Saját valutájukban nem mehetnek csődbe, hiszen fő feladatuk a pénzkibocsátás – újabban ez a közkeletű vélekedés övezi az utóbbi években veszteségre veszteséget halmozó jegybankok működését. Nem kivétel ez alól az euróövezet központi bankja sem, amely a 2023-as évet közel 1,3 milliárd eurós, a 2024-est 7,9 milliárd eurós, a tavalyit pedig közel 1,3 milliárd eurós veszteséggel zárta. Mi legyen vele? Az Európai Központi Bank (ECB) jelenlegi álláspontja szerint
a veszteség a mérlegben marad, és a későbbi profit fogja kiegyenlíteni.
Ebben a felfogásban az ECB a saját maga adósa. Bő egy évtizede még nem ez volt az uralkodó közgazdasági nézet.
A pénzügyi függetlenség elvéből az következik, hogy a nemzeti központi bankoknak megfelelő tőkével kell rendelkezniük
– rögzítette 2017-ben az ECB. Ezt a véleményét 2023-ban az új körülményekhez illesztve módosította, e szerint a jegybankok a veszteségük ellenére is hatékonyan működhetnek, eleget tehetnek fő céljuknak, az árstabilitás megőrzésének.
Pénzpumpa és válságkezelés
Az ECB megítélése azért változott meg, mert a 2010-es évek közepétől a deflációs veszély elhárítására, majd 2020 után, a pandémia alatti gazdasági visszaesés tompítására hatalmas mennyiségű alacsony kamatozású vállalati értékpapírt és államkötvényt vásárolt, azaz pénzt pumpált a gazdaságba. Ezek a többnyire hosszú lejáratú eszközök akkor is a nyakán maradtak, amikor a 2022-től felpörgő infláció csillapítására kamatemelésre kényszerült.
