Pokorni Zoltán: „Nem lesz együttműködés a Jobbikkal”

Ha nem is feltétlenül kormánytagként, az új oktatáspolitika kidolgozásában hallatni kívánja a hangját Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a budapesti XII. kerület polgármestere. Továbbra is kiáll a hegyvidéki turulszobor mellett, mondván: egy valaha működött kirekesztő szervezet rémtettei miatt nem kellene évszázados történelmi szimbólumokat elvetni.

  • Fahidi Gergely Fahidi Gergely
Pokorni Zoltán: „Nem lesz együttműködés a Jobbikkal”

HVG: Leadta-e már a kopogtatócéduláját? Itt, pár háznyira a polgármesteri hivataltól tapasztaltam, mennyire aktívak például a jobbikosok.

P. Z.: LMP-sek már csöngettek hozzám is, jobbikosok nem. A kopogtatócédulámat pedig nemcsak leadtam, hanem gyűjtöttem is itt, a kerületben a múlt héten.

HVG: Ebben a hagyományosan konzervatív kerületben aligha az LMP veszélyeztetheti a mandátumát.

P. Z.: A Hegyvidéken nem erős a Jobbik, az EP-választások idején legalábbis jóval az országos átlag alatt voltak. Bízom abban is, hogy a Jobbik számára nagyon kedvező politikai klíma megváltozott. Őket a Gyurcsány-korszak hisztérikus, kapkodó, túlfűtött légköre tette egy akár 10 százalékot is meghaladni képes párttá. Bajnai láthatóan lehűtötte a politikai közbeszédet, és ahogy közeledünk a választások felé, egyre kevésbé az a kérdés, ki tudja hangosabban szidni Gyurcsányt vagy a szocialista pártot, hanem az, ki tudja kivezetni az országot a válságból. A Jobbik ellenzéki párt lesz, itt-ott keményeket mond majd, de a mindennapok valóságán ők nem tudnak változtatni.

Fazekas István

HVG: Ebben egészen biztos? Akkor sem kerülnek döntési helyzetbe, ha mondjuk csak az ő formális vagy háttértámogatásukkal lesz meg a Fidesz kétharmada? 

P. Z.: Igen, biztos vagyok. Nem lesz együttműködés a Jobbikkal.

HVG: Helyi szinten, például az elhíresült turulszobor ügyében sem?

P. Z.: Polgármesterként továbbra is megteszek minden törvényes lépést, hogy ez a szobor megmaradjon. Négy éve azt hittem, lehet józan kompromisszumot kötni a főváros vezetésével, és külön emlékművet tudunk majd állítani a kerületben elhunyt polgári és katonai áldozatoknak. Akkor még a szocialisták és az SZDSZ is támogatta ezt, majd Demszky Gáborék visszaléptek a megállapodásunkból. Ami minket illet, tartjuk a megállapodásban ránk eső részt, és készül a polgári áldozatok emlékműve. Nincs sok történelmi szimbólumunk, és azt a keveset, amink van, beleértve az árpádsávot is, hiba lenne megtagadni. Persze azt is el kell fogadni, hogy ez mennyi érzelemmel átitatott kérdés mindkét oldalról. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy egy évtized gyalázata, amíg a Turul Szövetség kisajátította a turult, mégse töröljön el évszázados vagy akár évezredes jelképeket.

HVG: Több olyan nyilatkozatot is tett az utóbbi hónapokban, hogy az ön számára első a polgármesteri tiszt, második az oktatáspolitika, s csak ez után következik az országos politika. A választások és a várható kormányváltás küszöbén is maradt ez a sorrend?

P. Z.: A legfontosabb feladatom továbbra is az, hogy a kerületért dolgozzak. Természetesen nagyon fontosnak tartom, hogy az ország oktatáspolitikájában is részt vegyek. Ha a Fidesz kormányt alakíthat, főként ha ezt egyedül, kompromisszumok nélkül teheti, amire most jó esély kínálkozik, akkor a szakpolitika alakításában rengeteg munka lesz, és ebben látok magamnak is szerepet. Ehhez azonban nem feltétlenül kell kormányzati pozíciót betölteni.

