Az első Orbán-kormány indította el az első PPP-beruházást - emlékeztet csütörtöki cikkében a Világgazdaság. Orbán Viktor az elmúlt héten jelentette be, hogy kudarcnak ítélik a PPP-beruházásokat, s újabb szerződést nem kötnek.
Az első Orbán-kormány kötötte az első PPP-konstrukcióban megkezdett beruházást Magyarországon, a megállapodás a Demján-féle Trigránit csoporttal született a Művészetek Palotájának megépítésére - emlékeztet a Világgazdaság mai száma. A lap felidézi, hogy a beruházás az eddigi legdrágább volt, még idén is 9,5 milliárd forintos tételt jelent a költségvetésnek, 3035-ig pedig részletekben további 166 milliárdba kerül. Mióta 2005-ben elkészült, a Művészetek Palotájának finanszírozása folyamatosan változik.
2001 októberében az Orbán-kormány a PPP-beruházást a recesszió elleni kormányprogram részeként említette.
A miniszterelnök hétfőn a parlamentben már úgy fogalmazott, hogy az állam működését „meg kell tisztítani a magánérdektől”, ezért tarthatatlan az úgynevezett PPP-rendszer. Megismételte múlt heti bejelentését, miszerint felülvizsgálják a PPP-beruházásokat, azonnal felfüggesztik a szerződéskötéseket.
A Public Private Partnership (PPP) az Egyesült Királyságból származó befektetési forma, amelyben az állami közfeladatokat magántőke bevonásával valósítják meg. Ennek során az állam nem költségvetési pénzekből viszi véghez a beruházásokat, hanem azanyagi terheit és a vele járó kockázatot bizonyos keretek között „kitelepíti" a magánbefektetőre és annak üzleti partnereire. Az államot a beruházás működtetésével, karbantartásával járó költségek terhelik. Az állam anyagi terhei 5-30 éves időszakra lebontott fizetési kötelezettségként jelennek meg.
Jelenleg több PPP-beruházást is felülvizsgálnak. Közéjük tartozik a kiskunfélegyházi sportcsarnok, több vidéki uszoda és tornaterem, a szombathelyi és a tiszalöki börtön, vidéki főiskolák és egyetemek, autópálya-építések (M5-ös, M6-os) és olyan kulturális beruházások, mint például az MTV-székház.
Három előkészítés alatt álló PPP-beruházás leállítását javasolta a fejlesztési minisztérium a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együttműködve. Az egyik ilyen az Erkel Színház, ahol egyetlen beruházó szállt volna be, s a tulajdonosi háttérben offshore cégek is álltak, a beruházás pedig nagyjából a reálisnál háromszor magasabb áron valósult volna meg. Már a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésekor állították le a Nemzeti Kiválóságok Kollégiumának beruházását, s a minisztériumok szintén nem javasolták a Magyar Nemzeti Múzeum mélygarázsának PPP-konstrukciós kialakítását.
Több szakértő ugyanakkor úgy véli, a jól előkészített PPP-beruházások jók, ahol pedig problémák voltak - például az M6-osnál -, az nem a konstrukció hibája.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
