A közel 220 forintos svájci frank árfolyam hátborzongató lehet azok számára, akik még 160 forintos árfolyamon vettek fel devizahitelt, de az adósoknak még ennél is lehet rosszabb: egyes szakértők szerint heteken belül akár 225 forint fölé is csúszhat az árfolyam. Sőt, valójában már afölött is van, hiszen a bankok nem a Magyar Nemzeti Bank vagy saját középárfolyamukhoz, hanem saját eladási áraik alapján számítják az éppen aktuális havi törlesztő részlet összegét. Az adósok - becslések szerint legalább 1,7 millió háztartás - tehát közvetlenül a pénztárcájukon érzik a forint drámai gyengülését. Márpedig a hazai fizetőeszköz gyengülésében nemcsak a nemzetközi pénzügyi környezet, hanem a kormány gazdaságpolitikája, az IMF-hez való viszonya, az Orbán Viktor által kikiáltott „gazdasági szabadságharc”, a néha ellentmondó kormányzati kommunikáció is nagy szerepet játszik, ebben a gazdasági szakértők egyetértenek.

A Fidesz támogatása ennek ellenére változatlanul erős. "Alapvetően nem lesz hatással a Fidesz népszerűségére az önkormányzati választások előtt a forint gyengülése, amennyiben a közeljövőben nem romlik még látványosabban az árfolyam, és amennyiben ez az ügy nem válik a politikai viták elsődleges témájává" - véli Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője. A hvg.hu-nak nyilatkozó szakértő emlékeztetett arra, hogy a szintén drámai forintgyengülést okozó Kósa-Szijjártó nyilatkozatok és az IMF-tárgyalások megszakítása sem gyakorolt hatást a Fidesz népszerűségére. Igaz ugyan, hogy Kósa Lajos és Szijjártó Péter népszerűsége akkor mintha némiképp csökkent volna, a „gazdasági szabadság” kikiáltása után viszont Matolcsy György népszerűsége nőtt a legnagyobb mértékben. "Az az irány, amit a Fidesz minderről belpolitikai szinten képvisel, tehát a „szabadságharc” és az önálló, külső kényszerektől mentes gazdaságpolitika, önmagában egy népszerű célkitűzés a választók körében" - magyarázta az elemző.

A Fidesz-szimpatizás nem a kormányt hibáztatja

Azért sem rendítheti meg különösebben a Fideszt a jelenlegi forintgyengülés, mert a forint árfolyamának alakulása - mint minden gazdasági esemény - csak nagyon áttételes hatással van a politikai preferenciákra - mondta Krekó Péter. Amíg még tart a kormányváltás utáni eufória (és még tart), addig a választók egy része a devizahitelek emelkedését is máshogy, kisebbnek és jelentéktelenebbnek ítélheti meg. A sajtóban és azon keresztül a választók fejében ráadásul nincs egységes álláspont arról, hogy mi is okozta a drámai gyengülést: a kormányzati attitűd (beleértve az IMF-fel szembeni konfliktust és a sokszor egymásnak ellentmondó kommunikációt), vagy a bizonytalan gazdasági környezet. "Egy olyan választó, aki elkötelezett híve a Fidesznek, inkább ez utóbbinak tulajdonítja az árfolyamváltozást" - mutat rá a szakértő

A Fidesz most még hátradőlhet. Jelenleg sem az ellenzék, sem a média nincs abban a helyzetben, hogy azt a benyomást erősítse, miszerint a forintgyengülés a kormány hibája. Ebben a közegben a választók szemében a felelős nem, vagy nem kizárólagosan a Fidesz. Az, hogy elvesztettük az IMF védőhálóját, közvetett hatást gyakorol az árfolyamra: alapvetően a külső mozgások rángatják a forintot. "Most is a piac pesszimista hangulata vezetett a gyengüléshez. Az más kérdés, hogy jobban gyengül a forint, mint a többi valuta. Sérülékenységét növelte ugyan a kormány, de ettől függetlenül elmondható, hogy a külső tényezők eredményezik a gyengülést" - emlékeztetett Krekó Péter.

A Fideszt segíti, hogy az ellenzék nem igazán kapaszkodik rá a témára. Utóbbi inaktivitást Krekó az ellenzék gyengeségének tulajdonítja. "A gazdasági tematika az LMP politikájában gyakorlatilag egyáltalán nem jelenik meg, ezzel kapcsolatos kérdésekben ritkán, és nem is átütő erővel nyilatkoznak. A Jobbiknak kötelezően üdvözölniekellett az IMF-től való leszakadást, ezért nem érvelhetnek amellett, hogy a Valutaalappal újra tárgyalni kell. Az MSZP pedig működőképessége határára ért, olyannyira lebénult a belső konfliktusok miatt, hogy kifelé már alig kommunikál, krónikus mondanivaló-hiányban szenved, nincs üzenete a választók számára".

