"Most kezdődik a konszenzusos versus többségi demokrácia vitája és betáplálása a közvéleménybe, éppen ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a többségi demokráciát is köti az alkotmány" - jelentette ki az Alkotmány - alkotmányosság című konferencia nyitó előadásában a volt államfő, volt alkotmánybírósági elnök. Szerinte a hazai alkotmányos hagyomány az új alkotmányszöveget is alakítani fogja, "ez a hagyomány elnémíthatatlan". Sólyom László úgy véli, szükségtelen és tényszerűen nem igaz az az új alkotmányozást kísérő érvrendszer, amely a hatályos alkotmányt leértékeli, alkalmatlannak minősíti.

Az alkotmányozást elhatározó parlamenti többség kommunikációja a megalkotandó és a hatályos alkotmány totális szembeállítására épül, de ezt az ellentétet mesterségesen konstruálják. A tervezett - és Sólyom László szerint lehetséges - újításokhoz ugyanis nincs szükség a hatályos alkotmány negatív megítélésére, "sztálinista maradványnak minősítésére". Sólyom László hangsúlyozta, hogy a magyar alkotmányos berendezkedés és a működő alkotmányosság megbecsülést szerzett az országnak, és döntő szerepe volt abban, ahogy Európa egyenrangú partnerként visszafogadta Magyarországot. 

"A rendszerváltás pedig négy-öt év alatt végbement. Tévelygéseink azóta egy normális demokrácia tévelygései voltak, amelyek ellen voltakképpen az alkotmány betartása jelentené a legnagyobb védelmet" - fogalmazott a volt államfő, hozzátéve: az új alkotmányozás már csak azért sem fordítható szembe a hatályos alaptörvénnyel, mert az része az európai alkotmányos hagyománynak. 

Sólyom László megjegyezte: "súlyosbítja a helyzetet, hogy az új alkotmány indoklását és elfogadását célzó érvelés, vagyis a régi és új szembeállítása, a hatályos alkotmány akadályként beállítása megerősítést kapott abban az érvelésben, amely a 98 százalékos különadó visszaható hatályú bevezetését és az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását kísérte". Ezzel kapcsolatban a volt alkotmánybírósági elnök leszögezte: az alkotmánybírósági normakontrollnak teljes körűnek kell lennie. "Szakadatlanul hangoztatnunk kell, mennyire veszélyesek az alkotmányosságra az alkotmány alóli kivételek, az alkotmányellenes törvényhozás és kormányzati cselekvés lehetővé tétele. A lényeget tekintve nem segít ezen, ha a felmentést magába az alkotmányba foglalják" - fogalmazott a volt államfő. 

Sólyom László kitért arra is, hogy az új alaptörvény és a majdan hozzá kapcsolódó kétharmados törvények szabályozási körének tisztázatlansága miatt fennáll a végletekig elnyúló, képlékennyé váló, permanens alkotmányozás veszélye. A volt alkotmánybírósági elnök szerint nincs alkotmányozási kényszer, de jól indokolható egy új alkotmány létrehozása. Elképzelhető az alkotmányos hangsúlyok átrendezése, például a többközpontú magyar nemzet és az állam együttműködése, a család és a házasság intézménye, az adatvédelem vagy a jövő nemzedékek jogai és a fenntartható fejlődés vonatkozásában. 

Sólyom László előadásában arra figyelmeztetett, hogy az új alkotmány legitimitása "az alatta működő rendszer sikerességében vagy kudarcában osztozik majd. (...) A jövendő alkotmány tiszteletét is az egész rendszer sikere táplálja majd, és az alkotmány bűnbakként való odadobása - éppen azért, mert igaz érvek nincsenek mögötte - az alkotmányosság értékét, a szilárd alkotmányi keretekben való bizalmat, sőt hitet erodálja az emberekben." 

Előadása végén a volt államfő a harmadik köztársaság első kormányfőjére emlékeztetve mondta, hogy "Antall József már gyógyíthatatlanul, reményvesztetten, műve közeli bukását tisztán látva, mégis azt mondta: a tisztesség hosszú távon megéri. Ezt szeretném kiegészíteni: az alkotmányosság hosszú távon megéri."