Economist: gyenge a kelet-európai sajtószabadság

A vezető brit gazdasági-politikai hetilap szerint mind a vonatkozó törvények, mind azok alkalmazása "nyersebb rezsimet" teremt, mint amilyen a nyugat-európai országok zömében honos. A The Economist idézi Haraszti Miklóst, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselőjét, aki szerint "hatalmas a különbség", és a sajtószabadság szempontjából "a vasfüggöny még mindig a helyén van".

A hetilap felidézi, hogy a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi médiajogvédő csoport idei globális sajtószabadság-indexében a legtöbb kelet-európai EU-tagállam sokkal rosszabb besorolást kapott, mint 2008-ban. A kivonatosan ismertetett táblázat szerint Magyarország csak két helyet csúszott vissza, de Csehország nyolc, Szlovákia pedig 37 hellyel került lejjebb egy év alatt.

A lap számos olyan esetet ismertet, amelyben elmarasztással végződő jogi eljárások indultak kelet-európai újságírók ellen. Lengyelországban például felfüggesztett börtönre ítéltek egy újságírót egy rágalmazási büntetőeljárás végén. Bulgáriában 14 ezer euróra büntettek egy hetilapot, mert egy olvasói levél korrupcióval vádolta az egyik politikust, Szlovákiában pedig 31 ezer euró kártérítésre köteleztek egy lapot, amiért "arrogánsnak" nevezte a legfelsőbb bíróság elnökét, Stefan Harabint - sorolja az eseteket a The Economist, amely szerint Harabin már "több mint 180 ezer eurót gyűjtött be ilyen eljárásokkal".

Mészáros Zsófi, az Index hírportál főszerkesztő-helyettese a folyóiratnak azonban azt mondta: gyakran nincs is szükség jogi eljárásra, mivel a kemény rágalmazási és titkosítási jogszabályok eleve elrettentik a sajtót a sztorik közlésétől. A brit hetilap szerint nagyobb aggodalom forrása a politikai beavatkozás. Az írás idézi a Soros György nevéhez fűződő Nyitott Társadalom Intézet tavalyi jelentését, amely azzal vádolta elsősorban Lengyelország, Románia, Szlovákia és Litvánia kormányait, hogy igyekeznek visszaállítani a közszolgálati műsorszolgáltatók feletti ellenőrzést, lojális igazgatótanácsi tagok kinevezésével.

Az Európai Újságíró Szövetség egyik tisztviselője azt mondta a The Economistnak, hogy még a magánkézben lévő médiacsoportok szerkesztőségi függetlenségét is támadások érik, a beavatkozás kevésbé közvetlen módszereivel. Ezek közé tartozik a nyomásgyakorlás az állami vállalatokra, annak érdekében, hogy egyes lapokban ne hirdessenek.

Az elemzés szerint Nyugat-Európában is érvényesülnek sajtókorlátozások, például Nagy-Britanniában, ahol szigorú és költséges rágalmazási törvények vannak érvényben, Olaszország pedig "aligha nevezhető a sajtószabadság fénylő pontjának". Az egykori Szovjetunióban vagy Törökországban még fagyosabb a légkör. Mindezzel együtt is azonban a médiaszabadság az új EU-tagállamokban sokkal gyengébb a kívánatosnál - állapítja meg elemzésében a The Economist.