Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új kormány alakítását javasolta új kormányfő vezetésével szombaton az MSZP tisztújító kongresszusán. Az MSZP elnöke úgy fogalmazott, azt kéri a kongresszustól, bízza meg a pártelnököt, a választmány elnökét és a szocialista frakcióvezetőt az új miniszterelnök megnevezésének előkészítésével. Gyurcsány Ferenc azt is javasolta, hogy hétfőn tájékoztassák erről a parlamentet, kezdjék meg a tárgyalásokat az új kormányfő személyéről, és két hét múlva rendkívüli kongresszus jelöljön új miniszterelnököt. A pártelnök nem nevezett meg jelöltet maga helyett.

A miniszterelnök azzal indokolta döntését, hogy így az MSZP a többi párttal egyeztetve találhat majd egy külső személyt a hatékony válságkezeléshez. Gyurcsány Ferencet ez a döntés nem befolyásolja abban, hogy elinduljon az MSZP elnöki posztjáért. Meg nem erősített hírek szerint Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter,

Kormányváltás

Olvassa el az összes hírt a kormányváltásról a hvg.hu-n!

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke és Bajnai Gordon, a fejlesztési tárca vezetőjének neve került szóba, de Bajnai megválasztásának állítólag jobbak az esélyei. Bajnai Gordon személyében lojális híve kerülne a miniszterelnöki posztra; az MSZP illetve az SZDSZ és az MDF képviselőinek segítségével megkaphatja az egyszerű többséget a sorra kerülő parlamenti erőpróbán - spekulálnak forrásaink.

© Stiller Ákos

A hvg.hu információi szerint Gyurcsány Ferencet legutóbbi brüsszeli útja során befektetői körök figyelmeztették: komoly forintválság várható, ha Magyarországon nem tesznek haladéktalanul újabb intézkedéseket a gazdaság stabilizálására. Ezeket az intézkedéseket csak egy új, hiteles kormányfő képes bevezetni - jelezték ezekben a körökben. Ugyanakkor Gyurcsány arra számíthat, hogy a jövő évi választások után az MSZP vezetőjeként, s a parlamenti ellenzék vezetőjeként újra felépítheti magát.

Bokros vállalná

„Ha a felelős magyar Országgyűlés engem, vagy mást felkér arra, hogy egy válságkormányt vezessek, a magam részéről állok elébe” – fogalmazott Bokros Lajos. A gazdasági szakember a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján, aki arról is beszámolt, hogy a közgazdasági tanácskozást követően részt vesz az MSZP kongresszusán, s ezt természetesen – mint mondta – „nem titkos megfigyelőként” teszi.

Stumpf István, a Századvég Alapítvány vezetője szerint az MSZP által kijelölt, és a parlament által jóváhagyott szakértői kormánynak is nehéz dolga lesz a megszorító intézkedések bevezetésénél. Valójában olyan kormány tudna hathatós intézkedéseket hozni, amely a meglévő programdömpingben rendet vág, kiválasztja a legalkalmasabb programot, ehhez megvan az intézményes támogatása és erős poltikai háttérrel rendelkezik. A Fidesz-kormány egykori kancelláriaminisztere úgy véli, erre csak a parlamenti választás nyomán felhatalmazott kormánynak lesz valódi lehetősége.    

Kevesebb támogatót jósoltak

MSZP-kongresszus előtt - a HVG elemzése

A kisebbségi kormányzás 10 hónapja alatt Gyurcsány a kormány szerkezetét, személyi összetételét nem a valódi kihívásoknak, hanem – különböző pozíciók odaajándékozásával – saját politikai stabilitásának rendelte alá. A megyei MSZP-elnökök, alelnökök vagy elnökhelyettesek jó része miniszteri (Veres János, Szabó Imre, Molnár Csaba) vagy államtitkári (Puch László, Oláh Lajos, Iváncsik Imre, Kolber István, Burány Sándor, Jauernik István, Gőgös Zoltán) sarzsit kapott. A függetlenként mandátumot szerzett Gyenesei Istvánból önkormányzati miniszter, a Fidesz-frakcióból kiült Császár Antalból miniszterelnöki megbízott lett, így biztosítva a kormány parlamenti többségét a látszatellenzéki SZDSZ esetleges megingásai esetére.

