Félezer helyi magyar ember és mintegy száz, a II. világháború utáni kényszerű lakosságcsere során Magyarországra telepített család képviselőinek jelenlétében koszorúzta meg szombaton a kitelepíttek emlékére emelt kopjafát a közel negyven éve Pozsonyhoz csatolt magyar faluban, Pozsonypüspökin szombaton Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és az őt szigorúan magánjellegű látogatására elkísérő öt magyar parlamenti párt egy-egy képviselője, a falu lakossága és a Magyar Koalíció Pártjának vezetői.

Hatvan évvel ezelőtt, a Benes-dekrétumok nyomán bekövetkezett kitelepítések során ebből a faluból 95 magyar családot telepítettek ki Magyarországra, 25 családot pedig csehországi kényszermunkára deportáltak. A közülük még élőket és leszármazottaikat a hatvanadik évforduló okán invitálta haza az egykori szülőfalu, Pozsonypüspöki és a szomszédos Szunyogdi lakossága. A felvidéki falvakban ezekben a hetekben számos településen emlékeznek meg a szomorú évfordulóról, a legtöbb helyen, a nemzeti gyásznappal egybekötve, az aradi vértanúk emléke előtt is tisztelegtek.
   
Szili Katalin a magyar-szlovák viszonyban előállt fejlemények miatt - a fogadó ország hivatalos politikájának lehetséges félreértéseit, félremagyarázásait kerülendő - sem beszédet nem mondott, és Szlovákia területén a médiának sem nyilatkozott, jóllehet látogatását a média igen nagy érdeklődése kísérte. Mindez azzal magyarázható, hogy miután a pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban erősítette meg a kollektív bűnösség elve alapján rendelkező, a magyarok teljes jogfosztását és kitelepítését is törvényesítő Benes-dekrétumokat, Szili lemondta a héten esedékes kassai és sároseperjesi látogatását, ahol szlovák kollégájával Pavol Paskával is találkozott volna, de erre nem került sor. A dekrétumok újraszentesítés óta elmérgesedett magyar-szlovák kapcsolatok odáig romlottak, hogy a kedden szintén magánlátogatáson Révkomáromban tartózkodó magyar államfő, Sólyom László ellen a szlovák politikai arcvonal egységes hadrendbe állt. Fico kormányfő egyenesen kiutasítással fenyegette meg Sólyom Lászlót, akit mellett viszont otthon álltak ki a magyar pártok és közjogi méltóságok, köztük Szili is.
   
Megérkezése után Szili Katalin részt vett a pozsonypüspöki Szent Miklós templomban megtartott római-katolikus emlékmisén, amelyet a falu szülöttje, Koller Gyula pápai prelátus mutatott be. A templomkertben felállított kopjafa leleplezésén és felszentelésén a Csemadok helyi elnöke, Nagy Elza volt a szónok. A kopjafa jelképes közösségformáló és közösséget egybetartó erejéről az ünnepi szónok, a helyi Csemadok-szervezet elnöke azt mondta: "E kopjafával is az elmúlás ellen tiltakozunk. Szeretnénk, ha ez az egyszerű jelkép ki tudná kényszeríteni azt, hogy senki se tulajdoníthasson magának olyan hatalmat, amelynek birtokában azt hiszi, hogy a megtörténteket nem megtörténtekké lehet tenni", hogy a szomorúságot és a pokoljárás emlékét ki lehet törölni a lelkekből.
   
A Szózat elhangzása után a vendégek és a több száz emlékező a világháborús hősök emlékművénél is koszorúkat helyezett el a nemzeti gyásznap alkalmából. Délelőtt Pozsonyban, a Kecske-kapui temetőben is megemlékezés volt. A pozsonyi vértanú, Báró Jeszenák János sírjánál Jeszenszky Géza volt külügyminiszter mondott emlékbeszédet.
   
Szili Katalin és pozsonypüspöki ünneplők a szombati emléknapon megtekintették a Never Again 1945-48 - Soha többé című vándorkiállítást, amelynek tablóin évtizedekig levéltárak mélyére rejtett dokumentumok és fényképek idézik föl a felvidéki magyarok egykori pokoljárásának történetét. A magánszemély összegyűjtötte anyagot először tavaly szeptemberben Brüsszelben az Európai Parlament képviselői láthatták.
   
Szili Katalin és az őt elkísérő parlamenti képviselők, Almássy Kornél, Ékes József, Geberle Erzsébet, Géczi József és Rubovszky György a pozsonypüspöki rendezvény záróeseményén, a művelődési házban megtartott emlékesten is részt vettek.