Tocsik-alvállalkozóhoz vezetnek egy játszótérpályázat szálai

„Grandiózus játszótérfejlesztésre irányuló kormányzati törekvésekről” lelkendezett egy budapesti üzletasszony – az Info-Datax Kft. munkatársa – 2008 tavaszán Gelencsér Gézának, a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnökének. A Koppány folyóról elnevezett ötvenhat somogyi kistelepülést tömörítő Koppányvölgy polgármesterei ámultak-bámultak, a kft – mint a HVG birtokába került, 2008. februári keltezésű szórólapjukból is kitűnik – ingyen játszóteret ígért az ötezer lelkesnél kisebb falvaknak. Összesen végül országszerte 237 település kötött szerződést a „projektmenedzsmentet” vállaló céggel.

A jó előre megjósolt pályázatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) 2008. október 18-án írta ki az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap „vidéki lakókörnyezet fejlesztésére” szánt kerete terhére. Az ötezer lelkesnél kisebb települések egyebek mellett parkosításra, piacterek kialakítására pályázhattak. A koppány-völgyieknek gyanús lett a nagy ígérgetés – ingyenes pályázatírás, az áfa összegének utólagos visszaszerzése –, ráadásul drágállották a pályázatokban kalkulált, játszóterenként 5–15 millió forintra taksált, ám esetenként a 20 milliót is meghaladó árat, amennyiért már házat lehet építeni vagy iskolát renoválni. Így a koppány-völgyiek nem ütöttek az Info-Datax képviselőinek tenyerébe. Nem mindenhol voltak azonban ilyen rigorózusak a megkeresettek.

A siker titka Szirtes Gábor, az Info-Datax társtulajdonos-ügyvezetője szerint az volt, hogy akik – mint ők is – régóta foglalkoznak uniós programokkal, tudhatták, előbb-utóbb lesz pénz a játszóterekre, hiszen az EU-szabványosítást jogszabályban írták elő. Az országszerte nyomuló Info-Datax készítette a pályázatokat, fővállalkozóként pedig bevonta a budapesti Bauble Kft.-t. Hónapokig úgy tűnt, a martonvásári játszótérépítő Acer Kft. szállítja majd a mászókákat, várakat, de a játékok gyártásával végül is a kecskeméti Rark Kft.-t bízták meg. Az Acert vezető Telegdy László állítja, minden egyeztetés nélkül váltották le őket a Rarkra, amelyet egyébként be is pereltek, mert szerintük az ő termékeiket másolták le, ráadásul silányabb minőségben, esetenként balesetveszélyes kivitelben. Szirtes ezzel szemben azt mondja, Telegdyék álltak el a szerződéstől, képtelennek bizonyulva megfelelő ütemezésű gyártásra, a Rark eszközeit pedig független minősítő hitelesítette.

A Rark – amelynél nem kívántak a HVG munkatársával beszélni – nyilván vitatkozna a konkurenciával, az viszont tény, hogy számottevő referenciája nem ismert a cégnek, hiszen alighanem a pályázat-előkészület hevében, 2008 júliusában alakult. Tavaly december óta egyetlen tulajdonosa egy kecskeméti hölgy, Roza-Füzék Annamária marketingszakember. Addig a Marshall-szigeteken bejegyzett FV-R Ltd.-é volt a Rark. A titokzatos offshore cég mögött – mint „képviseletre jogosult” – egy másik offshore cég áll, a luxemburgi T-Power Consulting SA. Egyiknek sem szűz terület a magyar piac. A Marshall-szigeteki cég az építőiparban, a luxemburgi pedig műszaki tanácsadásban, az egészségpiacon és ingatlanvállalkozásban érdekelt Magyarországon. A T-Power képviselője, Egressy Zoltán, 1995–1998 között a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságát erősítette, 1995–1996-ban pedig tagja volt a Tocsik Márta sikerdíjbotrányában alvállalkozóként elhíresült Utilitas Rt. igazgatóságának is.

