Nem lett bomba üzlet a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás piacán vezető Megmentő Kht. tavaszi átalakítása egyházi fenntartású intézménnyé. A 2006-ban létrejött és az utóbbi három évben igen dinamikusan fejlődő Megmentőtől az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat május végén vette át a 750 településen jelen lévő kht csaknem 20 ezer ügyfelét (HVG, 2009. július 4.), s nyomban igényelte az idei évre járó 1,8 milliárd forintnyi állami támogatást. A Magyar Államkincstár felfüggesztette azonban a kifizetést egy folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva. A szeretetszolgálatot a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE) Magyarországi Egyházteste alapította ugyanis, a rendőrség azonban még azt vizsgálja, hogy létezik-e egyáltalán ez az egyházi szervezet.
A Megmentő szolgáltatásának májusi átvétele előtt a HMRKE hétfős zsinati tanácsának három tagja kérte a Somogy Megyei Bíróságtól az egyház által 2005-ben alapított, az Aranykor és az Arany Alkony idősek otthonait működtető Kálvin János Presbiteri Misszió törlését, mondván, a létrehozásról a zsinati tanács sohasem határozott. Jakab Sándor, a HMRKE jogtanácsosa, emellett a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, egy másik beadványban a tavaly Halászteleken létrehozott Magyarországi Egyháztest megszüntetését is indítványozta. Jakab szerint a Pest megyei településen összegyűltek nem egyházalapítás miatt találkoztak, s „egyesek profi, de minden bizonnyal hamis jegyzőkönyveket” szerkesztettek az egyháztest születéséről.
Kopácsi-Kettős János. Perel és perelik © KPJM.HU |
A Megmentő korábban csak halmozta a sikereket. 2005-ben még mint HBSecurity Biztonságtechnikai és Vagyonvédelmi Kft. kezdett jelzőrendszeres házi segítségnyújtással foglalkozni. Négyezerrel indult, és 2006 első félévében már elérte a tízezer készüléket, amivel piacvezető lett. A kincstár tájékoztatása szerint az állam nevében a Megmentőnek 2008-ra 525 millió, 2009. május 20-áig pedig 563 millió forintot fizetett ki. A gazdacsere is a pénz érdekében történt, hiszen az egyházi fenntartók ugyanazért a szolgáltatásért 70 százalékkal több állami támogatást kapnak, mint a civil versenytársak. Az idén ez a plusz pénz több mint 770 millió forint lenne.
Kísértetiesen hasonló folyamat zajlott le korábban a HMRKE másik magyarországi szervezeténél, a Kálvin Missziónál. A kft-ként indult, majd kht-ként folytatódott és egyházi szervezetben végződő történet a szeretetotthonok esetében is jól fizetett egy ideig. Csakhogy a cserebere az államkincstárnak szemet szúrt, és megtagadta az egyházi kiegészítő normatíva kifizetését. A bíróság előtt aztán megdőlt az Aranykor és Arany Alkony kht-k jogosultsága az egyházi kiegészítő támogatásra.
Az Alvinczi esetében még nem tart itt az eljárás. A szeretetszolgálat munkatársai továbbra is ellátják a csaknem 20 ezer rászorulót, ám fizetést már három hónapja nem kaptak. „A havi százmillió forintot meghaladó működési igényű szervezet az ötödik hónapja tartó támogatási hiány miatt hamarosan ellehetetlenül, és magával rántja az ellátottakat és a munkavállalókat” – állítják a szeretetszolgálat vezetői feljelentésükben, amit az állami kifizetés elmaradása miatt hivatali visszaélés címén ismeretlen tettes ellen tettek. Az ügyben a közelmúltban a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság rendelt el nyomozást. A szociális munkások béreit átmenetileg fedezni lehetett volna a korábban kapott pénzből – vágott vissza a kincstár.
Az egyháztestet képviselő Kopácsi-Kettős János szuperintendáns más fronton is támad: szerinte Jakab és társai hamisan vádolnak. Ha lenne is ügy, az egyházi, nem pedig világi bíróságra tartozna. Kopácsi-Kettős személye e nélkül is indulatokat kavar a horvátországi magyarok körében. Saját egyházát – éppen Jakab tanácsára – azok után szervezte meg a korábban a Magyarországra menekültek gyülekezetének lelkészeként befolyást szerzett szuperintendáns, hogy reformátushoz nem méltó életvitele miatt kizárták a történelmi, s a horvát kormány által is elismert Horvátországi Református Egyházból. Kopácsit okolják az egyházszakadásért, de leggyakrabban azt róják fel neki, hogy bizniszegyházat működtet, aminek nem sok köze van a reformátusokhoz.
Kezdetben nem volt gond a pénzszerzéssel, mivel 1998 és 2002 között rendszeresen jutott Magyarországról támogatáshoz a Kopácsi-féle HMRKE. Az Orbán-kabinet idején a magyar kormány 200 millió forintos horvátországi segélykeretéből közel 60 millió forintot költött a kopácsi templom és a lelkészlak felújítására. Az előbbi ünnepélyes átadásán 1999 novemberében megjelent Orbán Viktor akkori miniszterelnök is. Azóta kevésbé alakulnak jól a dolgok Kopácson: 137 ezer kuna (most ötmillió forint) tartozás miatt végrehajtást rendelt el a horvátországi Pélmonostori Járási Bíróság az egyház ellen. A budapesti kormányváltással a pénzcsapok is elzáródtak – a HVG munkatársának ezzel magyarázták horvát források, miért kellett Kopácsi-Kettőséknek új „üzleteket” kitalálniuk.
PÁLMAI ERIKA
