Tatai-Tóth András a Népszabadságnak (2007. október 10.) időszerű oktatáspolitikai kérdésekről nyilatkozott. A képviselő szerint a szocialista munkacsoport a kormánnyal, az oktatási tárcával egyetért a célokat illetően, pusztán a megvalósítás ütemezésében vannak feszültségek, a munkacsoport ugyanis „nagyobb gázt adna”. Tatai-Tóth a lapnak azt mondta: a szocialista munkacsoport azt támogatja, hogy ne lehessen roma és nem roma gyerekeket erőszakkal egy osztályba zárni. „Meg kell teremteni, hogy például matematika- és fizikaórán a lemaradtak ne tartsák fel társaikat, de mondjuk testnevelés- és rajzórán együtt lehessenek, ne legyen senki sem kirekesztve.”

Az oktatási integrációt szorgalmazók azonban nem értenek egyet Tatai-Tóthtal. „Ez nem szakmai, hanem politikai nyilatkozat, amely jelzése annak, hogy a szocialista frakció nem akarja az integrációt, féltve a középosztályi pozíciókat” – reagált a Roma Sajtóközpontnak (RSK) Havas Gábor szociológus. A legújabb kutatások szerint az integráció nem rontja az oktatás színvonalát, a szegregáció azonban igen. Havas szerint aki Tatai-Tóth nézeteit vallja, az arra szavaz, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek ne legyen esélyük a felzárkózásra és a mélyszegénység változatlan tömegben újratermelődjön.

Kertesi Gábor közgazdász, az Oktatási Kerekasztal tagja is bírálja Tati-Tóth nyilatkozatát. Szerinte az egyrészt fölöslegesen köti a cigánysághoz a problémát, másrészt figyelmen kívül hagyja azt a közismert tényt, hogy a fejlett OECD-országok között Magyarországon a legmagasabb az iskolai szegregáció mértéke. Ez utóbbi a roma etnikai hovatartozástól függetlenül is világosan kimutatható. Az iskolai szegregáció a szegény ember gyerekének oktatási lehetőségeit ássa alá. Kertesi szerint az is hiba, hogy Tatai az integrációt „erőszaknak” állítja be, holott a kormány éppenséggel a hatályos törvények betartatását igyekszik elérni, és a törvénytelen elkülönítést megfékezni. A szakember szerint nincs olyan iskolarendszer, amelynél az elkülönített oktatás keretei között meg lehetne adni azokat a szolgáltatásokat a hátrányos helyzetűeknek, amelyekkel felzárkózhatnának.

Kertesi emlékeztetett: minden idevonatkozó kutatás azt bizonyítja, hogy a szegregált iskolákban az oktatás színvonala jóval az átlagos alatt marad, miközben a hátrányos helyzetűeknek éppen minőségi pedagógiai szolgáltatást kellene kapniuk ahhoz, hogy behozzák lemaradásukat. A szakember szerint a Tatai által képviselt nézet alkotmányos problémát is felvet, sérti az oktatási esélyegyenlőséget, amely szerint mindenkinek azonos színvonalú oktatást kell kapnia.

Az épp most zárult, eddigi legátfogóbb integrációs hatásvizsgálati kutatás egyik vezetője is cáfolta az RSK-nak, hogy az integrált oktatásban a hátrányos helyzetűek feltartanák a többieket. Kézdi Gábor, a Közép-európai Egyetem (CEU) adjunktusa és a Közgazdaságtudományi Intézet (KTI) tudományos munkatársa elmondta: a vizsgálatok azt mutatják, hogy a tudatosan, differenciáltan integráló iskolák kedveznek a kevésbé jóknak, és egyben a jobb tanulók is fejlődnek. Kézdi arra figyelmeztetett: a probléma szőnyeg alá söprése ahhoz vezet, hogy gyermekeink és unokáink is sok adót lesznek kénytelenek fizetni, mert a munkaerőpiac nem veszi fel a lemaradókat.

A Kézdi Gábor és Surányi Éva által vezetett, 2003 őszétől 2007 júniusáig tartó kutatásban hatvan iskola négyezer diákja szerepelt. A vizsgálat eredménye azt mutatta: a roma tanulók integrált oktatása javítja a romák olvasáskészségét, nem rontja a nem romák olvasáskészségét, és növeli a romák társadalmi elfogadottságát a nem roma tanulók körében. A roma tanulók integrált oktatása egyáltalán nem rontja a nem roma tanulók tanulmányi fejlődését. A kutatás azt is megállapította: a roma tanulók olvasáskészsége nem függ össze arányukkal az osztályban, és eredményeik mindenütt rosszabbak nem roma társaikénál, de az integrációs programban résztvevő iskolákban jobbak, mint a hagyományos iskolákban.

Közleményben tiltakozott Tatai-Tóth nyilatkozata miatt Horváth Aladár esélyegyenlőségi biztos is. A roma érdekvédő arra figyelmeztet: a kirekesztést, elkülönítést a törvények határozottan tiltják, ebből következően gyermekeink együttnevelése, integrációja minimum alapkövetelmény, nem pedig „ötletelgető munkacsoportok játszótere”. Horváth arra is emlékeztet: a szocialista képviselő által használt kifejezés, az erőszak, éppenséggel a romák kirekesztése során alkalmazott évtizedes, sőt évszázados gyakorlat, az erőszakos elkülönítésnek és az erőszakos asszimilációnak van évszázados hagyománya. A roma politikus szerint az előző és jelenlegi szocialista-szabaddemokrata kormányok roma integrációs politikájában szinte az egyetlen, alapelveit és intézkedéseit tekintve korszerű programelem a deszegregáció, és ezt a folyamatot akarja Tatai visszafordítani.