 1882-ben épült Knotz Sándor tervei alapján. Az eklektikus épületet kétszer építették át és újították fel, a legutóbb 1988-ban, amikor a tetőterét is beépítették. Cseh Rózsa u. 61. A Wirth Ferenc tervei alapján 1891-ben felhúzott kétemeletes sarokház eredetileg bérháznak épült. Észt Lendvay u. 12. Az eklektikus saroképület a sarkán toronnyal hangsúlyozott zárterkély-tömbbel 1896-ban épült. Az észt nagykövetség csak egy részét foglalja el a villának, a nagyobbik felében magánlakások vannak. Francia Lendvay u. 27. A premodern stílusú épület tervezője ismeretlen, 1900 körül épülhetett. Görög Szegfű u. 3. Az egyemeletes, 1895-ben felhúzott egykori bérház építtetője, tervezője és építője egy személyben Jahn József. Horvát Munkácsy Mihály u. 15. A kétemeletes, eklektikus villa 1895 körül épülhetett. A néhány éve zajló felújítási munkát botrányok kísérték Horvátországban, panamagyanú merült fel, a kivitelezőt a horvát külügyminisztérium pedig nem fizette ki, ezért a tárca számláját a bíróság zárolta. Indonéz Városligeti fasor 26. Az egyemeletes, neobarokk villát 1934-ben építették Barát Béla és Novák Ede tervei alapján. Kínai Benczúr u. 15. A kerületben a Kínai Népköztársaságnak több épülete is van. A jelenlegi nagykövetsége kétemeletes lakóvillának épült 1895 körül. Előkertjében található Somogyi József bronzból készült Kubikos szobra (1955). Koreai Andrássy út 109. Az egyemeletes, eklektikus villa 1881 épült Jahn József vagy esetleg Ray Rezső tervei alapján. A Koreai Köztársaság Nagykövetsége igényeinek megfelelendő 1991-ben alakították át. Lengyel Városligeti fasor 16. A kétemeletes, eklektikus bérvillát az Osztrák–Magyar Tisztviselő Egylet építtette 1910 körül. Orosz Bajza u. 35. Az 1877-ben felhúzott kétemeletes, eklektikus villa Weber Antal tervei alapján épült Erdődy István grófnak. Kétszer alakították át, és legutóbb tavaly újították fel. Az Oroszországi Föderációnak több épülete is van a kerületben. A kereskedelmi kirendeltsége (Bajza u. 42.) szecessziós építészetünk remeke, a homlokzatot Kernstock Károly festményei díszítik, és Róth Miksa-üvegablakok is vannak a házban. Az orosz restauráció példásan szakszerű volt. Osztrák Benczúr u. 16. Az eklektikus stílusú sarokház 1904-ben épült. Spanyol Eötvös u. 11/b Az 1875–1876-ban épült, egyemeletes neoreneszánsz palota építtetője és tervezője egyaránt Weber Antal. Szerb Dózsa György út 92/b Az 1904 és 1906 között épült, modern stílusú épületet Árkay Aladár tervezte, a színes üvegeket Róth Miksa készítette. Az 1926-os átépítés egyik tervezője Kozma Lajos. 1955-ben beépítették a 2. emeleti teraszt. Az ’56-os forradalom leverését követően Nagy Imre és társai ide menekültek.

Zádori Zsolt