Később ebből még bajuk lehet

A kormánypárt mégsem lehet teljesen nyugodt, a gyengülés ugyanis közép-és hosszútávon még ellenzéki aktivitás nélkül is kikezdheti a kormány népszerűségét. "Óriási tömeget érint a forintgyengülés, ezek az emberek a zsebükön érzik ennek a hatását. A kormány hangzatosan megígérte, hogy a devizahitelesek védelmében látványos intézkedéseket hoz, de eddigi intézkedései inkább nehezebb helyzetbe hozták a devizahiteleseket. Egyrészt az IMF-szerződés hiánya miatt sérülékenyebb lett a forint, másrészt, ha a bankokra kirótt különadót a pénzintézetek áthárítják az ügyfelekre, akkor azt a devizahitelesek körében tehetik meg viszonylag feltűnésmentesen. Az Állami Eszközkezelő pedig várhatóan csak a csődbe jutott lakáshiteleseken segít, akik csak a kisebbséget alkotják a devizahiteleseknek" - magyarázta az elemző.

IMF. Nem kérünk belőlük

AP

A választói türelem pedig véges. Még tart a kezdeti bizalom, de Krekó szerint ez sem tart tovább megközelítőleg egy évnél. "Ha nagyjából egy év múlva a devizahiteles választók nem látnak eredményeket és nem javul az életszínvonaluk, ha az árfolyamot nem sikerül egy alacsonyabb szinten stabilizálni, akkor ez kikezdi a Fidesz népszerűségét és a közhangulat is romlani fog. Ekkor már az árfolyam nagyobb hatással lesz a politikai preferenciákra. Ez a legnagyobb politikai kockázat, ami a Fideszre leselkedik" - véli.

Egy a tábor, de mások az elképzelések

S noha az embereknek alapvetően tetszik a „szabadságharc”, az IMF-fel szemben tanúsított magatartás törést okozott a jobboldali gazdasági értelmiség körében. "Ha már szabadságharcot emlegetünk,párhuzamot lehet vonni az 1848-as szabadságharccal. Utóbbit a társadalom látszólag egységesen támogatta, így amikor megkezdődött, azok is felsorakoztak mögötte, akik korábban ellenezték a radikális, drasztikus megoldásokat. Mégis maradt egy kritikus kör, amelyik nem értett egyet a szabadságharc céljaival és a Habsburg-házzal való szakítással. Most is hasonló a helyzet. Van egy tényleges törésvonal a jobboldalon a Fidesz körüli csoportokon belül. Sokan gondolják úgy, hogy az IMF-fel való szerződésre szükség lett volna. Az eredeti célja ez is volt a Fidesznek, ez világosan látszik Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiból” - mondta Krekó Péter annak kapcsán, hogy ismert, jobboldalhoz kötődő gazdaságági szakemberek az utóbbi időben a kormányzat gazdaságpolitikáját bírálták.

Az is elképzelhető az elemző szerint, hogy a gazdasági minisztérium belül is konfliktus van ebből: a rövid távú politikai racionalitás és a gazdasági racionalitás folyamatosan viaskodik egymással. "Ha a „szabadságharc” csak az önkormányzati választásokig tart, akkor racionálisnak hathat a Fidesz retorikája, viszont ha középtávon nézzük, akkor politikailag is irracionális. A kétharmad azt tenné lehetővé a Fidesz számára, hogy olyan biztonsági pályát kövessen, ami ugyan járhat népszerűtlen intézkedésekkel is, de nem kell hazardíroznia az egész kormányzati ciklus alatt. Most a Fidesz hazárdjátékot játszik" - magyarázta Krekó Péter.  

Márpedig a hazárdjátékkal igencsak kényelmetlen helyzetbe lavírozta magát a Fidesz. Ha a kabinet visszatér az IMF-hez és új megállapodást köt azok után, hogy paradigmaváltásként hivatkozott a nemzetközi szervezetről való leváltásra, azzal súlyos politikai veszteséget szenvedhet. Ez nem biztos, hogy rögtön meglátszana a népszerűségi adatokban, de az biztos, hogy kártyavárként dőlne össze az a választók számára eddig talán koherensnek tűnő, „függetlenségpárti” gazdaságpolitika, ami inkább improvizatívnak tűnt eddig is - magyarázta Krekó Péter.  "Ez a gazdaságpolitikai kudarc nyílt beismerése lenne. Ezt a helyzetet mind az MSZP, mind a Jobbik kihasználná. Éppen ezért szerintem csak akkor kérné az IMF segítségét a kormány, ha rendkívüli sokk érné a magyar gazdaságot, és csődveszély fenyegetne.  Ez pedig a piaci folyamatokat elnézve továbbra sem kizárható."