szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Három fideszes kerületi polgármester elutasítása mellett elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a főváros és a kerületek közti ez évi forrásmegosztási rendeletet hétfőn rendkívüli ülésen.

A háromfős MDF-frakció sem a téma tárgyalásánál, sem a szavazásnál nem jelent meg a közgyűlésben, noha korábban Katona Kálmán frakcióvezető-helyettes azt nyilatkozta, hogy várhatóan megszavazzák a rendeletet, mivel a kerületeknek szükségük van az így felosztott pénzre, illetve, mert törvény szabályozza a megosztást. Hasonlóképpen nem vett részt a szavazásban, illetve az ülésen sem jelent meg Tarlós István Fidesz-frakcióvezető.

Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes előterjesztői kiegészítőjében egyebek közt elmondta, hogy a 2006-os forrásmegosztási törvény módosítására javaslatot készítenek az Országgyűlés tavaszi időszakára. Nem vitatva, hogy a jelenlegi törvény nem tudja kezelni a külső kerületek problémáit, felhívta a figyelmet arra is, hogy a fővárosi önkormányzat évek óta saját terhére kompenzálja a kerületeket. Az Állami Számvevőszék nemrég észrevételezte, hogy a főváros a törvényi szabályozással ellentétesen kevesebb pénzt oszt magának.

Demszky Gábor főpolgármester kifejtette, hogy a főváros idén 6,2 milliárd forinttal több pénzt biztosít a kerületeknek, mint amennyi a törvény szerint járna nekik. Megjegyezte, hogy idén minden kerület részesedése növekszik 22-től 800 millió forintig terjedő nagyságrendben. Véleménye szerint a törvény egyik problematikája az, hogy nem megfelelően szabályozza az állandó népességre jutó normatívákat.

Riz Levente (Fidesz), a XVII. kerület polgármestere nehezményezte, hogy egy évvel ezelőtt hasonló problémák voltak a forrásmegosztással, s azóta sem módosult az általuk igazságtalannak tartott törvényi szabályozás. A politikus szerint 2006-ban "primitív vásári alku" keretében, "néhány belvárosi polgármester összehajolt" és egy, a belső városrészeknek előnyös törvényi szabályozást fogadtattak el. Ezzel "büntetik a külső kerületeket", amelyeknél nem veszik figyelembe a jelentős infrastrukturális elmaradottságot, valamint azt sem, hogy nagy zöldfelületet kell fenntartaniuk. Megjegyezte, hogy a XVII. kerület a törvény hatályba lépése óta évi 300 millió forinttal, eddig összesen már 900 millió forinttal járt rosszabbul a forrásmegosztás kapcsán, mint korábban.

Gy. Németh Erzsébet (MSZP), aki az Országgyűlés önkormányzati bizottságának az elnöke is, indítványozta, hogy a forrásmegosztási törvénymódosítási javaslatot a Fővárosi Közgyűlés felterjesztési jogával élve, konszenzussal nyújtsa majd be a parlamentnek.

Demszky a forrásmegosztási rendelet elfogadásáért köszönetét fejezte ki a Fidesz-KDNP képviselőknek, nélkülük ugyanis nem tudták volna elfogadni a rendeletet.

A forrásmegosztás keretében idén csaknem 216 milliárd forintot osztottak meg a kerületek és a főváros között. A törvénynek megfelelően a pénz 53 százalékát differenciáltan osztják szét a kerületek között.

Még a forrásmegosztásai rendelet tárgyalásának megkezdése előtt a fideszes László Zoltán indítványára a közgyűlés egyperces néma felállással emlékezett a veszprémi kézilabdázókat ért tragikus támadásra.  A csepeli központi szennyvíztisztítóval kapcsolatos előterjesztés tárgyalása előtt Ughy Attila (Fidesz) frakciószünetet kért.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Nőtt a bűncselekmények száma Budapesten

Budapesten tavaly az előző évhez képest több mint öt százalékkal nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma, ezzel egyidejűleg a nyomozások eredményessége és a felderítési arány 3 százalékkal csökkent (45 , illetve 38,6 százalékra) – közölték fővárosi politikusok vasárnap.

ISSN Sorkövető

A pesti ingatlanpanamák a korrupció minősített esetei

A budapesti kerületek ingatlanpanamái hallgatólagos támogatást élveztek a Fővárosi Önkormányzat és a kormány részéről – véli Zolnay János. A városszociológus szerint bár az erzsébetvárosi történések büntetőjogi kategóriákkal is leírhatók, de a változások mögött mélyebb urbanisztikai és társadalmi folyamatok húzódnak meg.