A még meglévő állami vagyonból néhány cég privatizációja van folyamatosan napirenden, az el nem adható cégek körét törvény határozza meg, ezen túl azonban még jelentős az állami tulajdon, amely részben akár tőzsdén keresztül is értékesíthető. 

Kóka János, akkor még gazdasági miniszterként tavaly júliusban kijelentette: az SZDSZ támogatja az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) mielőbbi eladását és a Szerencsejáték Zrt. részleges privatizációját is. A párt javasolja a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) 49 százalékának tőzsdei bevezetését 51 százalék állami tulajdon megtartása mellett. Az SZDSZ szándékai szerint még ebben a kormányzati ciklusban szeretnék a MÁV egyes részei és a Volán társaságok privatizációját megvalósítani.
 
A 2007 szeptemberében elfogadott vagyontörvény melléklete tartalmazza a tartós állami tulajdonban működő társaságokat, meghatározva, hogy a társaságokból legalább mekkora résszel kell rendelkeznie az államnak. A melléklet ugyanakkor egyszerű többséggel módosítható az Országgyűlésben
 
A jelenleg érvényben lévő melléklet szerint legalább 75 százalék plusz 1 szavazatnyi tulajdonrésznek kell maradnia állami tulajdonban a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Posta Zrt. részvényeiből.
 
Még kevesebb, 50 százalék, plusz 1 szavazatot kell legalább megtartania az államnak a következő cégekben: HM Armcom Zrt., HM Currus Zrt., HM Arzenál Zrt., Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt., Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH), Hitelgarancia Zrt., Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.
 
Végül 25 százalék, plusz 1 szavazatnak kell mindenkor állami tulajdonban maradni az Eximbank Zrt-ből, és a MEHIB Zrt-ből.
 
Ugyanakkor a jelenlegi törvény szerint teljes egészében állami tulajdonban kell maradnia számos erdőtársaságnak, valamint a következő cégeknek: Magyar Államvasutak Zrt., HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt., ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft., Magyar Fejlesztési Bank Zrt., Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht., HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., Államadósság Kezelő Központ Zrt., Regionális Fejlesztési Holding Zrt., KOPINT-DATORG Infokommunikációs Zrt., Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft., Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt., Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht., Szerencsejáték Zrt., Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft.
 
A teljes állami cégvagyon - beleértve a többségi tulajdont is - 1700 milliárd forintra tehető, az ingatlanvagyon pedig 40 milliárd forintra brcsülhető.

A tőzsdét hatékonyan támogatná, ha a most állami tulajdonban lévő cégek kisebbségi részesedését tőzsdére vinnék - mondták az MTI által hétfőn megkérdezett részvénypiaci elemzők. Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír elemzője példaként említette a Szerencsejáték Zrt-t, az MVM Zrt-t, valamint a Magyar Postát.

Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője is azt hangsúlyozta, hogy minél több cég megy a tőzsdére, annál jobb a piacnak. Mindkét elemző kiemelte azonban, hogy nehezen értelmezhetők a kormányfő szavai, mivel részleteket, konkrétumokat nem közölt.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke azt mondta: Gyurcsány Ferenc bejelentése meglepetés volt. Az elnök szerint a programban a tőzsdeképes állami cégek jöhetnek szóba. Példaként említette a Szerencsejáték Zrt., az MVM és a Magyar Posta mellett az Állami Autópálya Kezelő Zrt-t, az állami erdőgazdaságokat. Hozzátette: aligha jöhet szóba a MÁV.

Hozzáfűzte, hogy ehhez hasonló intézkedésekre jó nemzetközi példák vannak, így például a cseh áramszolgáltató, a CEZ tőzsdére vitele is.

Vértes András szerint viszonylag egyszerű technikákkal meg lehet akadályozni, hogy a tulajdon kevesek kezébe kerüljön. Így elidegenítés esetén megvonhatók lennének a nyújtott kedvezmények.

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke pozitív dolognak nevezte a miniszterelnök bejelentését, és hozzátette: "a Matáv 1997-es bevezetése óta erre várunk".

A tőzsdeelnök kifejtette: a javaslatban a tőzsde nem lett ugyan kimondva, de szakmai szempontból vizsgálva nyilvánvaló, hogy a tulajdonrészhez juttatási program nem képzelhető el máshogy, csak a tőzsdén keresztül. Ezeket a társaságokat be kell vezetni a tőzsdére, a részvényeknek kell egy kereskedési hely és árfolyamok, és kell a transzparencia, a menedzsment számonkérhetősége, hisz enélkül miért is venne bárki ilyen részvényt.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint viszonylag szűk az az értékesíthető vállalati kör, ami szóba jöhet. Példaként a Magyar Villamos Műveket, az autópályakezelőt, a Szerencsejáték Zrt.-t, a Magyar Postát és a Volán társaságokat említette. Hozzátette, hogy az ingatlanalapokhoz hasonlóan a magyar állam tulajdonában lévő földet is be lehetne vonni.