A hvg.hu-nak adott korábbi interjújában Bencze József országos rendőrfőkapitány emlékeztetett arra, hogy a pártok választási programjaiban a közbiztonság mindig előkelő helyen szerepelt, s ennek rendezését valóban kiemelt fontosságúnak mondja a bal- és a jobboldal egyaránt. A rendpárti szólamok az utóbbi években felerősödtek, s szinte minden párt hangsúlyosan szerepelteti programjában.

Az MSZP közbiztonsági programját tartja a legsemmitmondóbbnak Finszter Géza kriminológus, ám a többi párt elképzeléseiről sincs jó véleménye. Mint a hvg.hu-nak elmondta, a pártok öntelt, magabiztos megnyilatkozásaiban a kételynek, a kérdésfeltevéseknek nyoma sincs. Fel sem vetődik, hogy bizonyos problémákat a megoldási lehetőségek, a tennivalók felsorolása előtt talán alaposan meg kellene vizsgálni minden oldalról.

Finszter Géza a HVG-nek 2009 decemberében adott interjújában a Fidesz „három csapás” koncepciójával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a szigorú büntetőszankciók kilátásba helyezése nem megoldás a bűnözés visszaszorítására. A „három csapást” hirdető politikusok is az irracionalitás talajára tévedtek - vélekedett, szerint nem gondolják végig például azt, hogy a szigorúbb büntetési tételek ugrásszerűen növelik a börtönnépességet, mivel nő a börtönön belüli bűnözés, és bővül az utánpótlás, hiszen egyre többen szocializálódnak, pontosabban antiszocializálódnak a fogságban. Finszter úgy értékelte az intrjúban, hogy a szigorú retorziók elrettenthetnek ugyan néhány embert, de elszántabbá is tehetik az elkövetőket, akik a fegyverhasználattól sem riadnak vissza, hogy mentsék az irhájukat. Szerinte a kriminológia történetének legnagyobb diadala a bűnüldözés humanizálása; maga a bűn ugyanolyan szörnyű, de a bűnüldözés, a büntetőeljárás emberségesebb lett.

Többet várt a szocialista párttól és a Fidesztől Tarjányi Péter, volt rendőr, biztonságpolitikai szakértő is. Ő is csalódásának adott hangot, mivel a közbiztonsággal kapcsolatos elképzelések egyáltalán nincsenek részletesen kidolgozva. Ez alól - szerinte - kivétel az LMP programja, amelyben az ok-okozati összefüggéseket is feltárják, például az úgynevezett  "megélhetési bűnőzőkkel" kapcsolatban megállapítják, hogy a tolvajok megbüntetése önmagában még nem oldja meg a problémát.

Szinte valamennyi pártprogram a korrupció elleni harcot tűzte a zászlójára, miközben egyik program sem feszegeti a pártfinanszírozás problémáját, jegyezte meg Tarjányi. Igazából csupán az MSZP-nek, a Fidesznek, a Jobbiknak és az LMP-nek van a közbiztonságra vonatkozó programja - tette hozzá. A szocialisták az elmúlt nyolc év alatt bizonyíthattak volna, de nem tették; a rendőrség tavaly is komoly forráshiánnyal  indult, és csak akkor kapott több pénzt, amikor baj lett, többek között megkezdődtek a romagyilkosságok. Tarjányi szerint furcsa, torz irányítási rendszer jellemezte ezt az időszakot, például a Zsanett-ügy miatt felmentett országos rendőrfőkapitányt, Bene Lászlót a bejelentéskor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök megtapsolta.

Tarjányi szerint  a kormánynak fel kellett volna ismernie azt, hogy a rendőrség létszám tekintetében komoly tartalékokkal bír. Ezért sem ért egyet a szakértő a többi párt szándékával, hogy több ezer fővel növeljék a rendőrség létszámát. Úgy véli, elegendő a létszám, csak racionális átcsoportosításra van szükség.

A Fidesz programját  Lázár János, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnökének a neve fémjelzi, legfőbb eleme pedig a már sokat emlegetett három csapás elve, ami a visszaeső bűnözők esetében duplájára emelné a büntetési tételt. "A párt programja számomra csak politikusaik nyilatkozataival együtt áll össze" - hangsúlyozta Tarjányi. Ezek szerint a Fidesz a kormányalakítás után előkészíti a büntetőtörvénykönyv szigorítását, illetve a gyülekezési, a nemzetbiztonsági és a rendőrségi törvény módosítását. Minderre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a pártnak megvan a kétharmados parlamenti többsége. Ami a „rendőrt minden településre” követelő szlogent illeti, az utcán járkáló egyenruhásokhoz megfelelő működtetési körülmények és költségek kellenek. Ahhoz, hogy tíz rendőrt kivezényeljenek a közterületre, legalább hat-hét ember szükséges az őrsön a háttér - ügyelet, ellátás - biztosításához. A Fidesz, miközben felismerte a törvényi változások szükséges voltát, "elfeledkezett" a költségkihatások ismertetéséről.

A Jobbik közbiztonsági  programja a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének elgondolásait tartalmazza. „A rendőrök szempontjából ez a legbarátságosabb program, igencsak rendpárti. Ám a Jobbik vezetőinek kommunikációja ennek ellentmond, hiszen például az állandóan emlegetett "húsz évet a húsz évért" az igazságszolgáltatás, illetve a törvények teljes figyelmen kívül hagyását feltételezi.

Tarjányi megjegyezte, hogy a Jobbik az a párt, amely foglalkozik a rendőrséget és a titkosszolgálatokat érintő szervezeti változtatásokkal, például azzal, hogy az utóbbiból öt helyett elégnek tartanának kettőt is: a katonai hírszerzési és elhárítási titkosszolgálatot és ennek polgári párját. Ugyanakkor új testületeket akarnak létrehozni, mint például a csendőrséget, amire pedig nincs szükség. A párt nem hagyja ki a fiatalon - akár 35 éves kortól - nyugdíjba vonuló, a társadalomnak problémát jelentő emberek kérdését sem. A Jobbik,  a Fideszhez hasonlóan, szigorítaná a büntetési tételeket.

"Az LMP programja gyönyörű és helytálló diplomamunka, ha a társadalmi oldalról nézzük és nem rendőri szemszögből. Ám a benne szereplő elgondolásokból kimarad a változtatások mikéntje. Talán mert rendészeti szakembert, rendőrt nem is tud a párt felmutatni. Az LMP programjából hiányoznak a konkrétumok, és az is, hogy a rendőrségnek gazdasági szempontból hogyan kellene működnie" - mutatott rá Tarjányi, hozzátéve, "szakpolitikust sehol sem látok; az, hogy rendőrből politikussá válhatott valaki, csak egy embernek, Pintér Sándornak adatott meg”.

Tarjányi hiányolja, hogy egyik párt sem foglalkozik a vám- és pénzügyőrséggel, és azzal, hogy míg a rendőrség gazdaságilag régiók szerint működik, minden más területen megmaradt a megyerendszer, ami miatt a testület "félszárnyú madárnak" tűnhet. S hogy miért nem valósult meg a teljes régiósítás? A biztonságpolitikai szakértő ennek okát a pozíció megtartásához való ragaszkodásban látja. A megyei rendszerben ugyanis háromszor annyi a különböző előnyöket élvező vezetők (főkapitányok és helyetteseik) száma, mint a régiók esetében.