Négy hivatal is lepasszolta a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) tavaly év végi bejelentését, melyben a civil fogyasztóvédők egy illegális utazásszervező honlap üzemeltetői elleni fellépést sürgettek. A civil fogyasztóvédők először a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH) tettek bejelentést, ám az NFH arra hivatkozva nem foglalkozott az üggyel, hogy az ominózus, egyébként magyar nyelvű, magyaroknak illegálisan utazásokat szervező oldalnak külföldi domain neve van. A FOME más hatóságnál is próbálkozott, eredménytelenül. „Az Engedélyezési Hivatalnál azzal hárították el a bejelentésünket, hogy ők csak a már hivatalosan bejegyzett utazásszervező cégekkel foglalkoznak. A Fővárosi Főügyészség arra hivatkozott, hogy nekik erre egyáltalán nem terjed ki a hatásköre, a Gazdasági Versenyhivatal pedig átette az ügyet az NFH-hoz, amelyik első körben jelezte, hogy nem tud lépni” – mesélte a hvg.hu-nak Ottlakán Johanna, a FOME munkatársa.  A weboldal jelenleg is működik, most épp jövő januári sí utakat kínál.

Megkeresésünkre az NFH-nál közölték: tudnak a weblapról, amivel kapcsolatban idén februárban érkeztek hozzájuk az első bejelentések. Azt, hogy nem léptek fel az ügyben, azzal magyarázták, hogy a weblaphoz tartozó domain név egy külföldi, tengerentúli cég tulajdonában állt. S bár ennek a társaságnak valóban nem volt joga ahhoz, hogy Magyarországon utazásszervező tevékenységet folytasson, nem tudtak ellene fellépni, merthogy a tengerentúli országban nincs joghatóságuk.  Arról is tudnak, hogy most is működik az oldal, viszont szerintük már nem illegálisan. A weblapon található általános szerződési feltételekben ugyanis egy olyan kft.-t jelöltek meg, amelyik regisztrált utazásszervező.  Ennek ellenére az NFH vizsgálja az általános szerződési feltételeket és a weblap tartalmát is. Ha kiderül, hogy akár az egyik, akár a másik aggályos, intézkednek. A szerződés esetében közérdekű bírósági keresetet kezdeményezhetnek, ha viszont az oldal tartalmában találnak hiányosságokat, akkor ők is eljárhatnak és akár pénzbírságot is kiszabhatnak a cégre.

Márpedig a most már az NFH-nál ezek szerint legálisnak „elkönyvelt” weboldal hagy kívánnivalót maga után: a szolgáltatást nyújtó cég nevére csak a letölthető általános szerződési feltételekben bukkanhatunk rá, az oldal többi részén se a társaság nevét, se postacímét nem tüntették fel, mindössze telefonszámokat, skype-és e-mail címeket. Ráadásul a weblapon nincs feltüntetve az engedélyszám. Márpedig a FOME szerint az illegális utazásszervező társaságok leginkább az alapján ismerhetőek fel, hogy csak korlátozott elérhetőségeket (telefonszám, e-mail) talál róluk a kliens. Nem véletlenül. Ezeknek a társaságoknak tényleg csak egy honlap jelenti az irodát, semmi egyebük, így engedélyszámuk sincsen. „Adót nem fizetnek, számlát az ügyfeleknek nem adnak” – magyarázta a hvg.hu-nak Ottlakán Johanna, hozzátéve: ezek a „cégek” nemcsak az államnak, de a legálisan működő utazási irodáknak is kárt okoznak, leginkább a kisebb településeken működő feketézők, akik általában szórólapokon hirdetik kétes szolgáltatásaikat.

Egyelőre nem tudni mekkora kárt okoznak az illegális utazásszervezők a legális piacnak, a károkat csak most fogja majd számszerűsíteni a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUUISZ) – tudtuk meg a szervezet szóvivőjétől. Molnár Judit szerint a fekete illegális utazásszervezés gyakorlatilag teljes egészében az interneten történő értékesítést jelent. „Ez általában valamilyen sportjellegű utazásra vonatkozik – például sítúra, vadvízi evezés -, de vannak klasszikus utak is” - mondta.  Komoly problémát jelent a piacon az illegális szervezők ténykedése, tagjaitól a MUUISZ már legalább száz ilyen bejelentést kapott. „A tudomásunkra jutott ügyeket a NFH-nál bejelentjük, de a legtöbbször a hatóság nem tud eljárni, mert sem stábjuk nincs, sem megfelelő törvényi hátterük, jogosítványaik” – panaszolta a MUUISZ szóvivője.

Az illegális utazásszervező cégek szolgáltatásainak csábereje, hogy a legálisnál olcsóbban kínálnak utakat. Megtehetik, hiszen adót sem fizetnek. Ha nem fizetnek áfát, akkor alapból 25 százalékos hasznuk van. Ugyanakkor szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a túlságosan olcsón kínált utakért drágán megfizethet a jóhiszemű kliens.  Amellett, hogy az utazás valójában „zsákbamacska”, számos rizikója van. „Ezeknek a társaságoknak nincs kötelező felelősségbiztosításuk nincs. Ha az utas kint ragad, akkor nincs, aki hazahozza” – mond egy példát Ottlakán Johanna. De más módon is pórul járhat a kliens. Például ha a társaság a kinti partnernek nem fizet időben, akkor az utasnak nem lesz szállása és csak saját költségén tud hazajönni. Ha nem létező cégről van szó, akkor az utas nem élhet a fogyasztói jogával, legfeljebb ha csalás miatt feljelentést tesz a rendőrségen. Arról nem is beszélve, hogy ha feketén megy minden, akkor társaság bármikor leléphet a már felvett pénzzel.