hvg.hu: Lapunk az elmúlt hetekben több, nagy horderejű áfacsalási üggyel is foglalkozott, a VPOP azonban ezekkel kapcsolatos megkereséseinkre nem, vagy csak nagyon visszafogottan nyilatkozott. Mégis, miért nem beszélnek róluk?

Mózs Elek © Stiller Ákos

Mózs Elek: Az utóbbi időben azért nyilatkozunk óvatosabban a felderített ügyekről, mert több olyan eset is volt köztük, amelyek az idő során elenyésztek, nem sikerült bennük eredményt felmutatni. Egyrészt a megváltozott jogszabályok miatt az elkövetett tett már nem számított bűncselekménynek, így például az uniós csatlakozás után a határokon belül történt csempészés miatt folytatott ügyeket megszüntették, másrészt előfordult, hogy az eljárás végére az elkövetési érték jelentősen csökkent, ami kisebb büntetéssel járt.

Amikor 2006 szeptemberében egyes pénzügyi és gazdasági bűncselekmények – mint a csődbűncselekmény, az adócsalás vagy az adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra elkövetett csalás – nyomozása hozzánk került, megkaptunk ötezer ügyet, s azok között találtunk olyanokat, amelyekben a nyomozás elrendelésén kívül nem sok minden történt. A nyomozások határideje egyébként még a kiemelt ügyek esetében is tartható, egy évre visszamenően elmondhatom, hogy a nálunk indult büntetőeljárások többsége befejezés előtt áll. Azzal együtt, hogy egy ilyen, ötven millió forintot meghaladó adócsalási ügyben, amelyért akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, általában tíz gyanúsított van, és akár ezer tanú meghallgatására is sor kerülhet.

hvg.hu: A Vám- és Pénzügyőrség nyomozásai mennyire állják ki a próbát ügyészi szakban? 

M. E.: A nyomozásaink alaposságát pedig jól mutatja, hogy az eljárások elején megállapított elkövetési értékek általában nem változnak. Egy széles nyilvánosságot kapott alapítvány ügyében a nyomozás eredményei eddig szintén a Vám- és Pénzügyőrséget igazolták, mert a vámeljárással kapcsolatos közigazgatási pert megnyertük, és nem változott az 1,1 milliárd forintos csempészet és a 900 millió forintos sikkasztás gyanúja sem. (Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány viselt dolgairól itt olvashatnak - a szerk.)

Egy másik, hazai pénzintézet tulajdonában lévő kft. kapcsán ennél jóval nagyobb összegre derített fényt a vizsgálat, amely tavaly szeptember 1-jén indult 8,3 milliárd forintos áfacsalás és 2 milliárd forintos adóbevételt csökkentő adócsalás miatt. A bűnös tevékenység gyanúját az eljárás során folytatott titkos információgyűjtés is alátámasztotta. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a tényállás tekintetében vizsgálódtunk, hanem vagyonfelderítést is végeztünk, hogy megtudjuk, mi lett a jogtalanul visszaigényelt általános forgalmi adóval. (Az OTP Trade-del kapcsolatos tízmilliárdos áfacsalási ügyről itt talál részleteket - a szerk.) Hozzátenném, hogy a kereskedelmi tevékenységet a jogszabályok kellőképpen körülírják, és még ha közvetítői szerepről beszélünk is az ügyben, akkor is megfelelő ellenőrzésre – a láthatólag elégnek tűnő szállítmányozási papírok kontrollján túl – van szükség a tulajdonos részéről az áfa visszaigényléséhez.

hvg.hu: Az áfacsalók - illetve az ilyen ügyek gyanúsítottjai - mennyire felkészültek, s az általuk alkalmazott csalási módszerek mennyire vannak gondosan kimunkálva?

M. E.: Az biztos, hogy körbejárják a lehetőségeket, és igyekszenek megtalálni a kiskapukat, de korántsem biztos, hogy mindehhez a legjobb szakembereket találják meg. Az alapítványi ügy kapcsán például bármit fel lehet hozni védekezésként, de a Távol-Keletről elvileg adományként behozott áruk elidegenítése akkor is megtörtént. Az ügy egyébként úgy is alakulhatott volna, hogy a gyanúsítottak megtérítik a kárt, és akkor bírlói mérlegelés alapján enyhébb felelősségre vonásra számíthatnak.

hvg.hu: Az áfacsalási ügyletek általában bonyolultak és érintettek benne külföldi cégek is. Hogyan lehet utánuk nyúlni, s milyen az együttműködés a külföldi hatóságokkal?

