A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
"Az alkotók az elkészült filmet - amely olyan, a film számára készült felvételeket is tartalmaz, amelyeken nem mint közszereplő jelenek meg - nekem nem mutatták be, annak nyilvánosságra hozatalához nem adtam a hozzájárulásomat" - áll abban a sajtóközleményben, amelyet az egykori kommunista belügyminiszter, Biszku Béla adott közre szerdán.
A Bűn és büntetlenség című film részben vagy egészben történő bemutatásához továbbra sem járulok hozzá - szögezi le közleményében Biszku Béla, aki a polgári törvénykönyv 80. paragrafus (2) bekezdésében foglalt személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezéseire hivatkozik, amely szerint családtag, hozzátartozó nem, kizárólag az érintett nyilatkozhat a film nyilvános bemutatását illetően. "Kérem, hogy a továbbiakban a fentebb említettek alapján a Bűn és büntetlenség című film nyilvánosságra hozatalát illetően kizárólag az általam tett nyilatkozatot vegyék figyelembe" - írja közleményében az egykori belügyminiszter.
A Bűn és büntetlenség című filmet a Mandiner blog két újságírója, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás forgatta Biszku Béláról, az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni felelősségre vonásokban részt vevő belügyminiszterről. A film bemutatásához Biszku Béla és családja először nem járult hozzá, de az elmúlt szerda délutáni szűk körű vetítést megelőzően a készítők arról tájékoztatták a hvg.hu-t, hogy a család - miután megtekintette a filmet - megváltoztatta korábbi döntését. A filmet azóta - többé-kevésbé szűkebb körben - többször bemutatták.
A múlt kedden a parlament kulturális bizottságában is részleteket mutattak be a filmből az alkotók jelenlétében. A bizottság akkor országgyűlési határozati javaslatot fogadott el, amelynek értelmében nem lehetne személyiségi jogokra hivatkozva betiltani történelmi dokumentumfilmeket.
