Az Orbán-kormány megannyi döntése túlmutat önmagán, pontosabban szűkebb értelemben vett szakpolitikai határain – mondta a hvg.hu-nak Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Szerinte a magánnyugdíj-pénztárakat minden bizonnyal térdre kényszerítő tegnapi kormányzati döntés is ebbe a sorozatba illeszkedik, aminek célja egy új politikai rendszer felépítése, amelynek csúcspontját a 2011 tavaszán megalkotandó új alkotmány adja majd. „Az 1989-90-es rendszerváltozást követően nem volt ekkora befolyása az államnak, illetőleg a kormánynak az ország ügyeire, mint most, az új politikai rendszerben. Más szakpolitikákban is az állam hatalmának növekedése látható: az oktatásban az állami hivatalok vétójoggal bírnának az iskolaigazgatók kinevezésében, az állam maga venné át a pedagógusok fizetésének utalását, maga működtetne kórházakat. Az új politikai kinevezésekkel, az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentésével, az önkormányzati győzelemmel a kormány közjogi mozgástere is igen sokat nőtt a választások óta” – emlékeztetett Nagy Attila Tibor.

Látható, hogy a Fidesznek, de különösen Orbán Viktornak határozott víziója van arról, hogy határozott és akár több évtizedre szóló nyomot kíván hagyni a magyar politikában az új politikai rendszerrel, miközben az egyharmados parlamenti arányt el sem érő ellenzéke még mindig az identitáskeresésével van jórészt elfoglalva – véli az elemző.

Nincs idő az ellenállásra

Tovább súlyosbítja a kormánnyal szemben álló politikai és gazdasági erők (ez esetben a magánnyugdíjpénztárak) kilátásait, a kormányzat, illetve a Fidesz döntéshozatali rendje. „Ezt pedig már május óta a meglehetősen gyors eljárás jellemzi. Az ellenérdekelt csoportoknak kevés idejük van az ellenállás megszervezésére. Míg Franciaországban a nyugdíjkorhatár-emelés bejelentésétől a novemberi elnöki aláírásig fél év telt el, és ezalatt sorozatosak voltak a tüntetések és a sztrájkok, nálunk e szintén nagy jelentőségű, 2,8 millió embert érintő kormányzati bejelentésből akár kevesebb, mint egy hónap alatt törvény lehet” – vázolta a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. A sietséget magyarázza az új politikai rendszert építő forradalmi lendület is, ami ellene hat annak, hogy a kormány hosszasan egyeztessen az érdekeltekkel. E stílus tovább erősíti a kormány döntésképességébe vetett hitet, ellentétben a szocialisták előző nyolc kormányzati évének döntésképtelenségével, folyamatos irányváltásaival.

Most még népszerű a Fidesz, s amíg ez a szakasz tart, addig mindenképpen célszerűnek tűnik a legnagyobb horderejű határozatokat meghozni – véli az elemző. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy a Fidesz népszerűsége nagyjából ugyan változatlan maradt, ugyanakkor inkább negatív a lakosság véleménye az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásáról, és a magán-nyugdíjpénztári befizetések visszatartásáról szóló októberi bejelentésről és törvényről. „Nem véletlen, hogy a kormány az eredeti októberi bejelentést a magánnyugdíjpénztárakat elhagyók számára most kedvező elemekkel egészítette ki” – hangsúlyozta Nagy Attila Tibor. (Azok a pénztártagok, akiknek munkaadója 8 százaléknál többet utalt át a magánnyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik az állami rendszerbe való átlépés során.)

A mostani bejelentés nyomán a kormány ráadásul további hasznot is elkönyvelhet: ha tervei szerint alakulnak a dolgok és a magánnyugdíjpénztárakhoz befolyó járulékokat maga költheti el, akkor, ha csak egy-két évig is, de az Európai Unió egyik legalacsonyabb költségvetési hiányú országává léphet elő, méghozzá tartósan csökkenő államadósság mellett – húzta alá az elemző. A kibontakozó írországi válság mellett ez igen pozitív üzenet lehet a választóknak. „Ez valamelyest megnyugtathatja azon külföldi befektetőket és uniós politikusokat, akik a költségvetési hiányt kérik folyamatosan számon. Az viszont, hogy a kormány gyakorlatilag bármikor újraírja a maga számára a gazdasági élet szabályait, elbizonytalaníthatja a jövendőbeli befektetőket” – véli Nagy Attila Tibor.

Máshogy kellett volna kommunikálni?

A kormány rosszul, szemérmesen kommunikál – mondta a hvg.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus. „Azért kell elvennie a nyugdíjpénztár pénzét, hogy a nyugdíjlyukat betömjék. Ha úgy tennék fel a kérdést, hogy csökkentsék-e 30 százalékkal a nyugdíjakat, akkor a társadalom elfogadná, hogy a középrétegekre terhet kell rakni. Nem mondják el, mire kell a pénz, nem ismerik el, mekkora a baj” – fogalmazott.

Szerinte fennáll a veszélye annak, hogy a Fidesz ezzel a lépéssel a szavazóbázisát veszítheti el, mivel a nyugdíjpénztár-ügyben leginkább érintett aktív korosztály, illetve a középosztály szavaz leginkább a Fideszre. Márpedig a középosztály Kiszelly szerint megértené az intézkedés szükségszerűségét, ha őszintén kommunikálna a kormány. „Ám ha elismernék, hogy a befizetések nem fedezik a kifizetéseket, ezért csökkenteni kell a nyugdíjakat, azt az ellenzék kihasználná és politikai tőkét kovácsolna belőle” – mondta Kiszelly.

Az alkotmányjogi aggályok miatti kormányellenes hangulat szerinte most könnyen kiegészülhet gazdasági kormányellenes hangulattal. „Ez veszélyesebb a Fidesz számára, mert nemcsak az értelmiségre, hanem szélesebb rétegekre hat. Ez akár a vesztét is okozhatja a pártnak 2014-ben” – mondta. Hozzátette azonban, hogy az ellenzék jelenleg nem a saját játékát játssza, hanem csak azt a mozgásteret tudja használni, amit a Fidesz hagy neki, s jó kormányzati kommunikációval még erről a játéktérről is ki tudná szorítani az ellenzéket a kormánypárt. Jelenleg azonban ez nem így van. Sőt, ha az ellenzék ügyes, akkor az alkotmányossági aggályokat ki tudja terjeszteni a gazdasági aggályokra, így teremtve kormányellenes hangulatot.