Tévedtem erőnket, lehetőségeinket illetően, fontos pillanatban adós maradtam a világos beszéddel, szavahihetőségem ennek következtében jelentősen sérült - mondta Gyurcsány Ferenc a kongresszusi beszédben. Az MSZP minden hibája és gyengesége ellenére a tisztességes és jó oldalon áll - tette hozzá. 2002-2006 között hibás gazdaságpolitikát folytattunk - szögezte le a kormányfő, aki szerint erre nem mentség az, hogy a Fidesz már 2001-ben megkezdte a költekezést. A pártról szólva azt mondta: annak belső viszonyai keveset változtak az elmúlt években, feltűnő a személyi-hatalmi politizálás dominanciája, s az innováció hiánya. Gyurcsány Ferenc szerint a fő felelőség ugyan a vezetőké, de közülük kiemelkedik a párt elnökének, a miniszterelnöknek a felelősége.

"Nem kívánok elmenni, nem kívánom feladni a küzdelmet" - jelentette ki. Politikus lettem és az is maradok - fogalmazott. "Vezetni szeretném a szocialista pártot" - tette hozzá. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hosszabb távon is az ország sorsát, jövőjét befolyásoló, azért tenni akaró és tenni tudó emberek sokaságát kívánja gyarapítani. A pártelnök beszédének végén a kongresszus résztvevői állva tapsoltak, majd zárt ülésen folytatódott a tanácskozás.

Bár beszédét vastaps követte, előzőleg lapinformációk arról szóltak, hogy a korábbinál kevesebben támogathatják szombaton Gyurcsány elnöki újraválasztását, pozíciója azonban nincs veszélyben. A szombati Népszabadság és a Magyar Nemzet arról is ír, hogy komoly harc várható az elnökhelyettesi és az alelnöki posztokért, illetve az elnökségi tagságért.

A Népszabadság szerint Gyurcsány Ferenc pártelnöki újrázása információik szerint nincs veszélyben. Támogatásának mértékét és a kormány válságkezelő programjához szükséges mandátum erősségét fogja jelezni viszont, hogy beszámolóját milyen arányban fogadják el. A kormányfő várhatóan a válságkezelésre vonatkozó programot visz a tanácskozás elé, az erről szóló szavazás döntő fontosságú – tette hozzá az újság.

© Stiller Ákos

A Népszabadság és az InfoRádió honlapján is elolvasható szöveg szerint a tervezet legfontosabb elemei, hogy legyen szakértői a kormányzás, hogy Magyarországon legyen kisebb, 199 fős parlament, hogy legyen feleannyi önkormányzati képviselő, és hogy legyen mielőbb euró. A dokumentum szerint a magyar gazdaság versenyképességének alapja a termőföld és a víz.

Szanyi Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő pénteken a határozattervezettel kapcsolatban hangsúlyozta: a dokumentum arról szól, mit tett eddig a kormány, holott azt kellene tárgyalnia, hogy mit fog csinálni a párt. Ha ez önmagában egy értékelés, akkor rendben van, azonban ahhoz viszonyítva, hogy milyen feladatok előtt áll az MSZP, mindez "kevés" - vélekedett.

Lendvai Ildikó, a párt parlamenti frakcióvezetője pénteken azt mondta, a kormánynak tovább kell lépni kiadáscsökkentésben, és szerkezeti reformokban is. Magyarázatként hozzáfűzte: azt is jelenti ez, hogy további összeget kell átcsoportosítani, elvonni. A szocialista politikus szerint a kongresszusnak a különböző alternatívák közül kell választania. Elmondta: abban nem gondolkoznak, hogy az állam több adóbevételt szedjen be, és abban sem, hogy az állam több pénzt vonjon ki a gazdaságból, de ezen túlmenően minden más irányba tovább lehet menni, lehet az állam igazgatási költségein, és minden más területen is spórolni.

© Stiller Ákos

Kiss Péter kancelláriaminiszter, az MSZP alelnöke szerint az elhúzódó világgazdasági válság miatt fel kell készülni a negatív forgatókönyvekre is. A kongresszusnak a további lépésekhez kell felhatalmazást adnia a kormánynak – fűzte hozzá.

Pénteken az MSZP öt platformja is kiadott egy közös nyilatkozatot, a platformok egyebek között azt várják a párt új elnökségétől és európai parlamenti képviselőcsoportjától, hogy segítsék elő a szükséges válságkezelő és reformintézkedések megtételét.

