Normális helyzetben valószínűleg senkinek sem jutna eszébe, hogy leszerelje a konnektort a falról, kihúzza a vezetékeket, és azokat összeérintve rövidzárlatot okozzon, így gyújtva cigarettára. A fiatalkorúak szirmabesenyői büntetés-végrehajtási (bv) intézetében ez éppúgy előfordul, mint az, hogy az előzetes letartóztatásba vagy büntetésének letöltésére ide kerülő tizenévesek életükben először itt szembesülnek alapvető higiéniai követelményekkel, például még nem találkoztak vízöblítéses vécével. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté munkatársainak a fegyintézet vezetője maga mondta, a "pokol tornáca" a Miskolc melletti Szirmabesenyő.

© Dudás Szabolcs

Az ombudsmani hivatal vizsgálatát nem az északkeleti régió viszonyai tették sürgőssé, hanem a tököli bv-intézetben tavaly október 13-án bekövetkezett haláleset. Elsőre önakasztásnak hitték a tragédiát, csak a későbbi vallomásokból derült ki, hogy nem kerek az öngyilkossági történet. Korábban az áldozat nem panaszkodott megalázó csicskáztatásra, bántalmazásra, a 20 percenkénti ellenőrzést a halálának napján is rendben elvégezték a folyosóról bekukucskálva, 23 órakor még nem volt semmi gond. 23.15-kor viszont a zárkatársak már öngyilkosságot jeleztek. Az ügyeletes nővér és orvos tíz perc múlva ért a fiatalemberhez, akin már nem lehetett segíteni. A belső nyomozás már azt valószínűsítette, hogy a cellatársak csicskáztatták az újonnan odakerült fiút, majd megölték, hogy ne beszélhessen a visszaélésekről. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság mindenesetre idén augusztusban lezárta a nyomozást, s vádemelési javaslatot tett a négy zárkatárssal szemben.

Azt, hogy a tököli tragédia csak a jéghegy csúcsa, megerősítik a statisztikai adatok. A bv országos parancsnokának helyettese már 2007. október 18-án felhívta az intézetek figyelmét, hogy - főként a fiatalkorúak körében - terjed az erőszak, különösen gyorsan nő a szexuális támadások száma (például szemérem elleni erőszak). A levél szerint 2006-ban 15 ilyen esetben indult 31 személyt érintő nyomozás, tavaly viszont már október közepére 29 ügy vált ismertté 46 gyanúsítottal.

Az ombudsman munkatársai meglátogattak több, kifejezetten a fiatalkorúak fogva tartására szolgáló fegyintézetet, így Tököl és Szirmabesenyő mellett egy kecskemétit és egy pécsit. Jártak olyan javítóintézetekben is, ahol fiatalkorú előzetesen letartóztatottak élnek, valamint hagyományos, nagy fegyintézetekben, úgynevezett megyei előzetes házakban, ahol voltak előzeteses fiatalkorúak. Szirmabesenyőn éppen a biztos emberei hívták fel a figyelmet egy gyenge fizikumú, láthatóan bántalmazott 16 éves fiú veszélyeztetettségére. Az első bűntényes, beismerő vallomást tett fiút mégis csak azt követően vitték át a debreceni javítóintézetbe, hogy súlyos bűncselekményt, erőszakos fajtalanságot követtek el ellene.

Az általános kép azt mutatja, csak a kifejezetten a fiatalkorúaknak épített, kis létszámú fegyintézetek - mint az 1997-ben kanadai mintára felhúzott, harmincfős kecskeméti vagy a két éve megnyitott, ötven férőhelyes pécsi - felelnek meg a biztonsági és emberi jogi követelményeknek. Tököl és Szirmabesenyő a vizsgálat szerint meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után. Jellemző, hogy az előbbiben az étel szinte ehetetlen, ezért a személyzetnek külön főznek, míg Pécsről a jelentés azt írta, "nagyon finom és bőséges" volt az ebéd, fegyőrök és fogvatartottak ugyanazt kapják.

A legszörnyűbbek a körülmények a megyei előzetes házakban, ahová fiatalkorúak csak ritkábban kerülnek be. A tényleges létszám Szirmabesenyőn 110-112 százalékos túlzsúfoltságot mutatott, Tökölön tavaly tavasszal csak 78 százalék volt, ám a nyárra itt is elérte a 112 százalékot. Kecskeméten és Pécsett egyébként elképesztő a kontraszt a fiatalkorúak épületei és a régi börtön közt, utóbbiakban a vizsgálat számos olyan zárkát talált, amelyekben a vécét csak függöny választotta el a lakótértől, vagy ahol a még 1884-ben, egyszemélyesként épített cellában hat embert tartottak háromemeletes ágyakon.

A legkedvezőbb helyzetben a javítóintézetekben elhelyezett fiatalok vannak, ezekben azonban csak 19 éves korukig maradhatnak (a fiatalok bv-intézeteiben 21 év a korhatár). Különleges hely a Budapesti Javítóintézet, ahol az óbudai panelházak közt még állatsimogató is van: bárányt, kecskét, nyulat tartanak, ezzel is felelősségérzetre és erőszakmentességre nevelve. A biztos egyik javaslata éppen az, hogy a bíróságok, amikor csak lehetséges, fegyintézet helyett javítóintézetben rendeljék el a fiatalok előzetes letartóztatását, s ha szükségessé válik, nyissanak újabbakat.

Ombudsmani vizsgálat gyakorolt már komoly befolyást a magyarországi börtönviszonyokra. Korábban Gönczöl Katalin javasolta a veszprémi várbörtön bezárását - ott még csatornázatlan, küblis zárkák is voltak -, ami meg is történt, néhány évvel később már az új fegyintézet avatására hívták meg a kriminológusprofesszort. Most éppen az ő vezetésével folyik az igazságügyi tárcánál a büntetőjog átfogó korszerűsítése, s szakmai rendezvényeken gyakran hangoztatja, hogy teljesen külön joganyagra, valamint önálló fiatalkorúak ügyészségeire és bíróságaira lenne szükség. Addig is fontosnak tartaná a büntetőeljárások erőteljes felgyorsítását, hisz tizenévesek esetében a kisebb vétségek miatti egy-két éves procedúra is hátrányos lehet a személyiségfejlődésükre. Elvárná azt is, hogy a nyomozó hatóságok a jelenleginél komolyabban vizsgálják a szülők felelősségét, a kiskorúak veszélyeztetését is.

FAHIDI GERGELY