M. E.: A vámcsempészet területén az áruforgalomra vonatkozóan napi kapcsolatban állunk a társszervekkel, és a külföldi hatóságokkal való szorosabb együttműködés mellett rendszeresek a nemzetközi megkeresések is. Legutóbb például belga kollégák jártak itt, előtte pedig olaszoknak és izraelieknek nyújtottunk segítséget. Az együttműködések terén elsőként Szlovákiával fogtunk össze, amikor elkezdődött az a módszer, hogy a csalók a Távol-Keletről importált árukra északi szomszédunknál kértek vámfizetést, az áfát viszont nem rótták le, mondván, azt majd Magyarországon teljesítik, de aztán ez teljesen elmaradt. Miután akkor több ügyről lerántottuk a leplet, azt gondoltuk, hogy az elkiövetők leállnak az ilyen bűncselekményekkel, de persze nem így lett. 

© Stiller Ákos

hvg.hu: Az áfacsalók arra törekednek, hogy legalábbis papíron minden tökéletesnek tűnjön?

M. E.: A látható dolgokra ügyelnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel biztosítják azt, hogy nem buknak le. Sőt, volt egy olyan kétmilliárd forintos áfacsalás és a 9,7 milliárd forint értékű pénzmosás kapcsán 2007. május 15-én indult bűnügyünk, amelyikben nemcsak a tetteseket sikerült elkapnunk, hanem nyomon tudtuk követni a fiktív ügyletek után felvett készpénz útját is. Az ügy jelenleg vádemelés előtt áll, és mi is kíváncsiak vagyunk a végére, hiszen Magyarországon pénzmosás miatt még nem sok ítélet született. Hangsúlyoznám, hogy nagy eredménynek számít, ha az okozott kár megtérülése érdekében számlán lévő pénzt tudunk zár alá venni. Így biztosítottunk például az állam számára 235 millió forintot egy két évvel ezelőtt indult büntetőeljárásban, vagy kétmilliárdot egy másik, acélszerkezetekkel csak papíron kereskedő kft. ügyében. Az eljárásainkra vonatkozó statisztikákat egyébként rontja, hogy az elődszervezetektől megkapott ügyek egy részében „élő ember” már nem volt, a delikvens nem volt előkeríthető, vagy maga a cég tűnt el. Nyilvánvaló, hogy ezekben az esetekben nem tudtuk elvinni a történetet a vádemelésig.

hvg.hu: A Vám- és Pénzügyőrség által folytatott büntetőeljárásokkal kapcsolatban viszont egy ügyvéd forrásunk azt mondta, hogy a nagy csinnadrattával beindult nyomozások többségének a végén csupán okirat-hamisításért ítélik el az áfacsalókat. Így van?

M. E.: Erről nehéz bármit is mondani, hiszen még a 2006-os eljárásokban sincs jogerős ítélet. Mindenesetre megjegyezném, hogy egy - vélhetően másik - ügyvéd azt mondta nekem, hogy azért nem szeret hozzánk járni, mert mi okiratot mutatunk, amit nehéz kimagyarázni.

hvg.hu: Egy informátorunk azt is mondta, hogy egy-egy áfacsaló-hálózat azért nem bukik le évekig, mert a vám- és az adóigazgatásban meglévő korrupció segíti őket. Mekkora gondot jelent ez a Vám- és Pénzügyőrségnél?

M. E.: A VPOP-nál komolyabb számban nem fordulnak elő korrupciós ügyek, de persze a látencia nagyobb lehet. A vesztegetések száma az uniós csatlakozás előtt volt jelentősebb, akkor a korrupció ellen meghirdetett stratégia révén sok belső ügyet feltártunk.

© Stiller Ákos

hvg.hu: Az eltelt évek alatt hogyan változtatták módszereiket a csalók? 

M. E.: A bűntettek bonyolultabbak és kifinomultabbak lettek, például megfigyelhető, hogy a banki részbe több biztonsági elemet építenek be. Az áfacsalók azonnal követik a különböző technikai újításokat és jogszabályi változásokat, az viszont egyre kevésbé fordul elő, hogy egy címre ötvenezer céget jelentenek be. Az offshore vállalkozások azonban továbbra is problémát okoznak.