György István főpolgármester-helyettes előterjesztésében azt írta: a Margit híd kivitelezési munkálatai 2009. augusztus 21-én kezdődtek, a 2010. szeptember 30-ai állapot szerint a felújítás 57 százalékos készültséget ért el. A november 15-i ideiglenes forgalomba helyezést követően a szerkezet korrózióvédelme és festése, valamint a híd részleges műemléki helyreállítása készül el. Felidézte: a főváros és a kivitelező között nincs egyetértés abban, hogy mi okozta és ki milyen mértékben felelős a körülbelül három hónapos csúszásért. Javasolta, hogy a kezdjenek tárgyalást a kivitelezővel a peren kívüli megegyezés érdekében, hogy pontosan meghatározzák, a késedelem milyen mértékben róható fel az építtető fővárosnak illetve a kivitelezőnek.

A másik vitatott pont a déli oldali kerékpáros közlekedés megoldása. A főpolgármester-helyettes emlékeztetett rá: a támogatási szerződés szerint 1,67 kilométer kerékpárútnak kell megépülnie a hídon, ennek elmaradása súlyos következményekkel járna. A főpolgármester-helyettes szerint az előírás a Margit híd déli járdán elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút megépítésével biztosítható.

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója elmondta, a főváros közlekedési ügyosztályának az álláspontja, ami szerint a híd déli oldalán kettős használatú lenne a járda (tehát kerékpárosok és gyalogosok is használhatnák) , a "lehető legjobb kompromisszumos megoldás az adott helyzetben". Arra mutatott rá, hogy így eleget tudnak tenni a Nemzeti Közlekedési Hatóság Határozatának, amely megtiltotta az önálló kerékpárút kialakítását, ugyanakkor az európai uniós pályázat során tett vállalásaikat is tartani tudják, és így nem esnek el a támogatástól.

A főpolgármester a vitában szót adott László Jánosnak, a Magyar Kerékpárosklub elnökének is, aki ugyancsak elfogadhatónak mondta az osztatlan kerékpárút kialakítását. Jelezte ugyanakkor, hogy miután nem lehet jogilag egyirányúvá tenni a kerékpáros közlekedést a híd déli járdáján, ezért számolni kell azzal, hogy a közlekedés adott esetben "keresztül-kasul" történik majd. A helyzet javítására ezért arra tett javaslatot: engedélyezzék, hogy "aki akar és tud", az az úttestet is használhassa, és így csökkenne a bicikliforgalom a járdán. Ezt azonban nem támogatták a képviselők. 

Az előterjesztés szerint pénzügyi korlátok miatt a budai és pesti hídfőkben található közforgalmú aluljárókat nagyon szerényen, csak a lehető legminimálisabb felújítási programmal tervezték meg. A közgyűlés azonban úgy döntött, támogatja a budai oldali aluljárójának az ezt meghaladó mértékű felújítását, a BKV-pénztár átépítését és áthelyezését, a villamoshoz és a HÉV-hez vezető lépcsők felújítását.

A hídfőterek megújítása az előterjesztés szerint nem része a projektnek, azonban a parkok elhanyagoltak, a közgyűlés ezért úgy döntött, támogatja a hídfőterek parkjainak rendezését, valamint a közlekedési csomópontjainak fejlesztését: többek között a pesti hídfőben a 2-es és 4-6-os villamosok közti átszállás akadálymentes biztosítását, a Bem rakpartról a hídra felvezető mintegy 150 méteres útszakasz felújítását, és a Margit hidat övező parkok felújítását.