Kiricsi Gábor (hvg.hu)
Kiricsi Gábor (hvg.hu)

A parlamenti bizottságoknak – bár elosztásuk hatalmi osztozkodásnak s pozícióhalmozásnak tűnhet – hagyományosan a szakmai viták lebonyolítása a céljuk. Annak pedig egyszerre van szimbolikus és stratégiai jelentősége, hogy mely testületeket melyik ellenzéki pártnak engedik át.

Ahhoz aligha férhetett kétség, hogy a Jobbiknak a parlament külügyi bizottságának elnöki posztjára benyújtott igénye puszta kampányfogás, realitása nem sok van. A középutas kormányzásra készülő Fidesz saját magát hozná lehetetlen helyzetbe, ha ezt a fontos pozíciót átengedné az önálló külpolitikai vonalat vivő radikálisoknak.

A bizottságok annak ellenére fontos testületei a parlamentáris demokráciának, hogy sokan feltehetően a politikai célú meddő viták képzetét kapcsolják hozzájuk. A parlamenti állandó bizottság ugyanis eredeti céljai szerint az a fórum, ahol hasonló szakmai alapokon álló emberek vitatják meg a törvényjavaslatokat és a módosító indítványokat. Ilyen szakviták lebonyolítására ugyanis az országgyűlés plenáris ülése az összes jelenlévő képviselővel nem alkalmas.

A bizottságnak a törvényelőkészítő munka mellett ellenőrző funkciója is van: bármilyen politikai szereplőt behívhat és beszámolót kérhet. Ha a meghallgatásra az illető nem megy el, annak is lehet politikai jelentősége. A közjogi méltóságok ugyancsak beszámolnak munkájukról a bizottságok előtt, emlékezetes például, hogy Szabó Máténak, állampolgári jogok biztosának a bizottságokban ülő kormánypárti többség tavaly úgy adta tudtára, mit gondol a „cigánybűnözésről” szóló nyilatkozatáról, hogy nem fogadták el éves beszámolóját.

A frakciók keddi egyeztetése
©

A bizottságokban folyó vitáknak igenis van funkciójuk – mondja a hvg.hu-nak Hack Péter, aki szerint nagy baj, hogy idehaza a közvélemény fölösleges és meddő dolognak tartja a vitázást. „Az európai civilizáció évezredes meggyőződése, hogy a szembenálló, különböző érdekeltségű felek szabad vitája sokkal inkább segít megtalálni egy probléma jó megoldását, mint az egyoldalú, diktatórikus döntések” – szögezi le a volt országgyűlési képviselő, aki 1994–1998-ig az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke volt.

Stratégiai kérdésekben persze aligha győzi meg az egyik oldal érvelése a másikat, de a bizottsági viták arra feltétlenül alkalmasak, hogy a törvény előterjesztőjéétől eltérő álláspontok is előkerüljenek, vagy hogy a bizottság előtt meghívott szakmai érdekképviseleti szervek mondják el róla a véleményüket. Ráadásul a politikában igenis van súlya annak, ha egy bizottság előtt felvázolt, de figyelmen kívül hagyott ellenzéki prognózis végül beválik, hiszen ez érveket szolgáltat a kormánypárt szakmai kompetenciáival szemben. De ellenkező irányú is lehet a lelepleződés: az idei választások első fordulójában botrányt okozó hosszú sorbanállások kapcsán minden ellenzéki sejtetéssel szemben a törvény módosításakor egy fideszes képviselő érvei győzték meg a többséget arról, hogy egyetlen szavazókör legyen kijelölve az igazolással szavazók számára.

A bizottsági munka hatékonyságát azonban rontja, hogy nagyon nagy létszámúak lettek (jelenleg 386 bizottsági hely jut 18 bizottságra, ami 21 fős átlag) – emlékeztet Hack Péter, aki szerint ha a kisebb parlament bevezetésével a bizottsági helyek száma is csökken, az végeredményben hatékonyabbá teheti a testületek munkáját. Az sem használ a szakmai nívónak, hogy a bizottsági helyekért pluszpénz jár, ráadásul egymást is helyettesíthetik a tagok, így olyanok is beülnek a bizottságokba, akik sokáig be sem néznek az ülésekre, a tiszteletdíjra azonban igényt formálnak.

