Hollán Zsuzsa 1920. október 26-án született Budapesten. A kórházi gyakorlatok után 1954-1991-ig az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének tudományos munkatársa, majd tanácsadója volt.

1959 és 1985 között az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgató- helyetteseként, 1985-1990-ig főigazgatójaként tevékenykedett. 1970-1990 között az Orvostudományi Egyetem haematológiai tanszékvezető egyetemi tanára volt.

1982-1986 között a Nemzetközi Haematológiai Társaság elnöki, 1988-tól az AIDS Egyesület elnöki tisztét töltötte be. 1973-tól volt a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1982-től rendes tagja. Ezentúl számos nemzetközi szervezet vezetőségének volt még a tagja.

Hollán Zsuzsa elsőként ismerte fel az emberi vérfesték ősi alfa-lánca megkettőződését. Kutatási területe volt a haemoglobin és a vérsejt membránszerkezete és működése, az immunreaktivitás, a leukémia és a vértranszfúzió. Több mint 300 tudományos cikket írt, volt a Haematológia című nemzetközi szaklap, valamint az Orvosi Lexikon főszerkesztője is.

1969-ben Akadémiai Díjat, 1975-ben Állami Díjat kapott. 2003-ban - kiemelkedő szakmai, tudományos tevékenysége, a magyar vérellátás terén folytatott áldozatos munkája elismeréseként - a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült.