szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A hitelező és az adós együttműködésével, de a hitelező beleegyezése nélkül is indulhatna magánszemélyeket érintő adósságrendezési eljárás - egyebek mellett ezt tartalmazza a törvényjavaslat szabályozási koncepciója, amely az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján érhető el.

Letölthető a dokumentum
Az adósságrendezési koncepció letöltéséhez kattintson ide!
A hivatalosan adósságrendezésnek nevezett eljárás a köznyelvben magáncsődként van jelen, ilyet legtöbb piacgazdaságú ország jogrendszere ismer. A vaskos anyag jellemzi is nyolc ország jogi megoldásait. A várhatóan a parlament őszi ülésszaka elé kerülő, és a jövő év elejétől alkalmazandó törvény célja az, hogy a középosztálynak nyújtson segítséget, mivel ennek a csoportnak van esélye arra, hogy munkához jusson és rendezze az adósságát. Ezért kezdetben valószínűleg évi néhány tízezer ilyen eljárásra kerülne sor, és a tapasztalatok birtokában lehetne szélesíteni a bevonandó adósok körét.

Magánszemély adósságrendezésére 10 évente egyszer kerülhetne sor. Az eljárás során adósnak el kell ismernie a hitelező követelését. Nem rendezheti így az adósságát az, aki szándékos bűncselekményt követett el - amíg annak következményei alól nem mentesült - illetve az sem, aki feketén dolgozik, vagy egyéni vállalkozóként feketén foglalkoztat embereket. Az eljárás kulcsszereplője a vagyongondnok, aki hatósági, illetve bírói felügyelet mellett végzi a munkáját.

Az első eljárástípus az, amikor az adós és a hitelezők megállapodásra jutnak, ez lényegében a cégek csődeljárásának megfelelő jogi forma. Ha a hatóság - vagy a bíróság - befogadja az adós személy csődkérelmét, akkor onnantól fizetési moratórium illeti meg. Cserébe viszont új kötelezettséget csak a vagyongondnok engedélyével vállalhat. Az eljárás megindulásától számított 60. napon a vagyongondnok összehívja a hitelezőket, akik döntenek arról, hogy hozzájárulnak-e az adósság rendezéséhez. Ha megállapodásra jutnak az adóssal, akkor a hitelezők választmánya ellenőrzi annak betartását. Ha nincs megállapodás, akkor megszűnik a moratórium.

Az adós választhat egy másik rendezési módot is. Ekkor nem kell megállapodnia a hitelezőivel, hanem a meglévő és a jövőben keletkező jövedelme, vagyona feletti rendelkezési jogot - öt évre - a vagyongondnokra ruházza át. (A mindennapi élet szokásos ügyleteit azonban az adós köthetné, például bevásárolhatna a családjának.)

A vagyongondnok szabja meg azt is, hogy az adósnak milyen továbbképzésen kell részt vennie, hogy munkát találjon, és el kell fogadnia a neki felajánlott és a jogszabályi kritériumokat kielégítő állást. A vagyongondnok szedi be az adósnak járó jövedelmet, és osztja szét a hitelezők között. Az ötéves időszak lejárta után az adós kérheti a fennmaradt tartozásának a törlését. Ez akkor adható meg, ha az adós - az ötéves időszakban - eleget tett a vállalt kötelezettségeinek.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Privátválság: hogyan jelentsünk csődöt magunk ellen?

A vállalatok naponta jelentenek be újabb és újabb csoportos elbocsátást, a munka nélkül maradtak pedig könnyen bajba kerülhetnek, ha képtelenek fizetni a hitelek emelkedő törlesztőrészleteit. Az állam garanciát ígér, de a régóta halogatott magáncsőd intézménye még várat magára.