HVG: Oktatásügyben mi lenne a koncepciójának lényege?

P. Z.: A első: nagyobb állami szerepvállalás. A közoktatás szétesett. Nevezhető ez persze sokszínűségnek is, de amikor éppúgy jelen van a skandináv színvonal, mint az afrikai, az elfogadhatatlan. Nyolc éve, még Medgyessy idején egy elsős gyerek után 185 ezer forintot fizetett a költségvetés. Ennek reálértéke ma mintegy 300 ezer forint, ezzel szemben 2010 januárjától a támogatás nem ennyi, hanem mindössze 132 ezer forint. Ez tarthatatlan! Nézze meg a régi bérházakat, ahol izmos testű szoborpárok tartják az erkélyeket. Hát itt az egyik, az állam kilépett a teher alól, egyedül hagyva az önkormányzatokat. Az önkormányzatok, ahol tudtak, beálltak az állam helyére, ahol nem, ott engedni kellett a színvonalból, vagy átszervezni, bezárni. Nyolc év alatt 1300 óvodai, általános iskolai ellátási hely szűnt meg.

HVG: De közben a gyerekszám is csökkent, s ha a leggyengébb, legkevésbé keresett iskolák zárnak be, az felfogható egyfajta társadalmi evolúcióként is.

Pokorni Zoltán

Magyar–történelem szakos gimnáziumi tanárként kezdte pályáját, a rendszerváltás idején alternatív pedagógus-szakszervezeti vezetőként vett részt a Kádár-világ lebontásában. 1994-ben, féléves Fidesz-tagság után jutott a parlamentbe, 1998-ban Orbán Viktor az oktatási tárca vezetésével bízta meg. A Fidesz-frakcióban a kompromisszumkereső mérsékeltek egyik vezéralakjának tartott Pokorni 2001-ben a párt elnöke lett, ám a posztról személyes okokból, édesapja ügynökmúltja miatt lemondott. 2006-ban az egyik legbiztosabban jobboldali fővárosi kerület, a Hegyvidék vezetését vette át. A „közvetlen kormányzati szerepvállalásra nem feltétlenül törekvő”, 48 éves politikus polgármesterként újrázásra készül.

P. Z.: A gyereklétszám nem csökkent ennyivel, másrészt jó intézményeket is bezártak. Nem szakmai, pénzügyi döntések születtek. Egy iskolahálózatot csak nyugodt tervezéssel lehetne átalakítani, de erről szó sincs. Katasztrófa-forgatókönyvek szerint dől el, melyik iskola marad meg, és melyik nem. Ahol a legtöbb hátrányos helyzetű gyerek, a legtöbb cigány gyerek él, ott nincs semmilyen pénzügyi mozgásterük az önkormányzatoknak. Márpedig a hátrányos helyzetű gyerekek számára a legnagyobb felzárkózási esélyt a fővárosi iskolák adják, a második helyen a megyeszékhelyek többsége található, de utána rögtön a kistelepülési iskolák következnek, megelőzve azokat a kisvárosi, körzetközponti iskolákat, ahová át akarják terelni a falusi gyerekeket. A kétszáz tanulónál kisebb létszámú iskolák bezárásával a költségek négy százalékát lehetne csak megspórolni, aminél többe kerül az átszervezés, a buszoztatás s a többi.

HVG: Az egyre erősödő szegregáció megállításának nem ez lenne az eszköze? Fél évszázada Amerikában a sárga iskolabusz volt az, amelyik drámaian csökkentette a fehér és fekete gyerekek közti távolságot.

