szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A jogi szolgáltatások – tavaly bevezetett – kötelező közbeszereztetésének megszüntetését javasolja több fideszes és KDNP-s országgyűlési képviselő, köztük épp a közpénzek felhasználásának törvényességének vizsgálatára kijelölt Papcsák Ferenc elszámoltatásügyi kormánybiztos. Papcsákot évekkel ezelőtt felmentették egy eljárásban, amelyben felmerült a gyanú, hogy az ügyvédi irodája egy állami megbízás teljesítését szabálytalanul igazolta le. Szekeres Imre MSZP-s politikus elvtelennek mondta a törvénytervezetet.

Alig másfél éve – 2009. április 1-jén – lépett életbe, máris megszüntetnék a közbeszerzési törvénynek azt a szabályozását, amely kötelezővé tette a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű jogi szolgáltatás igénybevétele esetén a pályáztatás lefolytatását.

A szeptember 13-i keltezésű módosító javaslatot jegyző politikusok, köztük Papcsák Ferenc fideszes képviselő, elszámoltatásügyi kormánybiztos indoklása szerint a szabály nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat, lassítja és feleslegesen megnehezíti a közpénzfelhasználás folyamatát. Ugyanakkor nincs összhangban az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabad ügyvédválasztás törvényi alapelvével sem. Ráadásul az „Európai Unió joga sem teszi kötelezővé a jogi szolgáltatást nyújtók közbeszereztetését”.

Emellett megjegyzik, hogy a „közbeszerzési versenyeztetés, az alkalmassági és elbírálási feltételrendszer idegen az ügyvédválasztás ésszerű szempontjaitól, és többletráfordítással jár a közpénzfelhasználók számára”. Ezen érveken túl hivatkoznak arra is, hogy a jogi szolgáltatás során meghatározó szerepe van a bizalomnak. Minderre tekintettel szerintük indokolt az 1995-től 2008-ig bevált rendszer visszaállítása, a jogi szolgáltatások kötelező közbeszereztetésének megszüntetése.

A módosítást, állítják, az idei országgyűlési képviselői választások teszik szükségessé. Mint a javaslattevők írják: „a kormányzati szervek és állami gazdálkodó szervezetek állapotának felmérése, korábbi tevékenységének vizsgálata, és az ehhez kapcsolódó intézkedések megtétele, továbbá az új folyamatok hatékony beindítása” szükségessé teszi, hogy „a közpénzt felhasználók gyorsan és hatékonyan hozzájuthassanak ahhoz a jogi szaktudáshoz, amellyel saját rendszerükön belül nem rendelkeznek”.

A javaslatban leszögezik azt is, hogy a jelenlegi átalakulás folyamatán túl általános elvárás, hogy „a vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni”. Ez a jogi szolgáltatások tekintetében azt jelenti, hogy a közpénzt felhasználó – az egyéb fontos tényezők mérlegelése mellett – „azt kell, hogy megbízza, akiben bizalma van, a munkának az elvárt színvonalon történő elvégzése és nem utolsósorban az ügyvédi titoktartás tekintetében. A hatályos szabályozás további fenntartása pedig sok esetben gátolná az előbbiekben felvázolt célok megvalósítását.”

Ez a megoldás – a módosítás kezdeményezői szerint – összhangban van az Európai Unió elveivel is, s több tagállamban, így Svédországban, Olaszországban, Észtországban, Bulgáriában, Angliában, Walesben és Észak-Írországban nem kell közbeszereztetni.

A módosítás – ha elfogadja az országgyűlés – a kihirdetés napján lép életbe. Papcsák Ferenc a hvg.hu-nak azt mondta, teljesen egyetért a javaslattal, és nem találja visszatetszőnek, hogy épp ő, a közpénzek felhasználásának ellenőre nyit egy olyan kiskaput, amelynek révén az adófizetők pénzével szabadon gazdálkodhatnak.

Érdekes a politikus válasza, már csak azért is, mert 2002-ben éppen amiatt indult büntetőeljárás, hogy Papcsák ügyvédi irodája az Orbán-kormány informatikai államtitkárságától 240 millió forint értékben kapott megbízást jogi tanácsadásra és jogszabály-előkészítésre. Az Informatikai Kormánybiztosságnak benyújtott teljesítés-igazolásokon a hatósági gyanú szerint olyan ügyvédek és ügyvédjelöltek nevét is feltüntette, akik nem végeztek munkát, az igazolásokon a valóságnak meg nem felelő óramennyiséget jelölt meg. Papcsák a vizsgálatot politikailag motiváltnak tartotta. Igaz, őt jogerősen felmentették, két társát azonban, Sík Zoltán egykori informatikai kormánybiztost és Ormos Zoltán ügyvédet 100 ezer és 115 ezer forint bírságra ítélték.

Szekeres Imre, az MSZP országgyűlési képviselője, a számvevőszéki és költségvetési bizottság tagja a hvg.hu-nak azt mondta, elvtelennek tartják a módosító javaslatot, amelyet nem támogatnak. "Úgy látszik, a Fideszben túl sok a jogász, aki üzletelni akar" – jegyezte meg. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a Fidesz hasonló módon járt el, amikor friss pénzügyi forráshoz akart jutni, és kötvénykibocsátásokhoz folyamodott, amely szintén nem esik a közbeszerzési törvény hatálya alá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!