Az első Orbán-kormány kötötte az első PPP-konstrukcióban megkezdett beruházást Magyarországon, a megállapodás a Demján-féle Trigránit csoporttal született a Művészetek Palotájának megépítésére - emlékeztet a Világgazdaság mai száma. A lap felidézi, hogy a beruházás az eddigi legdrágább volt, még idén is 9,5 milliárd forintos tételt jelent a költségvetésnek, 3035-ig pedig részletekben további 166 milliárdba kerül. Mióta 2005-ben elkészült, a Művészetek Palotájának finanszírozása folyamatosan változik.

2001 októberében az Orbán-kormány a PPP-beruházást a recesszió elleni kormányprogram részeként említette.

A miniszterelnök hétfőn a parlamentben már úgy fogalmazott, hogy az állam működését „meg kell tisztítani a magánérdektől”, ezért tarthatatlan az úgynevezett PPP-rendszer. Megismételte múlt heti bejelentését, miszerint felülvizsgálják a PPP-beruházásokat, azonnal felfüggesztik a szerződéskötéseket.

A Public Private Partnership (PPP) az Egyesült Királyságból származó befektetési forma, amelyben az állami közfeladatokat magántőke bevonásával valósítják meg. Ennek során az állam nem költségvetési pénzekből viszi véghez a beruházásokat, hanem azanyagi terheit és a vele járó kockázatot bizonyos keretek között „kitelepíti" a magánbefektetőre és annak üzleti partnereire. Az államot a beruházás működtetésével, karbantartásával járó költségek terhelik. Az állam anyagi terhei 5-30 éves időszakra lebontott fizetési kötelezettségként jelennek meg.

Jelenleg több PPP-beruházást is felülvizsgálnak. Közéjük tartozik a kiskunfélegyházi sportcsarnok, több vidéki uszoda és tornaterem, a szombathelyi és a tiszalöki börtön, vidéki főiskolák és egyetemek, autópálya-építések (M5-ös, M6-os) és olyan kulturális beruházások, mint például az MTV-székház.

Három előkészítés alatt álló PPP-beruházás leállítását javasolta a fejlesztési minisztérium a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együttműködve. Az egyik ilyen az Erkel Színház, ahol egyetlen beruházó szállt volna be, s a tulajdonosi háttérben offshore cégek is álltak, a beruházás pedig nagyjából a reálisnál háromszor magasabb áron valósult volna meg. Már a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésekor állították le a Nemzeti Kiválóságok Kollégiumának beruházását, s a minisztériumok szintén nem javasolták a Magyar Nemzeti Múzeum mélygarázsának PPP-konstrukciós kialakítását.

Több szakértő ugyanakkor úgy véli, a jól előkészített PPP-beruházások jók, ahol pedig problémák voltak - például az M6-osnál -, az nem a konstrukció hibája.