Az objektív felelősség és az új KRESZ enyhítései

Január első két hete alatt huszonegyen haltak meg közlekedési balesetekben. Az áldozatok közül hét ember gyalogosként, egy pedig kerékpárosként vesztette életét. Összefüggést ezek között az esetek és az év elejétől hatályos új KRESZ-szabályok között keresni persze nem okvetlenül kell. Az újítások leginkább a bicikliseknek kedveznek, ám az elgázolt kerékpáros esetében például ez aligha játszott közre: a láthatósági mellénnyel, szabályosan, autóúton kerekező idős férfit hátulról gázolta el, majd hagyta cserben egy gépjárművezető. A halálos baleseteket tehát - egyelőre úgy fest - nem az új szabályokban való járatlanság okozta.

A módosítások nem okvetlenül szivárognak át zökkenőmentesen a gyakorlatba, de itt nem a halálos kimenetelű balesetekre kell gondolni. "Természetes, hogy eltelik egy idő, mire az emberek hozzászoknak az új szabályokhoz, ez mindenütt így zajlik" – magyarázza Óberling József ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Közlekedésrendészeti Főosztályának a vezetője, aki a módosításokat több csoportra osztja. Egy részük például már korábban is bevett szabály volt, most csak legalizálták őket a kormányrendelettel. Ilyenek azok a jelzőtáblák, amelyek jelentését az emberek egyébként jól ismerik: a környezetvédelmi zónát és szmog esetén a forgalom korlátozását mutató tábla. Ez utóbbi bevezetésével elsősorban azt akarták elérni, hogy az önkormányzatok rendeleti úton, a KRESZ révén érvényesíthessék a környezetüket védő szabályokat, például úgy, hogy szabályozzák a közlekedést, illetve bírságot szabjanak ki arra a gépkocsivezetőre, aki a tiltás hatálya alatt vesz részt a forgalomban.

Ugyancsak régi-új a sebességellenőrzést jelző közlekedési tábla. Ám a kötelező figyelmeztetés csak a fixen telepített traffipaxokra vonatkozik, a jelzőtáblát a közút kezelője teszi ki az utakra. A rendőrség mobil sebességmérésére viszont nem vonatkozik a mérés helyének előre jelzése, tehát a hatóságnak továbbra sem kell a traffipaxkontrollról előre értesítenie az autósokat.

A sebességkorlátozással kapcsolatos változások egy része a főosztályvezető szerint kedvező az autósokra nézve, hiszen több engedményt is tesz: a vasúti átjárók megközelítésénél például csak akkor kell lassítani, ha ezt jelzőtábla előírja. „Az enyhítés oka az, hogy a sebességkorlátozásnak nem tapasztaltuk jótékony hatását, és nehéz is volt ellenőrizni a betartását. Ezen túlmenően pedig a külföldi járművezetők nem is tudták, hogy van ilyen előírás” – magyarázta az ezredes.

A 2500 helyett a 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömeg alatti járművekre – „dobozos furgonokra” és nagyobb luxusautókra – idén január 1-jétől a teherautók helyett a személygépkocsikéval azonos sebességhatárok vonatkoznak. Vagyis most már ők is haladhatnak az autópályán 130 km/óra sebességgel. A kerékpárosok esetében pedig az a változás, hogy lakott területen kívül – fejvédő sisakkal – legfeljebb 50 km/óra sebességgel közlekedhetnek az ország útjain, így akár az is előfordulhat, hogy leelőzik a maximum 40 km/órával haladó segédmotorosokat.

A bicajosok számára egyébként számos kedvező módosítást tartalmaz a KRESZ – ezek jelentik a változások másik nagy részét. Újdonság például az úttesten, burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom, amely jelzi a kerékpárosok számára az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet. A nyitott kerékpársávot az úttesten felfestett fehér színű szaggatott vonal és biciklit mutató burkolati jel jelzi. Ezen a kétkerekűvel haladók abszolút elsőbbséget élveznek az autósokkal szemben. A kerékpárosoknak egyébként immár nem kell szorosan az út szélére lehúzódva kerekezniük, és ha a jelzőtábla lehetővé teszi – persze csak ebben az esetben –, az egyirányú utcában akár a forgalommal szemben is közlekedhetnek.

Óberling József szerint a kormányrendeletben előírt módosítások a kerékpáros lobbi győzelmét jelentik. A főosztályvezető nem ért egyet azokkal, akik szerint kifejezetten balesetveszélyes a forgalommal szemben haladás, illetve a lámpa előtti felállók, ahová előre állva a bicajosok a négykerekű járműveknél előbb indulhatnak el, amikor zöldre vált a lámpa. „Bizonyos helyzetekből keletkezhetnek konfliktusok az autósok és a kerékpárosok között, de a változásokat mindenkinek meg kell szoknia” – jegyezte meg.

© MTI

Az új előírásokba azonban nemcsak az autósoknak kell belerázódniuk, hanem a kétkerekűvel közlekedőknek is tudomásul kell venniük, hogy a szabályok rájuk is vonatkoznak, és megsértésük esetén nekik is szankciókkal – bírsággal vagy büntetőjogi felelősségre vonással – kell számolniuk. Sőt, a gyalogosoknak is – tette hozzá Óberling József.

A bicikliseknek is kötelező betartaniuk a sebességre vonatkozó szabályokat, igaz, ha például gyorshajtás miatt eljárás indul velük szemben, azt olcsóbban megússzák a járművezetőknél.

Az objektív felelősség elve kapcsán a főosztályvezető megemlítette, hogy a súlykorlátozás alá eső övezetbe való behajtás megsértése immár ebbe a szabályszegési körbe tartozik, ám továbbra sem került bele a buszsávban gépkocsival való közlekedés; vagyis ha ott haladva fényképeznek le egy gépjárművet, akkor továbbra sem kötelező nyilatkoznia az autótulajdonosnak arról, hogy ki vezette a járművet.

Óberling József elmondta, a 100 km/óra alatti sebességkorlátozások esetén – ha nincs egyéb sebességkorlátozó tábla – 15, afölött 20 km/óra sebességtúllépés alatt helyszíni bírságot szab ki a rendőrség. Ehhez még hozzáadódik a mérőműszereknél számításba vett 3 km/órás (illetve 3%-os) hibahatár.

Így lakott területen belül 68 km/óra (50 km/óra az előírt sebességhatár + 15 km/óra sebességtúllépés + 3 km/óra a hibahatár), autópályán pedig 155 km/óra (130 km/óra az előírt sebességkorlátozás + 20 km/óra a sebességtúllépés mértéke + 3 % a mérőműszer tévedési lehetősége) az a határ, amely után a rendőrök közigazgatási bírságot szabnak ki. Ennek összege 30 ezer forinttól 300 ezerig terjedhet.

Tehát amennyiben a gyorshajtás mértéke eléri a közigazgatási bírság határát (a fent említett 50 kilométeres korlátozásnál legalább a 65 kilométeres óránkénti sebességet), akkor közigazgatási eljárásban, a több mint egy évvel ezelőtt bevezetett objektív felelősség elve alapján az üzembentartóval szemben járnak el. Ha pedig a sebességtúllépés nem éri el ezt a határt, akkor szabálysértési eljárást indítanak. Éppen ezért szó nincs arról, hogy szabad lenne a megengedett sebességnél gyorsabban hajtani, ugyanis a megengedett sebesség felett közlekedők nem a közigazgatási, hanem a szabálysértési eljárásban kiszabott bírságra, sőt, büntetőpont kiszabására is számíthatnak.