Nyomozás verekedő dabasi bírák ügyében

Verekedő dabasi bírák esetét nyomozzák ügyészek. Számos jel mutat arra, az igazságszolgáltatás hónapokon keresztül mindent megtett a kínos eset szőnyeg alá söpréséért.

  • HVG HVG
Nyomozás verekedő dabasi bírák ügyében

Az álmos Pest megyei kisváros, Dabas életébe vadnyugati színt vitt, amikor az év elején a városi bíróság két bírája, az akkor elnöki jogkörben eljáró Marton Éva és polgári ügyszakban ítélkező kolléganője, Henczné Laczkó Judit a bíróság épületében összeverekedett. A miértet – miután a két érintett a felettese útján azt üzente a HVG-nek, hogy nem kíván nyilatkozni – csak találgatni lehet. Bírósági berkekben romantikus érzelmi motivációt éppúgy emlegetnek, mint szakmai féltékenységet. Az adok-kapok mindenesetre nem lehetett jelképes, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség súlyos testi sértés miatt jár el ismeretlen tettes ellen. Ez is jelzi, az eljárás még ma is kezdeti szakaszában tart, és mielőtt valamelyikük is gyanúsítottá válna, az ügyészeknek kérniük kell a bírákat megillető mentelmi jog felfüggesztését a köztársasági elnöktől (a nyomozó ügyészek mentelmi joggal felvértezett személyek ügyeiben járnak el).

A büntetőeljárás jelenlegi állása szerint úgy tűnik, Marton bírónő vitte be a nagyobb ütéseket, orvosi látlelet legalábbis csak kolléganőjéről készült. Azt nem tudni, a szakvélemény alátámasztja-e a súlyos testi sértés megtörténtét (vagyis azt, hogy Henczné 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett), az eset részleteit ugyanis mint valami államtitkot védelmezik bírósági berkekben.

© Stiller Ákos
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatala néhány hónapja névtelen bejelentést kapott az ügyben. Az ismeretlen Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság új elnökének is írt. Ő – mint titkárságán a HVG megtudta – az OIT hivatalához továbbította a dokumentumot. Ekkor még Szelényiné Roszik Erzsébet vezette a hivatalt – őt utóbb, augusztusban menesztette posztjáról az OIT (HVG, 2009. szeptember 19.). A most a hivatalvezető jogkörében eljáró helyettes, Jenei Zoltán a HVG-nek azt mondta, annak idején levélben kérték a Pest Megyei Bíróság állásfoglalását a dabasi ügyben. A megyei törvényszék elnöke, Kovács András olyan választ írt, hogy megvizsgálta az esetet, de nem látja indokoltnak fegyelmi eljárás megindítását. Más jogosítványa a hivatalnak nincs az ügyben, az iratokat átadták a nyomozó ügyészeknek – hangsúlyozta Jenei, cáfolva azokat a híreket, hogy a dabasi ügy valaha is szerepelt volna az OIT napirendjén.

A feljelentő – vélhetően ugyanaz a személy, aki az OIT hivatalát és Bakát is tájékoztatta – mindenesetre „bűnsegédnek” mondta ügyészségi beadványában Kovácsot, bár a megyei elnök nem volt jelen a dabasi bírósági balhén. Törvényszéki körökben közismert, hogy a megyei elnök jó viszonyt ápol Martonnal, s mindent megtett, hogy a viszály belső ügyként rendeződjön. A HVG értesülései szerint az ügyészek most azt is nyomozzák, ez a közvetítői szerep nem lépte-e túl a hierarchiában szokásos mértéket, nem értelmezhető-e eltussolásként.

Marton karrierje – bármi lesz is a nyomozás kimenetele – megtorpant az eset nyomán. A korábbi városi elnök nem sokkal a botrányt megelőzően ment nyugdíjba, s Marton is megpályázta a bíróság vezetését, utóbb azonban visszalépett. A dabasi törvényszéket április 23-ától Erdős András, a Váci Városi Bíróság korábbi vezetője irányítja, ám Marton elnökhelyettes maradhatott (s Henczné is a bíróságon dolgozik). Miután a HVG munkatársa a bíróságon kereste az érintett bírákat, Erdős jelentkezett vissza telefonon, s azt kérte, „hagyják békén” a kollégáit, ő úgy ítéli meg, az eset nem tartozik „senkire”.

Fegyelmi vétséget követ el a bíró, aki életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti – mondja ki a bírák jogállásáról szóló törvény. Mivel a fegyelmi enyhébb a büntetőeljárásnál, kérdés, ha utóbbit az ügyészség megindította, a másik miért maradt el. Városi bírák esetében fegyelmit a megyei elnök – azaz Marton és Henczné ellen Kovács – kezdeményezhet. Kovács nem kívánt nyilatkozni. Neki egyébként nem ez az első kellemetlen esete. Tavaly májusban figyelmeztetéssel úszta meg az a gödöllői bíró, aki vallási megfontolásokra hivatkozva elutasította egy állapotos prostituált kérelmét az elzárás elhalasztására, miután a nő terhességmegszakítást kívánt végeztetni. A megyei törvényszéken enyhítették visszamenően az erőszakos bűncselekmények miatt elítélt Tasnádi Péter büntetését egy azóta igencsak hitelét vesztett orvosi szakvélemény alapján (HVG, 2007. augusztus 7.). A Pest Megyei Bíróság nevében Miszori László tanácselnök elmondta, tudnak a verekedő bírák esetéről, s segítik az igazságszolgáltatást, miközben információik szerint sok minden falsul szerepel a feljelentésben. Az ő tudomásuk szerint például az eset zárt szobában történt, nem a folyosón, és senki sem szenvedett 8 napon túl gyógyuló sebeket.

RÁDI ANTÓNIA