Nem épül a kishíd, beperli az államot Szigetmonostor

Nádas Zsolt elmondta: a kishíd máig sem készült el, márpedig szeptember 30-án lejár az önkormányzat által a Megyeri hídra egy évre kiadott ideiglenes használatba vételi engedély. Ennek tükrében a teljesítés elmaradására hivatkozva akár le is lehetne záratni a Megyeri hidat. "Természetesen erről nincs szó, ám a kishídra a szigeten élőknek szükségük van" - szögezte le. A bírósághoz benyújtott kereset szerint a közlekedési tárca, illetve a beruházással megbízott Nemzeti Infrastruktúra Zrt. az alperes - tette hozzá az alpolgármester.

Az előzményekhez tartozik, hogy a megállapodás szerint a Megyeri híd beruházás részét képezi a mellette megépítendő kishíd, amely a szigeten lakók napi életét könnyítené meg. Erre azért tarthatnak igényt, mert a szigeten átívelő Megyeri hídról a jog szerint megilletné lejáró a közelben fekvő községet, ám környezetvédelmi megfontolásból a falu lemondott ezen előnyről a kishíd megépítésének fejében. Ugyanis a sziget alatt húzódik a budapestieket is ivóvízzel ellátó hatalmas természetes vízbázis, aminek biztonságát veszélyeztetné a Megyeri hídról lezúduló autóforgalom, amíg a kishídon csak a helybéliek, a mentők és a tűzoltók közlekednének - tette hozzá.

Az elmúlt egy évben sor került különféle látszat-egyeztetőtárgyalásokra a község vezetői és a közlekedési tárca között, ám ezek csak az időhúzásra voltak jók. Az állam más trükköket is bevet, hogy a kötelezettsége alól kibújjon. Így például a két érintett település - Szentendre és Szigetmonostor - között generál vitát a kishíd helyének kijelölésére, holott az eredeti terv pontosan meghatározza, hol kell építkezni - állítja az alpolgármester.

Külön kártérítési keresetet is benyújtott a bírósághoz az önkormányzat, ennek összegéről azonban egyelőre nincsenek pontos számok. A kár a kishíd késlekedő építése miatt elmaradt fejlesztésekből adódik. A falu a szomszédos Pócsmegyerrel együtt többszörösen hátrányos helyzetben kénytelen élni mindennapjait. A vízbázis védelme miatt csak korlátozott mezőgazdasági tevékenység végezhető a határban, ipari üzem nem létesülhet. Ezért az adóbevételek is elmaradnak, ráadásul kishíd nélkül az emberek napi 30-40 kilométeres kerülővel a tahi hídon át járhatnak munkába. Mindez méltánytalanul magas anyagi áldozatvállalást követel a helyi közösségektől - hívta fel rá a figyelmet Nádas Zsolt.