Abban, hogy a módosításokban a korábbi rendőrséget három szervezet – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrség, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a terrorizmust elhárító Terrorelhárítási Központ (TEK) – váltja fel, Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára nem talált kivetnivalót.

Finszter Géza

A szakember ugyanakkor nem tartja helyesnek, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságot mint központi szervet kivették a törvény szövegéből. Még ennél is nagyobb problémának látja,  hogy a változtatások mögött nincs hosszú távú, stratégiai gondolkodás. Szerinte szükség lenne egy tisztázó helyzetértékelésre, amitől viszont az érintettek viszolyognak. Egyeztetni kellene továbbá a civil szervezetekkel, ami nehéz és körülményes, de ebbe a kormányzat szintén nem akar belevágni. A hosszú távú gondolkodás feltételezi a rendszeres ellenőrzést és a számon kérhetőséget is, ez ugyancsak visszariasztja az illetékeseket.

Ami a korábban egységes szervezet felszabdalását illeti, Finszter kifejtette: önmagában ez nem lenne baj, ám sok múlik a feladatok megosztásán. "Ha megnézzük, milyen típusú veszélyek azok, amelyekkel a terrorelhárításnak kellene szembeszállnia, mivel terrorcselekmény minősítését kaptak, azt látjuk, hogy a közönséges bűncselekmény kategóriába tartoznak, amelyekkel szemben leghatékonyabb a közös rendőrségi fellépés" - mutatott rá a szakértő. Mint hozzátette: nem igazán szerencsés, ha a közrendvédelem és a kiemelt személyi védelmet élvezők őrzésének funkciói bűnüldözési feladatokkal keverednek.

Finszter Géza úgy vélte, beleillik a jelenlegi rendszerbe, hogy a Terrorelhárítási Központ munkatársainak nincs nyomozati jogköre, ám titkos információgyűjtésre lehetőségük van. "Ehhez hasonlóan logikus az is, hogy a testületek – a rendőrség és a nemzetbiztonság mellett a bevándorlási és idegenrendészeti, illetve az adóhivatal – belső védelmét a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) látja el 2011. január 1-jétől, csak kérdés, valóban szükség van-e ilyen szervezetre." A kriminológus emlékeztetett arra, hogy már az Rendészeti Szervek Védelmi Szolgálatával szemben is voltak komoly aggályok, hiszen kétharmados törvény helyett rendelettel hozták létre. Az NVSZ révén rövid távon biztosítható, hogy „tisztuljanak” a szervezetek, de a rendőrkorrupció igazi, hosszú távú, hatékony megelőzési módja az, ha magas szakmai felkészültségű emberek dolgoznak a testületnél, akik megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesülnek.

A rendészeti törvény módosítása nyomán a korábbi rendészeti civil kezdeményezések – a faluőrség és a városőrség is – eltűnnek. „Ez nem baj, mert ha a közterületen jogsértés történik, akkor a rendőr dolga az, hogy intézkedjen. Azt azonban vitatom, hogy csak a centralizált rendőrség képes erre, és sajnálattal veszem tudomásul, hogy az önkormányzati rendőrségre vonatkozó elképzelések hosszú időre lekerültek a napirendről” – mondta Finszter.

Dorosz Dávid, az LMP rendészeti témákkal foglalkozó politikusa a hvg.hu-nak a tervezett törvénymódosítással kapcsolatban szintén azt emelte ki, hogy a jogszabályváltozás megbontja a rendőrség egységes szervezetét, az országos rendőr-főkapitány pedig azonos szinten lesz a Terrorelhárítási Központ, illetve a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjével, közvetlenül a miniszter irányítása alatt. A politikus szerint amellett, hogy zavaros a Terrorelhárítási Központról szóló szöveg, Magyarországon nem indokolt 12 milliárd forintért létrehozni egy hétszáz fős szervezetet, amelynek vezetője – ugyanúgy, mint a Nemzeti Védelmi Szolgálaté – a parlamentben közvetlenül nem számoltatható be, csak a belügyminiszteren keresztül.

Ami a megbízhatóságot illeti, „ennek alapját nyugati példák adják, és bevezethető is lenne, de nem azzal, hogy végzése során a hivatásosok bűncselekményt is elkövethetnek. Ez így elfogadhatatlan, mert aláássa a külső és a belső morált”.  Ugyanakkor Dorosz bírálja azt a kikötést, hogy az állománynak „kifogástalan életvitelt” kell felmutatnia. Ennek pontos kritériumait nem határozták meg, „így csak egy gumiszabály, ami arra jó, hogy revolverezzék vele az állomány tagjait.”

Jóval keményebben fogalmazott Harangozó Tamás szocialista politikus, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagja, aki szerint „a politikai önkényt és a korrupciót emeli törvényszintre a rendészeti törvénymódosítás, amennyiben elfogadja az Országgyűlés.”

A Nemzeti Védelmi Szolgálat esetében üdvözlendő ugyan, hogy a jogállását hosszú évek után rendezik, de ezzel együtt a kormány olyan eszközöket kap – a megbízhatósági vizsgálatot, a kifogástalan életvitel vizsgálatát –, amellyel az összes ide tartozó szervezet munkatársait zaklatni lehet – fejtegette Harangozó. A kifogástalan életvitel ellenőrzése a magánélet legapróbb részleteit fogja górcső alá venni, mindezt úgy, hogy gyakoriságáról és részletes szabályairól nem törvény vagy rendelet, hanem maga a belügyminiszter dönt. "Elképzelem Pintér urat, amint ott ül az NVSZ-hez tartozó testületek állományának százezer aktája előtt, s eldönti, kit, mikor vizsgálnak meg. Ha szükséges, az Alkotmánybíróságnál is megtámadjuk ezt az eljárást, amelyről senki sem tudja nekem bebizonyítani, hogy mindenkinél objektív, részrehajlás nélküli lesz" – adott hangot kétségeinek a politikus.

A politikus szerint a Fidesz elérte, hogy Orbán elitalakulata, a Terrorelhárító Központ (TEK), illetve az Országos Rendőr- Főkapitányság (ORFK) már most rivalizál egymással. A hatásköri összeütközések mellett a két szervezet állományának viszonyát nem javítja a az sem, hogy a TEK dolgozói fizetésüket 150-450 százalékos pótlékkal toldhatják meg. "Úgy gondoljuk, hogy a Fidesz választási programjában szerepelt javaslat lehet a megoldás: abban ugyanis nem csupán a miniszterelnök személyes elitalakulatának jutalmazásáról volt szó, hanem a rendőrség teljes állományának megerősítéséről" – emlékeztetett Harangozó Tamás.

Cs. B.