P. Z.: Sok helyütt ez már elkerülhetetlen, mert maguk a települések gettósodtak el, de szerencsére még nem ez a jellemző. Nem lehet eredményes az integrációs politika, ha nem veszi figyelembe a helyi középosztály érdekeit. Az ide tartozóknak kéne vállalniuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, jórészt cigány tanulókkal járassák egy iskolába a gyerekeiket. Pusztán paragrafussal, kényszerrel ezt nem lehet elérni, csak jó iskolákkal, magasabb színvonallal és a legjobb pedagógusokkal. Másként elviszik a gyerekeiket ezekből az iskolákból, majd az egész család elköltözik. Nincs más megoldás, mint a színvonal emelése, ahogy például Franciaországban tették, ahol kiemelt oktatási körzeteket alakítottak ki a hátrányos helyzetűek lakta városrészekben.

HVG: A szakpolitikától visszakanyarodva a polgármesteri székig és a választásokig: az egyik legrégebbi Fidesz-képviselőt, Mádi Lászlót rövid úton kipöccintették a csapatból egyetlen, a vagyonadóval kapcsolatos, rossznak tartott mondata miatt. Ön polgármesterként mikor törli el az ugyancsak ingatlanokra kivetett helyi adót?

P. Z.: A Hegyvidéken nincs ingatlanadó, kommunális adó van. A magyarországi önkormányzatok jelentős része rákényszerült ennek az adónak a bevezetésére. Építményekre és telkekre vetjük ki, de itt az adózók tudják, mire megy a pénz: kizárólag a kerületi járdák és utak építésére, felújítására, s nem az átláthatatlan államháztartásba folyik be. Ez az összeg majdnem az egynegyedét tette ki a tavalyi év közel egymilliárd forintos útfelújítási költségeinek.

HVG: Frakciótársa, Répássy Róbert említette, hogy a Fidesz kormányra kerülve dönteni fog a képviselők létszámának csökkentéséről, s ezt összekapcsolnák új összeférhetetlenségi szabályok elfogadásával. Ha választania kéne, a képviselőséget vagy a polgármesteri széket akarná megtartani?

P. Z.: Nemzetközi gyakorlatban mindkét modell működőképes. Franciaországban Sarkozy elnök úr például egy időben egyszerre volt kerületi polgármester és belügyminiszter, ami magyar viszonyok közt igen furcsa lenne. De van olyan ország is, ahol egészen szigorú az elválasztás. Ami elfogadhatatlan szerintem, az a két modell állandó váltogatása, ez egyszerűen túl nagy energiákat emészt fel és káoszhoz vezet. Érintettként úgy gondolom, kifejezetten jót tesz a parlamentnek, ha a sokszor csak elméleti munkát végző képviselők mellett vannak olyanok is, akik tapasztalatból tudják, hogy a kormányzat döntései hogyan jelentkeznek egy megye, egy város vagy egy település életében. Én a Hegyvidéken pontosan látom, mit jelent egy gondozási központ működtetése, mire elég az állam által biztosított óvodai normatíva, mekkora feladat a játszóterek korszerűsítése, az iskolák és rendelők felújítása. A képviselői létszámcsökkentéshez a listás helyek és a körzetek számának csökkentését kell kidolgozni.

Fazekas István

HVG: Elképzelhetetlennek tartja, hogy akár ciklus közben csökkentsék a létszámot?

P. Z.: Igen, ciklus közben ez nem lehetséges.

HVG: Kétharmados többség birtokában tetszés szerint át lehet írni az alkotmányt is.

P. Z.: Ezt akkor sem tartanám megvalósíthatónak. Az alkotmánynak nemcsak betűje van, hanem szelleme is, amit tiszteletben kell tartani.

FAHIDI GERGELY

Dr. Reiserként írtak bele a Stranger Thingsbe – Paul Reiser a HVG-nek

Dr. Reiserként írtak bele a Stranger Thingsbe – Paul Reiser a HVG-nek

Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.