szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot, akkor kaphatnak a jövőben a nyugdíjasok a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget, 80 ezer forintot - ez számítható ki a parlament ifjúsági és szociális bizottsága által elfogadott bizottsági módosító indítvány alapján.

A bizottság hétfői ülésén, a Gyurcsány-kormány által már korábban beterjesztett társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényhez módosító indítvány formájában nyújtotta be a Bajnai-kormány által tervezett változásokat. E szerint megszűnik a 13. havi nyugdíj, ennek második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják. Ehelyett a kormány bevezetné a nyugdíjprémiumot, amely a GDP-növekedés és a költségvetési hiánycélok teljesülésének függvényében járó kiegészítés lenne.

Nyugdíjprémiumot akkor fizetne a kormány leghamarabb, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet. A nyugdíjprémium kiszámítása a következő: a gazdasági növekedés mértékének 3,5-del csökkentett összegét, de legfeljebb 4-et kell megszorozni a nyugellátás összegének 25 százalékával, de legfeljebb 20 ezer forinttal.

A képlet azt jelenti, hogy 7,5 százalékos GDP-növekedésnél kaphatnak legfeljebb 80 ezer forintos prémiumot a jogosultak, míg 6,5 százalék esetén 60 ezer, 5,5 százalékos növekedésnél pedig 40 ezer forintot.

A kormány tervei szerint változnak a nyugdíjindexálás, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is: amennyiben a GDP-növekedés 3 százalék alatt marad, a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak. Ha 3 és 4 százalék között van a GDP-növekedés, a nyugdíjemelésben 80-20 százalék lesz az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya, 4 és 5 százalék között pedig ez az arány 60-40 százalék lesz. Ha a GDP-növekedés eléri az 5 százalékot, akkor érheti el ismét az 50-50 százalékot a nettó átlagkereset-infláció aránya, ami annyit jelent, hogy a Gyurcsány-kormány által tervezetthez képest 1 százalékkal megemelték a gazdasági növekedési ütemet.

A Bajnai-kormány - elődjéhez képest - gyorsítaná a nyugdíjkorhatár emelését is. 2012-től fél évente emelnék a korhatárt, ez először az 1952-ben születetteket érinti. Ugyanakkor azok az 1950-ben született férfiak és 1952-ben, vagy 1953-ban született nők, akik betöltötték a 60. életévüket, és 40 éves szolgálati idővel rendelkeznek, előrehozott nyugdíjat kaphatnak.

A parlament kedden folytatja le a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény részletes vitáját.

* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?

A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Vállalkozás

Mennyit dolgozhat a rokkantnyugdíjas?

A rokkantnyugdíj melletti munkavégézéssel és a nyugdíj folyósításának leállításával kapcsolatos olvasói kérdésekre Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.

MTI Gazdaság

A magyar nyugdíjak mint időzített bombák

A nyugdíjak időzített bombát jelentenek Magyarországon, ahol évente a GDP több mint 10 százalékát fordítják nyugdíjakra - hívta fel a figyelmet a szerdai The Wall Street Journal.

Karrier

Mivel szembesül a harmincas, övenes és a nyugdíjas munkavállaló?

A huszonéves pályakezdő arra panaszkodik, hogy túl fiatalnak tartják, nem jut végzettségének megfelelő színvonalú feladathoz, mert nincs szakmai tapasztalata. A harminc körüliek dúskálnak a lehetőségek közt, kivéve a nehezítő körülményeket: elkésett pályakezdés, többszöri pályakezdés, gyermekvállalás. Mi jellemzi az ötvenes és hatvanas korosztályt?

MTI Karrier

Nem éri majd meg a korai nyugdíj

A tervek szerint 2011-ben komoly veszteséggel járna az idő előtti nyugdíjba vonulás. Átlagban már jelenleg is három évvel később lépnek ki az emberek a munkából, mint egy évtizede, de ez a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából még mindig kevés - írja szerdai számában a Népszabadság.