Az országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében. Ahogy arra számítani lehetett, a választók többsége által támogatott párt győzelme jelentősen növelte a hazai internetezők hangulatát, és ezáltal a hvg.hu NetHangulat index értékét. A márciusban még 23 ponton álló index április végére 37 pontra ugrott, és ez a 14 pontos emelkedés példátlan az index közel öt éves történetében.
Az NRC 2005 őszén kezdte vizsgálni az internetes társadalom hangulatát – első alkalommal 42 pontot mértünk, néhány hónappal később, 2006 tavaszán – a választások idején – pedig 47 ponttal az index elérte eddigi maximumát. Júniusban viszont már csak 27 ponton állt az index, amely a megszorító intézkedések bejelentésének hatására egyetlen hónap alatt 13 pontot zuhant, és a későbbiekben már nem is tudott tartósan 30 pont fölé kerülni. Az eddigi mélypont 2009 márciusában következett be: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe repítette az indexet.
A mostani 37 pontos érték ehhez, de az elmúlt hónapokra jellemző 20-23 pont körüli értékhez képest is kifejezetten magasnak mondható – kérdés, hogy a 2006-hoz hasonlóan idén is gyors zuhanás következik-e nyárra, vagy az új kormány megalakulása és első intézkedései után is megmarad a relatíve optimista hangulat.
A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte, és a jelentős javulás ellenére áprilisban is a pesszimisták vannak többségben. A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány márciusban 81 százalék volt, a választásokat követően pedig 61 százalék. A borúlátók arányának 20 százalékpontos csökkenése mellett ugyanakkor az optimisták aránya csak 12 ponttal – 14-ről 26 százalékra nőtt. A hiányzó 8 százalék a bizonytalanoknál jelenik meg: az internetezők 13 százaléka nem tudja megítélni, hogy jó avagy rossz irányba mennek-e a dolgok – a kérdésben állást foglalni nem tudók arányának növekedése a választás után, de még az új kormány megalakulása előtt természetes dolog.
Magyarországon inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok? | | február | március | április | Optimista Egyértelműen vagy inkább jól alakulnak a dolgok | 14% | 14% | 26% | Nem tudja megítélni | 3% | 5% | 13% | Pesszimista Egyértelműen vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok | 83% | 81% | 61% |
|
Az index értéke természetesen az összes demográfiai szegmensben nőtt, de a férfiak (40 pont) továbbra is optimistábbak, mint a nők (34 pont). Az index az átlagosnál magasabb a fővárosban élők (42 pont) és az 50 felettiek (44 pont) körében, míg a 30 évesnél fiatalabbak esetében átlag alatt marad (32 pont).
Az elmúlt hónapban bemutattuk, milyen összefüggés van a Nethangulat index értéke és a pártszimpátia között. A választások előtt az MSZP-szavazók körében állt legmagasabban, míg a Fidesz és a Jobbik szimpatizánsainak körében a legalacsonyabban az index. Április végére a helyzet megváltozott: az új kormánypártra szavazók esetében 15-ről 48-ra nőtt az index értéke, így e kör érzi leginkább úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok; a szocialista szavazók esetében viszont 51-ről 40-re esett az érték – ők tehát pesszimistábbak lettek, ám még így is jobbnak ítélik a helyzetet, mint az átlag internetező. Érdekes a Jobbik-szavazók helyzete: esetükben is jelentősen, 13 ponttal emelkedett az index értéke, de a mostani 26 pont is bőven átlag alatti, így tehát a radikális párt hívei – hangulatjavulásuk ellenére – továbbra is a legpesszimistábbak közé tartoznak. (Az LMP-szavazók csoportja átlagos, 36-os indexértékkel rendelkezik.)
[[ Oldaltörés (2. oldal: Csodavárás minden szinten) ]]
Várjuk a csodát makroszinten…
| Az ország jelenlegi helyzete | Az ország várható helyzete egy év múlva | 2009. V. | 24 | 27 | 2009. VI. | 24 | 27 | 2009. VII. | 25 | 29 | 2009. VIII. | 24 | 28 | 2009. IX. | 26 | 29 | 2009. X. | 26 | 29 | 2009. XI. | 26 | 30 | 2009. XII. | 25 | 28 | 2010. I. | 26 | 31 | 2010. II. | 25 | 31 | 2010. III. | 26 | 33 | 2010. IV. | 27 | 38 |
|
A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.