A bizottságokban kormánypárti többség van (kivéve a nemzetbiztonságit, ahol egyenlően oszlanak meg ellenzék és kormányerő között a posztok), a testület elnöki tisztére mégsem csupán presztízs- és protokollokokból hajtanak a pártok. A Jobbik például éppen azért nem kapja meg a külügyi bizottságot, mert a többi párttól eltérően bizonyára az EU-val szembehelyezkedő, az arab világ felé nyitó külpolitikai fordulatot valósítana meg. Márpedig egy jobbikos bizottsági elnök (a bizottsági elnököket ráadásul maga a parlamenti többség szentesíti) nyilatkozataival lényegében önálló külpolitikát vinne, állandó magyarázkodásra kényszerítve a külügyi tárcát. A külügyi bizottsági elnöknek jelentős többletjogosultságai vannak, külföldi delegációk érkezésekor a kapcsolatteremtési eszközök gazdagabbak. A testületi ülések napirendjének meghatározásával, a napirendi pontokra tett javaslatokkal, meghívó kiküldésével pedig készhelyzeteket tud teremteni.

Míg az Egyesült Államokban minden bizottsági elnök kormánypárti, a volt diktatúrákban a kulcsbizottságokat, ahol a legnagyobb jelentősége van a parlamenti ellenőrzésnek, rendszerint átadják az ellenzéknek. Ilyen a költségvetési bizottság, a titkosszolgálatokat felügyelő bizottság, esetleg a honvédséget felügyelő bizottság.

Ki az ellenzék vezető ereje?
©

Az MSZP a keddi állapot szerint nem kapta meg a külügyi bizottság elnöki posztját, ehelyett a nemzetbiztonsági bizottságét kérte, emellett a számvevőszéki és költségvetési, illetve a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnökletére jelezte igényét. Az első hagyományosan ellenzéki vezetésű bizottság, s az LMP nem tart igényt rá, ők csak a fenntartható fejlődés bizottságának vezetését kérték. (A nemzetbiztonságot érintő prognózisokról olvassa el cikkünket.)  Kedd délután végül megegyezett a Jobbik és az MSZP: a szocialistáké lett a számvevőszéki, költségvetési bizottság elnöki posztja, a  Jobbik vezetheti a nemzetbiztonsági bizottságot. Kérdés persze, hogy a parlamenti többség, azaz lényegében a Fidesz rábólint-e ez utóbbira: nem túl jó ugyanis az üzenete annak, ha a nemzetbiztonsági bizottság élén egy radikális párt képviselője áll.

A foglalkoztatási bizottság választása azt jelzi, hogy az MSZP újból a munkavállalók érdekében felszólaló baloldali párttá kíván válni. A Fidesz a leghangzatosabb ígéretét – az egymillió új munkahelyet tíz év alatt – éppen a foglalkoztatás terén tette, a szocialisták tehát a bizottsági üléseken kérhetik számon a Fidesz szakpolitikusait.

Az MSZP ragaszkodása a költségvetési bizottság elnöki posztjához főleg szimbolikus üzenetet hordoz: hagyományosan a váltópárt, az ellenzék legnagyobb pártja vezeti ezt a testületet. Nem lehet kétségünk afelől, hogy a Jobbik is szimbolikus jelentősége miatt ragaszkodott hozzá (az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság vezetése, s az alkotmányügyi bizottság alelnöki posztja mellett). 

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Részben megegyeztek a pártok a parlamenti ülésrendről

A parlamenti ülésteremben elfoglalt oldalakban megegyeztek a pártok az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő szerdai megbeszélésükön, de az ellenzéki frakciók egymás mellett elfoglalt helyéről további egyeztetést kell tartani.

MTI Itthon

A bizottsági posztokon alkudoztak a pártok

Az új parlamentben várhatóan 19 állandó bizottság működik majd, a jelenlegiek mellett újként jön létre a fogyasztóvédelmi testület. Az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő pénteki egyeztetésen nem tudtak megegyezni az ellenzéki pártok az egymás között felosztható parlamenti bizottsági elnöki és alelnöki posztok arányáról. A külügyi bizottság elnöklésének ügye nyitott maradt, az MSZP szerint ezt a testületet továbbra is az ellenzéknek kell vezetnie. Megállapodás született a frakciók parlamenti patkóban elfoglalt helyéről.

MTI Itthon

Öt alelnöke lesz az Országgyűlésnek

Elfogadták a frakciók képviselői Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője javaslatát, miszerint három kormánypárti és két ellenzéki alelnöke legyen a Háznak.

Meghalt egy rab a szegedi börtönben

Meghalt egy rab a szegedi börtönben

Parlagfű-mentesítést is tartanak a magyar bárányok, mielőtt az olasz ünnepi asztalra kerülnek

Parlagfű-mentesítést is tartanak a magyar bárányok, mielőtt az olasz ünnepi asztalra kerülnek

Újabb razzia volt a Fészeknél

Újabb razzia volt a Fészeknél

Hogyan válasszak designert?

Hogyan válasszak designert?

Újabb tanulmány szerint okozhat rákot a bacon

Újabb tanulmány szerint okozhat rákot a bacon

Zavart férfi sétált be két benzineskannával a New York-i Szent Patrik-katedrálisba

Zavart férfi sétált be két benzineskannával a New York-i Szent Patrik-katedrálisba