Az NRC Piackutató immáron négy esztendeje méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Az index 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) értéket vett fel, 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után azonban egyetlen hónap alatt zuhant 40-ről 27 pontra. Aztán sokáig egy szűk intervallumban mozgott, de tavasszal már csak 17 ponton állt – ennél is volt azonban lejjebb: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe repítette a NetHangulat indexet. A kormányfőcsere jó hatással volt a netpolgárok közhangulatára: április végére 8 pontos emelkedés után az index 18 ponton állt meg, és bár a nyár beköszöntével átmeneti emelkedést regisztráltunk, augusztus végén már ismét csökkent az index értéke. A korábbi évek tapasztalatai alapján szeptemberre a csökkenő tendencia folytatódását prognosztizáltuk, ezúttal azonban a mutató nem a várakozásoknak megfelelően viselkedett: szeptember végére újra nőtt az index, és hogy ez a növekedés nem csupán átmeneti volt, jelzi, hogy októberben is maradt 22 ponton – ami az utóbbi egy évet tekintve kifejezetten magas értéknek számít.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

© hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. A márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok mindössze 2 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok – ez az arány jelenleg 14 százalék, 82 százalék viszont továbbra is pesszimista.

Az index értéke az társadalom egészén belül ugyan stagnál, ám az egyes településtípusokon élők hangulatában már megfigyelhettünk – eltérő irányú – változásokat: a budapestiek optimistábbak lettek (körükben az index 29 ponton áll), míg a falvakban élők pesszimistábbak (esetükben csak 18 pontot vesz fel az index). A férfiak (25 pont) továbbra is bizakodóbbak, mint a nők (17 pont), és bár az 50 évnél idősebbek körében is az átlagosnál magasabban (25 ponton) áll az index – ők az elmúlt egy hónapban némileg borúlátóbbak lettek.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexhez hasonlóan az ország helyzetére vonatkozó mutató értéke sem változott az elmúlt egy hónapban – ugyanúgy 26 ponton áll, mint szeptemberben. Ez az érték 4 ponttal magasabb a márciusinál, és magasabbat ebben az évben nem is mértünk. Az internetezők októberben is a gazdasági helyzetet (5-ös skálán 1,63) és az egészségügyi ellátást (1,94) ítélték a legrosszabbnak, a demokrácia működését (2,02) pedig valamivel alacsonyabb átlagpontszámmal illették, mint egy hónappal ezelőtt.

Az ország közeljövőbeni helyzetére vonatkozó mutató ezúttal is 3 ponttal magasabb, mint az aktuális index. Az adatsort megfigyelve az vehető észre, hogy míg az év első harmadában a két index közel azonos értéket vett fel, addig a május végi felmérés óta 3-4 pontos differencia van a „jelen” és a „jövő” között. A megkérdezettek tehát azóta számítanak jelentősebb javulásra egy éven belül, amióta a jövő évi választások egy évnél közelebbi távolságba kerültek. Leginkább a gazdaságban remélnek javulást, de az egészségügyben és nemzetközi megítélésünkben is pozitív fejleményeket valószínűsítenek. Ellentétben a szociális ellátással, illetve a közlekedés helyzetével, ahol a választásokat követően sem számítanak kedvező tendenciára.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Bár az egyéni helyzetet mutató index évekig egy viszonylag szűk tartományban mozgott (és mindvégig sokkal magasabb értéket vett fel az ország helyzetére vonatkozó indexnél), februárban drámai – 6 pontos – zuhanásról kellett beszámolnunk. A nyári hónapokban ez az index is emelkedett, ám a szeptemberi 46 pont is elmaradt az éveleji értékektől, októberre pedig ennél egy ponttal alacsonyabb értéket mértünk. Annak ellenére tehát, hogy az ország helyzetét jobbnak érzik, személyes helyzetükben még nem éreznek változást az internetezők.

A személyes helyzetre vonatkozó várakozásokról ugyanaz mondható el, ami az ország helyzetével kapcsolatos indexeknél leírtunk. Az adatok alapján a netpolgárok úgy érzik, a 2010-es választások saját életükben is pozitív tendenciákat indítanak el: anyagi helyzetükben és munkájukban egyaránt számottevő javulásra számítanak.

A NetHangulat index stagnálásával párhuzamosan a vizsgált intézmények bizalmi indexében sem figyelhettünk meg jelentős változást. Legnagyobb mértékben – 3 tizedponttal – a bíróságok presztízse nőtt (és ezzel párhuzamosan az Ügyészségé is 2 tizedet javult), a változás azonban itt sem haladja meg a statisztikai hibahatárt. A lista élén továbbra is az Alkotmánybíróság, illetve a nemzetközi szervezetek állnak, míg a kormány, a parlament és a politikai pártok a sereghajtók.

A felmérést az NRC 2009. október 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.