A gyüttmenteket megállíthatja az önazonossági törvény, de a lakások értékcsökkenését nem
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
Újabb három hónappal meghosszabbította a bíróság a szerencsi polgármesteri hivatal építőhatóság-vezetőjének, Csanádi Bélának az előzetes letartóztatását a minap – tájékoztatta a napilapot Szabó József, a Borsod megyei bíróság szóvivője.
A taktaközi csalási ügyekben többmilliós szociálpolitikai támogatással épített lakások törvénytelen használatba vételi engedélyének kiadása miatt indított nyomozást tavaly a rendőrség, mert az adatok szerint úgy adta ki a szerencsi építésügyi hatóság - amelynek vezetőjét, Csanádi Bélát őrizetbe is vették - több épület lakhatási engedélyét, hogy azok nem feleltek meg a műszaki előírásoknak.
"Szerencs környékén díszletházak épültek állami támogatásból. A nincstelen, kiszolgáltatott családokat úgy hajszolják bele a csalásba, hogy arról csaknem minden hatóság tud." - írta tavaly júniusban a HVG.
Csanádi Béla © Bócsi Krisztián |
Az ügyben 165 gyanúsítottat hallgattak ki. Köztük a szocpol-támogatást igénylőkön kívül ügyvédek és a bankosok is szerepelnek. Hamarosan iratismertetésre kerül sor, és még a nyári szünet előtt dönt az ügyészség a vádemelés kérdésében - olvasható az Észak-Magyarországban.
Titokzatos lakosságcsere
A HVG nemrég egy másik hasonló ügyről is beszámolt: Ózd és Prügy között titokzatos lakosságcsere történt, és ez évekig nem szúrt szemet senkinek. Az ügyletek ugyanis jellemzően csak papíron történnek, s a helybéliek szerint általában maguk az uzsorások vezénylik, azzal kecsegtetve ügyfeleiket, hogy így megszabadulhatnak visszafizethetetlen adósságaiktól. A fiktív áttelepülés részleteiről itt olvashat.
Fészekrakó-visszaélések Miskolcon
Miskolcon mintegy harminc esetben merült fel eddig a gyanú, hogy az Avas lakótelepre beköltözött családok csalással vették igénybe a Fészekrakó-program állami támogatását. A miskolci csalássorozat eddig ismertté vált sémája szerint közvetítők ajánlották fel a sokgyermekes, munkajövedelem nélküli családoknak, hogy Miskolcon ingyen juthatnak fűtött lakáshoz. A családfő számára a minimális, azaz három hónapnyi munkáltatói igazolást szereztek, mégpedig egyetlen tulajdonosi körhöz köthető cégektől. A „munkavállalók” valójában nem létező jövedelmükre való tekintettel jutottak támogatott hitelekhez, és azon buktak le, hogy a papírokon szereplő munkaviszonyuk idején is felvették a segélyeket. A témáról bővebben itt olvashat.
