szerző:
Hírszerző/FH
Tetszett a cikk?

A történészek érthetetlennek és értelmezhetetlennek nevezik az állambiztonsági iratokról szóló kormányzati tervet - írja a Népszabadság. Rétvári Bence az első bírálót, Kenedi Jánost még politikai elfogultsággal vádolta.

A javaslat szerint bárki hazaviheti a róla szóló dokumentumokat és szabadon rendelkezhet velük. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a lapnak azt mondta: nem gondolták végig a javaslatot és nem egyeztettek hozzáértő emberekkel. Hozzátette: azzal egyetért, hogy az állambiztonsági iratok másolatát az érintettek megkaphassák, de az eredeti dokumentumokat kiadni óriási felelőtlenség lenne.

Véleménye szerint nem ismerhetnénk meg a saját történelmünket, és nem fogjuk tudni „ennek a manipulatív rendszernek az aljasságát” bemutatni, ha a papírok elvesznek. Rétvári Bence közigazgatási államtitkár azt mondta ennek kapcsán, hogy egy év van még arra, hogy a jogszabály minden részletét kidolgozzák, ebbe pedig szakértőket is bevonnak majd.

Egy múlt csütörtöki kormányrendelet szerint megszűnik a múltfeltáró Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása, az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthatnak a róluk készült iratok eredeti példányaihoz és az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek. Kenedi János elmondta, a testület megszüntetése nem érte váratlanul, a döntést a tudományos kutatás korlátozásaként értékeli, azt pedig, hogy az egykori megfigyeltek hazavihetnék a róluk szóló ügynöki jelentéseket, abszurdnak tartja. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára ezt korábban azzal indokolta, hogy az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat a jogállam nem őrizheti; a kabinet szándéka szerint az emberek maguk dönthetik el, hogy az iratokat elteszik, megmutatják unokáiknak, nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik. 

A történész szerint, hogy ha a kormány valóban engedélyezi a titkosszolgálati iratok magánkézbe adását, azzal úgyszólván bűncselekményre bújt fel. Törvény tiltja ugyanis, hogy bárki akár csak egy újságoldalt hazavigyen az Országos Széchenyi Könyvtár Hírlaptárából, vagy a Magyar Országos Levéltár iratait rongálja - indokolta álláspontját. Rétvári Bence erre úgy reagált, hogy a kormány senkit nem biztat törvénysértésre, hanem éppen a törvényi kereteit biztosítja jövő év végéig a múlt teljes megismerésének. Rétvári ugyanazzal a lendülettel politikai elfogultsággal vádolta meg a történészt.

Az egyházi közelmúlttal foglalkozó Fehér Hollók munkacsoport tagja, Soós Viktor Attila történész ugyancsak bírálta Rétváriék tervezetét. Szerinte borzasztó dilettantizmus az, hogy egy új kormányhatározat értelmében a pártállami rendszerben megfigyeltek hazavihetik a róluk szóló ügynöki jelentéseket. A Magyar Országos Levéltár munkatársa ezzel kapcsolatban felvetette azt a kérdést: mi van akkor, ha egy jelentésben több ember szerepel, akkor ki viszi haza az iratot? Soós Viktor Attila további problémaként említette: amikor a kormányzat arról beszél, hogy "a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti", akkor ebbe az elképzelésbe ezen logika alapján bele kellene tartoznia az összes, a pártállam idején keletkezett iratnak. A történész felhívta a figyelmet arra, hogy a Történeti Hivatalt, majd 2003-ban annak jogutódját, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát éppen azért hozták létre, hogy ezeket az iratokat szakszerű helyen őrizzék. "Ilyen sehol a világon nincs, hogy köziratot magánembereknek odaadnak" - tette hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!