Az államfő blokkolja az új Pkt.-t

Habár a siketek, a vakok, a mozgáskorlátozottak, az autisták és más fogyatékkal élők összesen 17 emberi jogi szervezete december közepén nyílt levélben kérte fel az államfőt, támogassa az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépését, Sólyom László karácsony előtt voltaképpen másodszor is vétót emelt az új magánjogi kódex ellen. Először, 2009 októberében, magát az 1179 paragrafusból álló jogi monstrumot, míg második alkalommal, december 22-én az azt életbe léptetni kívánó törvény – s további négy ahhoz kapcsolódó másik jogszabály – szentesítését utasította el, visszaküldve azokat megfontolásra a parlamentnek. Az államfő házelnökhöz intézett karácsonyi átirata elismeri ugyan, hogy az új kódex üdvözlendő újításokat is tartalmaz, például éppen a fogyatékos emberek cselekvőképességének új alapokra helyezésekor, összességében mégis arra a következtetésre jutott, hogy a rendszerváltás eddigi leghosszabb jogszabálya „továbbra sem alkalmas arra, hogy Magyarország polgári törvénykönyve legyen”.

HVG

Az alkotmány után a második legfontosabb jogforrásnak tartott magánjogi kódex körül évek óta kőkemény presztízsharc folyik. A Fidesz és a KDNP minden rendelkezésre álló eszközzel meg kívánja akadályozni, hogy egy baloldali kormányzat idején fogadják el a harmadik köztársaság új polgári törvénykönyvét. A 12 évi előkészület után tavaly döntőrészt MSZP-s támogatással megszavazott Ptk. ez év tavaszi életbeléptetése adott esetben persze szimbolikus jelentőséggel bírna csupán. Az első lépcsőként május elsején hatályba léptetni kívánt törvényt akár már hetekkel később tetszése szerint megváltoztathatja ugyanis majd a tavaszi választás győztese. Az Orbán Viktor vezette tábor azonban láthatóan el akarja kerülni, hogy a szociálliberális törvényhozók által támogatott egyes posztmodern jogintézmények akár csak átmeneti időre is bekerüljenek a magyar törvénytárba.

A házastársi hűség kötelezettségének megszüntetése, az azonos neműek számára konstruált bejegyzett élettársi kapcsolat, az esküvőt megelőző 30 napos meditációs időszak eltörlése – csak néhány példa a kódex azon új „intézkedései” közül, amiket a hazai konzervatívok határozottan elvetnek. A Fidesz–KDNP-tandem magán-munkaszerződés néven mindeközben fel kíván támasztani például egy olyan korábbi alkalmazási formát, amit a baloldalon az egykori cselédjog rehabilitálásaként emlegetnek. Orbánék államfilozófiájáról sokat mond az is, hogy ők a sajtó felelősségét a veszélyes üzemek mintájára (vagyis például az atomerőművekhez és a vasúthoz hasonlóan) kívánják szabályozni – legalábbis egyik vezérszónokuk, Salamon László (KDNP) alkotmányjogász ezt tartaná üdvösnek. Ez a felfogás egyébként távol áll például a strasbourgi bíróság véleményétől, amely a médiát történetesen a demokrácia házőrző kutyájának tekinti, s ennek megfelelően értékeli a sajtó jogait, kötelezettségeit.

Logikusnak tűnhet, hogy a politikai pályáját 1988-ban a jobboldalon indító, s államfővé 2005-ben ugyancsak egy jobboldali párt jelöltjeként megválasztott Sólyom az elnöki hatalmi arzenállal a Fidesz–KDNP-páros magánjogi törekvéseit támogatja. Ez azonban csak jelentős megszorításokkal, inkább csak közvetve igaz. A két ellenzéki párt keményen konzervatív elképzelései mellett Sólyom például a Ptk.-t elkaszáló vétói indoklása során semmilyen formában nem állt ki. Az államfő, akinek szabadelvű jogfelfogása 1989–1998 közötti alkotmánybírói működése során széles körben ismertté vált, a tekintélyelvű és etatista törekvéseket kétségkívül hagyományosan elutasítja. Az általa képviselt konzervatív-liberális, illetve az Orbán-tábor által hirdetett kereszténydemokrata-konzervatív felfogás közötti különbséget jól illusztrálja, hogy míg az utóbbi platformról élesen elutasítják a homoszexuális párok kváziházasságát, az államfő az erről hozott törvényt tavaly fenntartások nélkül aláírta.

Az eredeti hivatását tekintve polgári jogász Sólyom kettős vétóját minden jel szerint a szakmai szolidaritás és bizonyos politikai-taktikai megfontolások magyarázzák. Mindenekelőtt professzortársának, volt tanszéki kollégájának, a Ptk. kodifikációját kilenc éven át irányító, ám a törvény-előkészítő bizottság éléről 2007. augusztus 30-án váratlanul leváltott Vékás Lajosnak tett talán gesztust azzal, hogy visszaküldte a Háznak az akadémikus kolléga által „méltatlannak” minősített törvényt.

Az utóbbi időben mind gyakoribbá vált elnöki kontrák az 5 hónap múlva esedékes köztársaságielnök-választással is összefüggésben lehetnek. A Bajnai-kormány átmeneti jellegével önmagában aligha magyarázható ugyanis, hogy a Sándor-palota május óta egyre gyakrabban dobja vissza az Országgyűlésnek az aláírásra felterjesztett törvényeket. Az utóbbi nyolc hónapban az államfő ugyanannyi, tizenhárom jogszabály újratárgyalását kérte a képviselőháztól, mint az azt megelőző négy évben együttvéve. Mi több, 1990 és 2005 között Göncz Árpád és Mádl Ferenc összesen nem utasított el annyi „szentesítésre” megküldött jogszabályt, mint Sólyom tavaly májustól decemberig.

A jelenlegi köztársasági elnök a politikai vétót korábban olyan közjogi eszköznek tekintette, amellyel kifejezésre tudja juttatni saját morális értékrendjét és államszervezési elképzeléseit. Az utóbbi hetek kontrái viszont már azt látszanak jelezni, hogy nemcsak a tavaszi parlamenti választás, hanem a júniusban esedékes köztársaságielnök-választás előkészületei is megkezdődtek Magyarországon.

BABUS ENDRE