szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Zuschlag-perben elmondott védőbeszédükben az ügyvédek kedden azt állították: nem működtetett bűnszervezetet Zuschlag János, s a vádlottak nem üzletszerűen követték el cselekményüket, mert személyes hasznuk nem volt a pályázatokon elnyert pénzekből.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó perben a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt Őri András (negyedrendű vádlott), Krausz Csaba (ötödrendű vádlott) és Marsovszky Balázs (hatodrendű vádlott) védőügyvédje egyaránt kétségbe vonta a vádhatóság által állított bűnszervezet meglétét, valamint az üzletszerűség tényállását. A vádlottakra vonatkozó ügyészi indítványt eltúlzottnak tartották.

Őri András ügyvédje kiemelte: védence pályakezdő fiatalként sodródott bele az ügybe, amelyről nem volt pontos ismerete, s a "rutintalanság számlájára írta", hogy védence a vádlottak padjára került. A védőügyvéd szerint Lados István másodrendű vádlott következtetéseiből vonta le az ügyészség azt a véleményét, hogy Őri István is tudott a fiktív pályázatokról.

Őri Andrást Zuschlag János kérte meg az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány vezetésére. A saját számlájára utalt pénzeket Zuschlag János utasítására átadta az elsőrendű vádlottnak. A védőügyvéd elismerte: védence több szervezet részére írt pályázatokat, de arról nem tudott, hogy azokat nem a pályázati célnak megfelelően használták fel. Kérte a bíróságtól, hogy Őri András ténybelileg feltáró vallomását vegye figyelembe. Véleménye szerint bűnszervezetről nem lehet beszélni a Zuschlag János és társai által elkövetett cselekmények kapcsán. A védőügyvéd hangsúlyozta: az üzletszerűség sem mondható el védence cselekményével kapcsolatban, mert a "haszon nem nála realizálódott".

Krausz Csaba ügyvédje elmondta: védence tudomása szerint az egyesületek szabályosan jöttek létre, valódi szervezetek alapításában vett részt, arról nem tudott, hogy a szervezetek később fiktívvé váltak. A tanúk vonatkozásában megállapítható, hogy nem konkrét ismereteken, hanem következtetéseken alapulnak a perben meghallgatott tanúk vallomásai - mondta a védőügyvéd, ezért indítványozta, hogy Krausz Csabát az ellene emelt vád alól mentse fel a bíróság. Marsovszky Balázs védőügyvédje, Bánáti János azzal érvelt, hogy amikor védence húsz évesen bekacsolódott a baloldali mozgalomba, rögtön szembesült azzal, ami szavai szerint "a magyar politikai élet szemforgató mulasztásának a következménye".

"A magyar politikai közélet nem mer a társadalom elé kiállni, és nem meri nyilvánosan bevallani, hogy a demokrácia, a többpártrendszer pénzbe kerül" - fogalmazott az ügyvéd. A védőügyvéd hangsúlyozta: ennek e "szemforgatásnak a következménye", hogy a legális finanszírozási források nem elegendők, és kialakultak az úgynevezett kreatív megoldások a pártfinanszírozásban. Szavai szerint ezek a "kreatív megoldások átcsúsztak a büntetőjogi kategóriába", ami fokozottan igaz a ifjúsági politikai mozgalmakra. A kreativitás utolsó szintjének nevezte, hogy már eleve olyan céllal hoztak létre egyesületeket, hogy azok pályázatai révén működtessék a politikai ifjúsági szervezeteket. Hangsúlyozta: 2003-ig a hatodrendű vádlott abban a tudatban volt, hogy a vezetésével működő szervezet szabályosan működik.

Bánáti János elismerte, hogy a csalás tényállása megállapítható védencénél, de nem állapítható meg a bűnszervezet és az üzletszerűség sem. Az ügyvéd szerint védencére, az általa elkövetett bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása lenne csak indokolt. Bánáti János az ügy túldimenzionálásának nevezte, azt az 50 évet meghaladó összbüntetést, amit a vádhatóság a vádlottakra kért. Az ügyészség Őri András, Krausz Csaba és Marsovszky Balázs vádlottra letöltendő fegyházbüntetést kért, mert álláspontja szerint jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettesek működtek közre.

Német Zsolt ügyész a három vádlottra a felemelt büntetési tétel - 2-16 év - középértékét közelítő büntetés kiszabását kérte. Az ügyész esetükben is kérte a vagyonelkobzást, a zár alá rendeléssel biztosított, a vád időszakában szerzett vagyonukra. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Zuschlag-per: államtitok miatt nem vallott Lusztig

Lusztig Péternek nem kell tanúvallomást tennie a közte és Zuschlag János között zajlott, 2007-ben lehallgatott és a bíróság előtt lejátszott telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban, mert nem kapott felmentést az államtitok és a szolgálati titok alól - közölte Fodor Endre tanácsvezető bíró a Zuschlag-per hétfői tárgyalási napjának elején Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.

hvg.hu Itthon

Zuschlag: "Én a rendőrséget tudom fogni"

Lusztig Péter nem tett vallomást a Zuschlag-per hétfői tárgyalásán a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, mondván: korábban a Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta és az ott elhangzottak államtitkot képeznek. A tárgyaláson egy hangfelvételt is lejátszottak, amin Zuschlag azt állítja, "fogni" tudja a rendőrséget.

hvg.hu Itthon

Zuschlagék már 2001-ben kiemelt támogatást kaptak

Béki Gabriella SZDSZ-es képviselő már 2001-ben az Országgyűlés plenáris ülésén név szerint említette a Zuschlag Jánoshoz köthető szervezeteket, melyek nem voltak a bíróságon bejegyezve, ennek ellenére kiemelt támogatást kaptak.

hvg.hu Itthon

Zuschlag-ügy: Szijjártót is bemártják

Egy Nagy-Britanniában élő volt MSZP-s férfi szerint a fideszes Szijjártó Péter is részt vett azokban az ifjúsági mutyikban, amelyekért a szocialista Zuschlag János régóta rács mögött ül – írja a pénteki Népszabadság.