szerző:
Csikász Brigitta
Tetszett a cikk?

Hihetetlenül lehangoló a közbiztonsággal kapcsolatos programok lapossága - vélekedett a hvg.hu-nak Finszter Géza kriminológus a pártok elképzeléseiről. Nem volt sokkal jobb véleménye Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőnek sem, aki szerint programok helyett kommunikációs üzeneteket kapnak a választók.

A hvg.hu-nak adott korábbi interjújában Bencze József országos rendőrfőkapitány emlékeztetett arra, hogy a pártok választási programjaiban a közbiztonság mindig előkelő helyen szerepelt, s ennek rendezését valóban kiemelt fontosságúnak mondja a bal- és a jobboldal egyaránt. A rendpárti szólamok az utóbbi években felerősödtek, s szinte minden párt hangsúlyosan szerepelteti programjában.

Az MSZP közbiztonsági programját tartja a legsemmitmondóbbnak Finszter Géza kriminológus, ám a többi párt elképzeléseiről sincs jó véleménye. Mint a hvg.hu-nak elmondta, a pártok öntelt, magabiztos megnyilatkozásaiban a kételynek, a kérdésfeltevéseknek nyoma sincs. Fel sem vetődik, hogy bizonyos problémákat a megoldási lehetőségek, a tennivalók felsorolása előtt talán alaposan meg kellene vizsgálni minden oldalról.

Finszter Géza a HVG-nek 2009 decemberében adott interjújában a Fidesz „három csapás” koncepciójával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a szigorú büntetőszankciók kilátásba helyezése nem megoldás a bűnözés visszaszorítására. A „három csapást” hirdető politikusok is az irracionalitás talajára tévedtek - vélekedett, szerint nem gondolják végig például azt, hogy a szigorúbb büntetési tételek ugrásszerűen növelik a börtönnépességet, mivel nő a börtönön belüli bűnözés, és bővül az utánpótlás, hiszen egyre többen szocializálódnak, pontosabban antiszocializálódnak a fogságban. Finszter úgy értékelte az intrjúban, hogy a szigorú retorziók elrettenthetnek ugyan néhány embert, de elszántabbá is tehetik az elkövetőket, akik a fegyverhasználattól sem riadnak vissza, hogy mentsék az irhájukat. Szerinte a kriminológia történetének legnagyobb diadala a bűnüldözés humanizálása; maga a bűn ugyanolyan szörnyű, de a bűnüldözés, a büntetőeljárás emberségesebb lett.

Többet várt a szocialista párttól és a Fidesztől Tarjányi Péter, volt rendőr, biztonságpolitikai szakértő is. Ő is csalódásának adott hangot, mivel a közbiztonsággal kapcsolatos elképzelések egyáltalán nincsenek részletesen kidolgozva. Ez alól - szerinte - kivétel az LMP programja, amelyben az ok-okozati összefüggéseket is feltárják, például az úgynevezett  "megélhetési bűnőzőkkel" kapcsolatban megállapítják, hogy a tolvajok megbüntetése önmagában még nem oldja meg a problémát.

Szinte valamennyi pártprogram a korrupció elleni harcot tűzte a zászlójára, miközben egyik program sem feszegeti a pártfinanszírozás problémáját, jegyezte meg Tarjányi. Igazából csupán az MSZP-nek, a Fidesznek, a Jobbiknak és az LMP-nek van a közbiztonságra vonatkozó programja - tette hozzá. A szocialisták az elmúlt nyolc év alatt bizonyíthattak volna, de nem tették; a rendőrség tavaly is komoly forráshiánnyal  indult, és csak akkor kapott több pénzt, amikor baj lett, többek között megkezdődtek a romagyilkosságok. Tarjányi szerint furcsa, torz irányítási rendszer jellemezte ezt az időszakot, például a Zsanett-ügy miatt felmentett országos rendőrfőkapitányt, Bene Lászlót a bejelentéskor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök megtapsolta.

Tarjányi szerint  a kormánynak fel kellett volna ismernie azt, hogy a rendőrség létszám tekintetében komoly tartalékokkal bír. Ezért sem ért egyet a szakértő a többi párt szándékával, hogy több ezer fővel növeljék a rendőrség létszámát. Úgy véli, elegendő a létszám, csak racionális átcsoportosításra van szükség.