Bár a választások következtében – ahogy láttuk – jelentősen javult az internetezők közhangulata, ettől az ország helyzetét jelen pillanatban még nem látják jobbnak; ez az index mindössze 1 ponttal nőtt, és április végén 27 ponton állt. A vizsgált paraméterek közük egyedül a demokrácia működését ítélték jobbnak, mint előző hónapban (ez nyilvánvalóan összefüggésben van a választásokkal), a többi tényezőt hasonlóan értékelték meg, mint március végén: a leggyengébb átlagértéket továbbra is a gazdasági helyzet (ötös skálán 1,71), valamint az egészségügyi ellátás (2,0) kapta.
A várakozásokat jelző index értéke ugyanakkor 5 ponttal emelkedett, és a mostani 38 pont 11-gyel haladja meg az ország jelenlegi helyzetére vonatkozó mutatóét. Mindez azt jelzi, hogy a netpolgárok valóban szinte csodát várnak a kormányváltástól, és az összes területen nagyon jelentős javulásra számítanak a következő 12 hónapban. Leginkább az ország gazdasági helyzetében várnak jelentős mértékű pozitív változást, de az egészségügyben és a szociális ellátásban is komoly előrelépésben bíznak.
… és várjuk mikroszinten is
| Az egyén jelenlegi helyzete | Az egyén várható helyzete egy év múlva | 2009. V. | 43 | 47 | 2009. VI. | 45 | 49 | 2009. VII. | 46 | 50 | 2009. VIII. | 46 | 50 | 2009. IX. | 46 | 52 | 2009. X. | 45 | 50 | 2009. XI. | 46 | 50 | 2009. XII. | 44 | 50 | 2010. I. | 46 | 52 | 2010. II. | 47 | 53 | 2010. III. | 45 | 51 | 2010. IV. | 45 | 53 |
|
A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.
A személyes helyzetre vonatkozó várakozásokról ugyanaz mondható el, ami az ország helyzetével kapcsolatos indexeknél leírtunk. Az index 53-as értéke 8 ponttal haladja meg az aktuális mutató értékét, a netpolgárok tehát úgy érzik, az új kormány működése saját életükben is pozitív tendenciákat indít majd el: anyagi helyzetükben és munkájukban egyaránt számottevő javulásra számítanak
[[ Oldaltörés (3. oldal: Már most jobban bízunk a kormányban, pedig még nincs is) ]]
A Nethangulat index növekedésével gyakran együtt jár a különböző intézmények iránti bizalom erősödése. Az elmúlt hónapban is több szervezet esetében megfigyelhettünk 2-3 tizedpontos emelkedést, a presztízs jelentős javulását azonban a lista három sereghajtójánál regisztrálhattuk. A politikai intézmények bizalmi indexének növekedése nyilvánvalóan a választások következménye. A pártok esetében az index 5 tizedponttal nőtt, de ugyanilyen mértékű növekedés figyelhető meg a parlament és ennél is jelentősebb – 7 tizedpontos – a kormány esetében. Utóbbi két érték azért különösen érdekes, hiszen se az új kormány, se az új országgyűlés nem állt még fel. A bizalom növekedése azonban minden bizonnyal már a változásnak szól, és valószínűsíthető, hogy a következő egy-két hónapban – amikor már nem csak a megkérdezettek egy részének fejében, hanem a valóságban is megújulnak ezek az intézmények – tovább nő majd a presztízsük.
Intézmények bizalmi indexe (10-es skálán) | | március | április | változás | ENSZ | 5,1 | 5,4 | fel | Alkotmánybíróság | 5,3 | 5,2 | le | NATO | 4,8 | 5,1 | fel | Európai Unió | 4,9 | 5,0 | fel | Civil szervezetek | 4,4 | 4,7 | fel | Ügyészség | 4,4 | 4,6 | fel | Rendőrség | 4,3 | 4,6 | fel | Bíróságok | 4,5 | 4,5 | - | Ombudsmanok | 4,3 | 4,5 | fel | Köztársasági elnök | 4,3 | 4,5 | fel | Önkormányzatok | 4,1 | 4,3 | fel | Egyházak | 3,7 | 3,9 | fel | Kormány | 2,5 | 3,2 | fel ! | Parlament | 2,6 | 3,1 | fel ! | Politikai pártok | 2,2 | 2,7 | fel |
|
A felmérést az NRC 2010. április 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.