Nagy választási győzelmét a jelenlegi kormány az alkotmány és a törvények biztosította átláthatóságnak is köszönheti, annak, hogy Magyarországon az információ megismerése és terjesztése alapvetően szabad, a gyanús ügyekre előbb-utóbb jó eséllyel fény derül. Nyolc évi MSZP–SZDSZ-es kormányzás során a visszaélések olyan kritikus tömege került napvilágra, ami a Fideszt a (szinte) korlátlan hatalomba röpítette. Nem így történt volna, ha a későbbi győztes nem számolhatott volna azzal, hogy a nyilvánosság neki dolgozik.

Ebből akár az is következhetne, hogy a hatalomba kerültek barátjuknak tekintik a nyilvánosságot. Mégsem így alakult, pedig a kormányprogramban még azt olvashattuk, hogy a Fidesz olyan kormányzásra készül, „amely nem alattvalónak tekinti az állampolgárokat”, és ehhez vissza kívánja állítani a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat. Azt ígérte, azonnal véget vet annak a gyakorlatnak, hogy „a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját hatalmi ambícióitól vezérelve”. Az új kormány vissza kívánta állítani az állam lerombolt tekintélyét, ezért meg akarta teremteni a törvényesen és átláthatóan tevékenykedő állam működési feltételeit. (A Nemzeti Együttműködés Programja, 82–83. oldal.) Az utóbbi hónapokban ezzel szemben az átláthatóság garanciáinak módszeres lebontását figyelhettük meg, ami – úgy tűnik – még nem ért véget.

Az összeállítás a csütörtöki HVG-ben olvasható.