Megválasztott tisztségviselők

Gyurcsány Ferenc pártelnököt 85 százalékos támogatottsággal választották újra, 608-an szavaztak, ebből 599 érvényes és kilenc érvénytelen szavazat volt. Gyurcsány Ferencre 508-an szavaztak igennel, 91-en nemmel. Az MSZP honlapján olvasható, hogy a két elnökhelyettes Szekeres Imre és Lamperth Mónika lett, míg alelnököknek Kiss Pétert, Mesterházy Attilát és Ujhelyi Istvánt választották. A választmány vezetője továbbra is Simon Gábor. Juhász Ferenc, aki eddig elnökhelyettes volt, visszalépett a jelöltségtől, csak az országos elnökségi tagságért indul. Szekeres Imre újraválasztott elnökhelyettes a 623 leadott szavazatból 524 igen szavazatot, míg a posztra újonnan választott Lamperth Mónika a 604 leadott szavazatból 404-et kapott. Az alelnöki poszton Mesterházy Attila kapta a legtöbb szavazatot: az 571-ből 428-at. Kiss Péter az 576 leadott szavazatból 422-őt kapott. A harmadik alelnök Ujhelyi István lett, aki az 555 szavazatból 394-et szerzett meg. Hiller Istvánt nem választották újra alelnökké, ő az 562 szavazatból 344-et kapott. 94 százalékos támogatottsággal választották újra Simon Gábort  a választmány elnökévé: a 626 szavazatból 586-ot szerzett meg. Az MSZP honlapján az olvasható, hogy a szavazás folytatódik, hogy az elnökség összetételének, a párt egyéb testületeinek tagjainak, a pénztárnok személyének, valamint az MSZP európai parlamenti listájának meghatározására.

Harc a szélsőjobb ellen

„A Magyar Szocialista Párt megújított politikájával vissza kell szereznie támogatóit, elismerést kell kivívnia a magyar társadalomban. A szakértői kormányzás eredményeként jelenlegi politikai támogatottságát bővítenie kell az Európai Parlamenti, az országgyűlési és az önkormányzati választásokon” – olvasható az anyagban.

Az ismertetés jelzi, hogy az MSZP számára az egyik legfontosabb tényező a szélsőjobboldal elleni harc. „Sikeresen hajtottuk végre a felsőoktatás reformját, jelentős lépéseket tettünk az államigazgatás átalakításában és az egészségügyben. A közoktatás átalakításában az oktatás színvonalának emelése mellett mérsékeltük a szegregációt. Korszerűbbé vált az állami felsőoktatás képzési szerkezete, bevezettük a kétszintű képzést. Megerősödött a biztosítási elv az egészségügyben, javult a járulékfizetési fegyelem, ésszerűsítettük a kórházi kapacitásokat, megindult a járóbeteg-szakellátás fejlesztése, fehér foltjainak eltüntetése, megállt a gyógyszerkassza kiadásainak korábban megállíthatatlannak tűnő növekedése. Kisebb létszámmal, olcsóbban működik a közigazgatás. Modern és hatékony Magyar Honvédséget hoztunk létre, amely nemzetközi tekintélyt ad hazánknak” – áll a dokumentumban.

A további sikereket a dokumentum szerint az ellenzék egy részének felelőtlen viselkedése akadályozta meg, de az sem használt az eredményességnek, hogy kisebbségi kormányzásba kényszerült a párt. „A Magyar Szocialista Párt úgy értékeli, hogy a kormány a gyors felismerést követően haladéktalanul hozzálátott a pénzügyi, majd gazdasági válság hatásait csillapító intézkedések végrehajtásához. A válságkezelés azonnali feladatait a kormány sikeresen oldotta meg” – emelték ki.

A válságkezelés további útján az alábbiakra lesz szükség az MSZP szerint: „Olyan adó-átalakítás szükséges, amely a dolgozó embereket jutalmazza. A szociális ellátások rendszerét úgy kell átalakítani, hogy ne büntesse a rászorulókat, segítsen nekik abban, hogy munkát kapjanak és a maguk erejéből éljenek. A nyugdíjasok biztonsága kiemelt társadalmi érdek, a nyugdíjak hosszabb távú értékőrzése és a rendszer fenntarthatósága érdekében a nyugdíjreform újabb lépéseit kell megtennünk.”

A Magyar Szocialista Párt azt javasolja a kormánynak, hogy alakítson ki olyan társadalmi-gazdasági megállapodásokat, amelyek tartalmazzák az euró bevezetésének menetrendjét, a foglalkoztatás növelésének módozatait és az ország fenntartható fejlődési pályára állításának gazdasági- és társadalompolitikai eszközeit.

Az MSZP a dokumentumban újra megfogalmazza a kisebb, 199 fős magyar parlament fontosságát, valamint a területi listás és arányos választási rendszerre vonatkozó elképzeléseket, továbbá azt a célkitűzést is, mely szerint az önkormányzati képviselők számát megfeleznék.

A párt határozattervezete szerint Magyarország számára nem járható az az út, amelyet a régió más országai követnek. Magyarországon az európai versenyképesség alapja a szociális béke megőrzése, a természeti erőforrások – elsősorban a termőföld és a víz – környezetbarát felhasználása, valamint a tudásközpontú gazdaság.