Szirtes állítja, ő nincs szerződésben a Rarkkal, számára a Bauble részvétele a garancia. Ezt a céget szintén erre az ügyletre gründolták tavaly májusban, de Szirtes bízik az ügyvezetőben, aki – állítja a megbízó – profi építőipari szervező. Az illető, a diósdi Kupeczki László – aki Szirtessel üzente, hogy nem kíván a HVG munkatársával beszélni – cégérdekeltségei jelenleg a pénzügyi kiegészítő szolgáltatások, illetve az informatika területén serénykednek.

Hogy mennyivel dobja meg az árat a számos alvállalkozás, nehezen kalkulálható. Szirtes mindenesetre úgy érvel, korántsem túlzott a pályázatban igényelt átlagos összeg, tekintve hogy a játékok szabványos gyártása mellett szempont az is, hogy a mintegy ezer négyzetméteres ingatlanokat be kell keríteni, a mászókák alá – betonalapozást követően – gumiból vagy egyéb időjárásálló anyagból esésvédő alapzatot kell fektetni, majd következik a környezet parkosítása.

Az eredményről megoszlanak a vélemények. A Bács-Kiskun megyei Csengődön, ahol az októberi falunapra elkészült az új játszótér, a polgármester elégedett. Baltás István a HVG-nek elmondta, 12 millió forintba került a beruházás, csaknem tízmilliót nyertek hozzá az EU-tól, és a pénzt – utólagos finanszírozásról lévén szó – március végére várják az FVM-hez tartozó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH). A Nógrád megyei Bér első embere, Matics János ezzel szemben a fenntartásait hangsúlyozta. Mint mondta, nem hajlandó fantomokkal szerződni, amivel arra utalt, hogy erőfeszítései ellenére sem tudott személyes találkozót elérni a budapesti cég embereivel.

Amit a polgármester titokzatoskodó fontoskodásnak vél, az az Info-Datax értelmezésében nyomasztó munkateher. Szirtes sorolja: 2008 eleje óta bejelentkeztek összesen 2800 településen, 237-tel megállapodtak, elkészítették a pályázatokat, a bírálatok folyamatban vannak. Az MVH bürokráciája tavaly ősszel kezdte el kiértesíteni a nyerteseket. Reményei szerint 130 győztesük lesz (ez tízmilliós átlaggal számolva 1,3 milliárd forint). Eddig három játszótér készült el, a csengődi mellett Homokszentgyörgyön és Örménykúton.

Pénzt senki sem kapott még vissza – ez már Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár válaszából derült ki. Gőgös a HVG-nek elmondta, az MVH-hoz önkormányzati forrásokból már eljutottak olyan hírek, hogy aggályos lehet a játszótértender, így a hivatal előzetes adatgyűjtésbe kezdett. Ha szükséges, megindítja a formális vizsgálatot, sőt súlyosabb esetben büntetőhatóságokhoz is fordulhat. Az államtitkár szerint a hivatalnak főképp arra kell választ kapnia, miért mellőzték a beruházó önkormányzatok a közbeszerzési eljárást, hiszen minden, 8 millió forintnál drágább beszerzés ajánlatkérés-köteles. Szirtes ezzel szemben közbeszerzési szakjogászokra hivatkozva úgy érvel, hogy a fenti összeg az eszközbeszerzésre vonatkozik, a játszótér ellenben építési beruházás, aminél 15 milliós a határ, a tender kiírásáról pedig a jegyző dönt. Az értelmezési dilemmán alighanem elgondolkodnak még az MVH-ban, addig azonban egy vasat sem kapnak a falvak – derült ki Gőgös szavaiból, aki azt is kilátásba helyezte, hogy újra átnézik az árajánlatokat, s ha az értékek nem stimmelnek, végleg ugrik a pénz.

RÁDI ANTÓNIA