Nyomuk marad

Miközben a nyilvánosság előtt egyelőre meddő viták folynak arról, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György polgármesternek folyósítsák-e a fizetését és költségtérítését (HVG, 2009. október 3.), egy készülő salátatörvény egyértelműen rendelkezne például a Nemzet Sportolója kitüntetés és a hozzá kapcsolódó életjáradék birtokosainak ügyében. Ha a parlament elfogadná a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával kapcsolatos csomagot, rengeteg más jogszabály mellett módosulna a sportról szóló törvény is. Ennek részeként a javaslat szerint kötelező lesz felfüggeszteni az életjáradék fizetését, ha a Nemzet Sportolója ellen szándékos bűncselekmény gyanújával eljárás indul – kivéve a sok esetben teljesen komolytalan magánvádas és pótmagánvádas ügyeket –, ha pedig jogerősen elítélnék, mind a kitüntető címet, mind a járadékot vissza kell vonni.

Gyakorlati jelentősége aligha lenne e szabályozásnak, hisz a sportolók e legtekintélyesebb, 60 évesnél idősebb, havi félmillió forintos tiszteletdíjat kapó körének mindössze 12 tagja lehet, de már az olimpiák helyezettjeit megillető „érmesjáradék” odaítélésénél komoly szerepe lehet a priusz ellenőrzésének. Ennek jogosultjai, mint a kábítószerügybe keveredett Farkas Péter birkózó példája is mutatja, már gyakrabban kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor esetleg ellenőrizni kell a bűnügyi nyilvántartást. A törvényjavaslat szerint a szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt érmesek a járadékra érdemtelenné válnak, ezzel kapcsolatban hatósági ellenőrzés keretében a sportigazgatási szervezet bármikor jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartástól.

Ellentmondás, hogy a javaslat a hatósági ellenőrzés egyszerűbb formáját engedélyezné így az olimpikonoknál, mint a közhatalom legfontosabb szereplői közé tartozó ügyészek és bírák esetében. A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkáltatók az ilyen igazságszolgáltatási kinevezésre pályázóknál gyakorlatilag korlátozás nélkül betekinthetnek ugyanis a bűnügyi nyilvántartásba. E hivatásrendeknél különösen szigorúak a feddhetetlenségi követelmények, nemcsak a szándékos bűncselekmény, de már a csupán közérdekű munkával sújtott gondatlan elkövetés is állásvesztést jelenthet.

Csakhogy egy alkotmánybírósági határozat értelmében az ilyen teljes körű hozzáférés sérti az érintettek információs önrendelkezési jogát, és ezért alkotmányellenes. Formálisan lehet ugyan arra hivatkozni, hogy a pályázók, illetve a bírói, ügyészi tisztségek betöltői maguk járulnak hozzá e különleges személyes adataik kezeléséhez, de a törvényjavaslat érvelése szerint ez az önkéntesség csupán látszólagos, hozzájárulás hiányában a pályázó kinevezésére nem kerülhet sor. A javasolt megoldás az, hogy a munkáltató kérésére maga a pályázó, illetve az ellenőrzött ügyész, bíró kérjen feddhetetlenségi igazolást, s ő nyújtsa be ezt a főnökének. A gyakorlatban ez sem tűnik komoly változtatásnak, de adatvédelmi szempontból új szemléletmódot tükröz.

Ez a módosítás is részben Jóri András adatvédelmi biztosnak köszönhető, aki a már nyáron hatályba lépett priuszszabályok megfogalmazásánál is több változtatást kezdeményezett. Mint a HVG-nek is megerősítette, komoly eredménynek tartja, hogy például a rabosítás, vagyis a gyanúsítottak ujj- és tenyérlenyomatának rögzítése csak az úgynevezett helyszínes bűncselekményeknél az eljárás része, vagyis amikor az a bizonyítás szempontjából fontos nyomokkal összevethető. Ahol viszont ez érdektelen mint bizonyíték, akár csődbűntettnél, netán újságírókkal szembeni eljárásoknál, ott elkerülhető ez a megalázó procedúra.

FAHIDI GERGELY