A Fidesz programját  Lázár János, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnökének a neve fémjelzi, legfőbb eleme pedig a már sokat emlegetett három csapás elve, ami a visszaeső bűnözők esetében duplájára emelné a büntetési tételt. "A párt programja számomra csak politikusaik nyilatkozataival együtt áll össze" - hangsúlyozta Tarjányi. Ezek szerint a Fidesz a kormányalakítás után előkészíti a büntetőtörvénykönyv szigorítását, illetve a gyülekezési, a nemzetbiztonsági és a rendőrségi törvény módosítását. Minderre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a pártnak megvan a kétharmados parlamenti többsége. Ami a „rendőrt minden településre” követelő szlogent illeti, az utcán járkáló egyenruhásokhoz megfelelő működtetési körülmények és költségek kellenek. Ahhoz, hogy tíz rendőrt kivezényeljenek a közterületre, legalább hat-hét ember szükséges az őrsön a háttér - ügyelet, ellátás - biztosításához. A Fidesz, miközben felismerte a törvényi változások szükséges voltát, "elfeledkezett" a költségkihatások ismertetéséről.

[[ Oldaltörés (A Jobbik és az LMP) ]]

A Jobbik közbiztonsági  programja a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének elgondolásait tartalmazza. „A rendőrök szempontjából ez a legbarátságosabb program, igencsak rendpárti. Ám a Jobbik vezetőinek kommunikációja ennek ellentmond, hiszen például az állandóan emlegetett "húsz évet a húsz évért" az igazságszolgáltatás, illetve a törvények teljes figyelmen kívül hagyását feltételezi.

Tarjányi megjegyezte, hogy a Jobbik az a párt, amely foglalkozik a rendőrséget és a titkosszolgálatokat érintő szervezeti változtatásokkal, például azzal, hogy az utóbbiból öt helyett elégnek tartanának kettőt is: a katonai hírszerzési és elhárítási titkosszolgálatot és ennek polgári párját. Ugyanakkor új testületeket akarnak létrehozni, mint például a csendőrséget, amire pedig nincs szükség. A párt nem hagyja ki a fiatalon - akár 35 éves kortól - nyugdíjba vonuló, a társadalomnak problémát jelentő emberek kérdését sem. A Jobbik,  a Fideszhez hasonlóan, szigorítaná a büntetési tételeket.

"Az LMP programja gyönyörű és helytálló diplomamunka, ha a társadalmi oldalról nézzük és nem rendőri szemszögből. Ám a benne szereplő elgondolásokból kimarad a változtatások mikéntje. Talán mert rendészeti szakembert, rendőrt nem is tud a párt felmutatni. Az LMP programjából hiányoznak a konkrétumok, és az is, hogy a rendőrségnek gazdasági szempontból hogyan kellene működnie" - mutatott rá Tarjányi, hozzátéve, "szakpolitikust sehol sem látok; az, hogy rendőrből politikussá válhatott valaki, csak egy embernek, Pintér Sándornak adatott meg”.

Tarjányi hiányolja, hogy egyik párt sem foglalkozik a vám- és pénzügyőrséggel, és azzal, hogy míg a rendőrség gazdaságilag régiók szerint működik, minden más területen megmaradt a megyerendszer, ami miatt a testület "félszárnyú madárnak" tűnhet. S hogy miért nem valósult meg a teljes régiósítás? A biztonságpolitikai szakértő ennek okát a pozíció megtartásához való ragaszkodásban látja. A megyei rendszerben ugyanis háromszor annyi a különböző előnyöket élvező vezetők (főkapitányok és helyetteseik) száma, mint a régiók esetében.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
650 lóerős villanyautóként támad a BMW i7

650 lóerős villanyautóként támad a BMW i7

Orbán: Németország pénzt keres az uniós tagságunkon

Orbán: Németország pénzt keres az uniós tagságunkon

Nagy Blanka otthagyta a Momentumot

Nagy Blanka otthagyta a Momentumot